APOSTOLOK CSELEKEDETEI
ApCsel 13,44-52
Antióchia pogány lakói is felfigyelnek Pálra és Barnabásra
ApCsel 13,44-52
Antióchia pogány lakói is felfigyelnek Pálra és Barnabásra
„A következő szombaton csaknem az egész város összegyűlt, hogy hallja az Isten szavát. Amikor a zsidók meglátták a nagy tömeget, irigység fogta el őket, s próbálták Pál szavait meghazudtolni. De Pál és Barnabás bátran megfeleltek nekik: Először nektek kellett volna hirdetnünk az Isten szavát. De mert visszautasítottátok, és méltatlannak ítéltétek magatokat az örök életre, most a pogányokhoz fordulunk. Ezt a parancsot adta nekünk az Úr: a pogányok világosságává tettelek, hogy üdvösségük légy egészen a föld végső határáig. Amikor a pogányok ezt meghallották, örültek, és magasztalták az Isten szavát, s hittek is mind, akik az örök életre voltak rendelve. Elterjedt az Úr szava az egész környéken. A zsidók azonban felbujtották az előkelő vallásos asszonyokat meg a város tekintélyesebb férfiait, és üldözést szítva Pál és Barnabás ellen, elűzték őket a vidékről. Ők lerázták –ellenük bizonyságul—lábukról a port, és Ikóniumba mentek. A tanítványokat eltöltötte az öröm és a Szentlélek”
Pál apostol nagyszerűen magyarázta el az Ószövetség fontos részleteit, amelyek szépen összekapcsolódtak. Mivel minden szombaton mások olvastak fel, nem volt könnyű észrevenni az összefüggéseket, de végre megértették, amiket a fölséges Isten a múltból üzent választott népének. Az értelmes pogányok is fölfigyeltek, hogy a két idegen milyen remekül ismeri a régi történeteket Felfigyeltek arra is, hogy ezeknek a zsidóknak az Istene mindent előre elmond a prófétáknak, kiválasztott, jeles embereknek. Lehet, hogy akkor ez csak érdekes hírnek tűnt. Évszázadok és évezredek múlva azonban már úgy látszott, hogy ezek a prófétai megnyilatkozások a távoli jövő embereinek is közvetítettek üzeneteket. Nekik kellet megmagyarázni, hogy megy végbe az utolsó ítélet. (Mt 25,31-46)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése