Apostolok cselekedetei 46.

APOSTOLOK CSELEKEDETEI
ApCsel 15,22-31

Erre az apostolok és a presbiterek az egész egyházzal együtt jónak látták, hogy férfiakat válasszanak ki maguk közül, és elküldjék Antióchiába Pállal és Barnabással Júdást, akit melléknevén Barszabásnak hívnak, és Szilást -- ők a testvérek között vezetők voltak --, és kezük által ezt az írást küldték: Üdvözlet az apostoloktól és a presbiter testvérektől a pogányokból lett testvéreknek, akik Antióchiában, Szíriában és Kilíkiában vannak! Mivel hallottuk, hogy némelyek, akik közülünk kerültek ki, megzavartak titeket szavaikkal, és feldúlták lelketeket, bár tőlünk megbízást nem kaptak, jónak láttuk, miután megállapodásra jutottunk, hogy férfiakat válasszunk ki és küldjünk el hozzátok a mi igen kedves Barnabásunkkal és Pálunkkal, ezekkel az emberekkel, akik életüket adták a mi Urunk, Jézus Krisztus nevéért. Elküldtük tehát Júdást és Szilást, akik mindezt személyesen, élőszóval is tudtotokra adják. Úgy tetszett ugyanis a Szentléleknek és nekünk, hogy semmi további terhet ne rakjunk rátok, csak azt, ami szükséges: hogy tartózkodjatok a bálványoknak áldozott dolgoktól, a vértől, a fojtott állatoktól és a paráznaságtól. Ha ezektől őrizkedtek, jól teszitek. Jó egészséget! Azok tehát, miután elbocsátották őket, lementek Antióchiába. Itt egybegyűjtötték a sokaságot, és átadták a levelet. Amikor elolvasták, örültek a vigasztalásnak.
A zsinati atyák nagyon jól tudták, hogy a pogányokból megtért hittestvéreik szorongó szívvel várják az első, a jeruzsálemi zsinat eredményét. Azt is tudták, hogy Ábrahám sem a körülmetélkedésből  lett Isten előtt igaz, hanem a hite alapján: „Ábrahám hitt az Istennek, és ez megigazulására szolgált. Márpedig aki tetteket mutat fel, annak a bér nem kegyelemből, hanem tartozás címén jár.  Aki ellenben tetteket nem visz végbe, hanem hisz abban, aki a bűnöst igazzá teszi, annak a hite számítódik be megigazulásra” (Róm  4,3-5) A körülmetélés egyébként annak a szövetségnek jele volt később, amelyet Ábrahám 99 évesen kötött Istennel, Izmael  már tizenhárom esztendős, és a nagy tétje a hőn áhított Kánaán elnyerése a későbbi nemzedékek által. (Ter 17) A jeruzsálemi zsinat szövege barátságos, testvéri üzenet volt az Antióchiában, Szíriában és Kilikiában élő nem zsidó származású keresztény testvéreknek, és Pál meg Barnabás vitték személyesen.