Jézus átforrósítja a nép szívét.

Jézus átforrósítja a nép szívét – Ferenc pápa csütörtöki homíliája

A nép követi Jézust, mert felismeri, hogy ő a Jó Pásztor. Ezt a gondolatot hangsúlyozta a reggeli szentmise homíliájában a Szentatya, amikor óva intett attól, aki a hitet moralizmusra redukálja és a politikai szabadulás nyomába szegődik, vagy éppen megegyezést keres a hatalommal.

 „Miért követi olyan sok ember Jézust?” – tette fel a homíiliája nyitó kérdését a pápa. „Jézust azért követték olyan sokan, mert ámulatba estek a tanításától, és mert a szavai megdöbbentették őket. Voltak azonban mások, akiknek szavai nem érkeztek el a néphez.”

Ferenc pápa a tanítók négy típusát nevezte meg, akik Jézus korában a néphez szóltak: mindenekelőtt a farizeusok, akik kultuszt csináltak az Istenből, a vallásból, parancsolatok sorozatát alkották, a tíz parancsolatból több mint háromszázat csináltak, és ennek a terhét a nép vállára rakták. Az élő Istenben való hitnek ilyen megcsonkítása kazuisztika, álokoskodás – fogalmazott a Szentatya. „De ha neked például be kell tartanod a negyedik parancsolatot? Igen, igen, akkor enni kell adnod idős nagypapádnak, nagymamádnak! Igen, igen! De tudja – teszel ellenvetést – én nem tehetem meg, mert a pénzemet a templomnak adtam! Hogyan? Nem teszed meg? És a szülők közben éhen halnak? Íme, ezek a kazuisztika legkegyetlenebb ellentmondásai. A nép tisztelte őket, mert a nép tisztelettudó. Igen, tisztelték, de nem hallgatták meg őket. Elmentek, és otthagyták őket.”

Egy másik csoport a szadduceusok – folytatta a pápa. Nem volt hitük, elvesztették a hitüket. Vallási tevékenységüket az utcán folytatták, a hatalommal megegyezve. A politikai hatalommal és a gazdasági hatalommal. A hatalom emberei. A harmadik csoport a forradalmiak csoportja, a zélótáké, akik forradalmat akartak, hogy megszabadítsák Izrael népét a római uralomtól. A népnek azonban józan értékítélete van, és meg tudja különböztetni az érett gyümölcsöt attól, ami nem az. És nem követték őket sem. A negyedik csoport a jó népből való: esszénusoknak hívták őket, szerzetesek voltak, akik életüket Istennek szentelték. Ám távol éltek a néptől, és a nép nem tudta követni őket.

„Ezek voltak azok a csoportok, amelyek hangja eljutott a néphez, de egyik sem tudta igazában megmelegíteni a nép szívét. De Jézus igen! A tömeg elcsodálkozott rajta, és miközben hallgatták Jézust, a szívük átforrósodott. Jézus üzenete eljutott a szívükig, mert Ő közel ment az emberekhez, meggyógyította a szívüket. Jézus nem szégyellte azt, hogy szóba álljon a bűnösökkel”, sőt: keresésükre indult. Öröm volt számára a néppel együtt járni. „Éppen ezért Ő a Jó Pásztor, a bárányok ismerik a hangját, és követik Őt” – hangsúlyozta a Szentatya.

„A nép éppen azért követte Jézust, mert Ő a Jó Pásztor. Nem volt Ő farizeus, sem moralista, sem szadduceus, aki a hatalmasokkal politikai ügyeket intézett; sem pedig gerilla, aki népének politikai szabadítására törekedett, sem pedig egy kolostor szemlélődő szerzetese. Pásztor volt. Pásztor, aki beszélte a népe nyelvét, megértette magát, kimondta az igazságot, Isten dolgait. Soha nem bocsátkozott tárgyalásokba Isten ügyeiben. De oly módon beszélt róla, hogy a nép megszerette Isten dolgait, és éppen ezért követte Őt.”

Jézus soha nem távolodott el a néptől, és soha nem távolodott el az Atyjától. Jézus nagyon össze volt kapcsolva az Atyával, egészen egy volt Vele – és éppúgy nagyon közel volt a néphez. Tekintélye volt, és ezért követte Őt a nép. „Jézust, a Jó Pásztort szemlélve, jó, ha mi is meggondoljuk, kit akarunk követni” – fordult Ferenc pápa a kápolnában lévő hívekhez.

„Azokat, akik elvont dolgokról beszélnek, akik morális esetelemzéseket végeznek, vagy azokat, akik a néphez szólnak ugyan, de nincs hitük, és a politikai, gazdasági hatalommal tárgyalnak; vagy azokat kövessük, akik örökké idegen dolgokat csinálnak, romboló dolgokat, úgynevezett felszabadító harcokat, de amelyek szintén nem az Úr útjai; vagy egy távoli szemlélődőt?

Ki akar engem követni? Erre a kérdésre az imádság adjon választ, kérjük Istent, hogy közel jussunk Jézushoz, és kövessük Őt, rácsodálkozzunk mindarra, amit Jézus mond nekünk” – fejezte be homíliáját Ferenc pápa a Szent Márta-házban tartott csütörtök reggeli szentmisén.