Évközi 13. hét péntek

Évközi 13. hét péntek         
Ám 8,4-6. 9-12;Mt 9,9-13
„Halljátok meg ezt ti, akik tiporjátok a szegényt, és sanyargatjátok a föld szűkölködőit!”

A próféta a kirabolt, eladósított, tönkretett szegényekhez és nyomorultakhoz fordul, miután a nyomor okát megmutatta nekik: azt, hogy felszámolták a világot teremtő és fenntartó Istenhez fűződő ősi kapcsolataikat, helyette egy hatalomféltő királyi család bálványainak hódolnak. Eltűrik, hogy a palota fenntartására, hadseregfejlesztésre szánt adók címén eladósítják őket, míg végül saját magukat kell eladniuk rabszolgának. A bajoknak azonban más gyökere is van. Akadnak olyan honfitársaik is, akik egyszerűbb módon igyekszenek gyorsan, de becstelenül meggazdagodni.” Ügyes” emberek rájöttek, hogy a helyben meg nem szerezhető iparcikkeket, élelmiszereket az előállítóiktól olcsóbban meg lehet szerezni távoli vidéken és településükre átszállítva drágábban el lehet adni, a haszon gyorsabban gyarapszik. Nyereségvágyukat gúzsba köti, hátrányosan befolyásolja a heti pihenőnap, a szombat. Alkonyattól alkonyatig tart a kereskedés tilalma, éppúgy, mint a munkaszüneti előírás. A próféta a nyereségvágyat marasztalja el, amikor a szombat és az újhold ünnepe miatt lázadnak a kereskedők: „Mikor múlik el az újhold, hogy eladhassuk az árut és a szombat, hogy feltárhassuk a gabonát, megkisebbíthessük az éfát megnagyobbíthassuk a siklust, és csalárdul meghamisíthassuk a mérleget” (5) Ezek mind az igazságosság elleni csalások, bűnök, amelyeket Isten súlyosan elítél. A gazemberség csúcsa, „hogy pénzért megszerezhessük magunknak a szűkölködőket, és egy pár saruért a szegényeket, és eladhassuk a gabona hulladékát” (8) Ezt az emberi gaz tettet kell szóvá tennie a prófétának, amit az Isten képére alkotott embernek a végszükségben kell elszenvednie. Azok a súlyos büntetések, amelyeket a próféta Amasziásznak felsorolt, mindent sorra megbosszulnak:„ És azon a napon, mondja az Úr Isten, délben nyugszik le a nap és fényes nappal sötétséget borítok a földre. Gyászra fordítom ünnepeiteket, és siralomra minden dolgotokat, szőrruhát hozok mindnyájatok derekára és kopaszságot mindnyájatok fejére. Olyanná teszem az országot, mintha az egyszülöttet gyászolná, végnapjuk a keservek napja lesz. Íme, jönnek napok, mondja az Úr, és éhséget bocsátok a földre, éhséget, de nem kenyérre, szomjúságot, de nem vízre.”