Pünkösdre várva
Jézus
az utolsóvacsorán a főpapi imájában tehát ezért könyörög Atyjához:„E szavak
után Jézus az égre emelte tekintetét és így imádkozott:Atyám, elérkezett az
óra. Dicsőítsd meg Fiadat, hogy Fiad is megdicsőítsen téged. Hatalmat adtál
neki minden ember fölött, hogy akiket neki adtál, azoknak örök életet
adjon. Az az örök élet, hogy ismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és
akit küldtél, Jézus Krisztust. Én megdicsőítettelek a földön: a feladatot,
amelynek elvégzését rám bíztad, elvégeztem. Most te dicsőíts meg, Atyám, magadnál:
részesíts abban a dicsőségben, amelyben részem volt nálad, mielőtt a világ
lett” (Jn 17,1-5) Jézus nagyon sokat tanított. Hangoztatta, hogy a
vitapartnerei innen alulról származnak, Ő azonban onnan felülről jött, tehát a
tanítása igaz, mert az igazság forrásaiból merítette azokat. A Szentléleknek
egyik küldetése, hogy az isteni igazságokat tovább magyarázza. Jézus az
Oltáriszentségben vendégünk lesz, ha megáldozunk. Útbaigazításokat sugall, amíg
a Szentostya, nem veszíti el a szentségi színeket. A Szentlélek jelenléte
bennünk mindig változatlan. Jó lenne, ha a bérmálkozási felkészítőben
rámutatnának arra,hogy „a bérmálás szentség, amelyet Jézus Krisztus
rendelt, hogy a Szentlélek lelkünkbe szálljon, megvilágítsa értelmünket,
megerősítse akaratunkat. Ő ezt megteheti, mert Isten, tökéletesen ismeri az
Atya velem kapcsolatos terveit, és nekem is megmutatja, ha imában buzgón kérem.
Ez döntő fontosságú! Még fontosabb, hogy kérésemre kegyelmeket ad a
tökéletesebb életre. „Szentlélek Isten, szállj reánk, elmét derítő tiszta láng.
Öntsd lelkeinkbe, melyeket megszenteltél, kegyelmedet” (Ho 102,1) Használjuk ki
ezt a csodálatos lehetőséget!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése