Pünkösdre várva 36.

Pünkösdre várva

Soha nem szabad elfelednünk, hogy Isten Szeretet. Az Atya egyedül birtokolja öröktől fogva a végtelenül tökéletes isteni természetet. Még a teremtés előtt, a hajnalcsillag felragyogtatása előtt megosztotta végtelen tökéletességét az isteni szüléssel született Második Isteni Személlyel. Kettejük végtelen szeretetét közös jósággal lehelik együtt az isteni jóakarat áradásában származó Szentléleknek, „aki az Atyától és a Fiútól származik” Az isteni természet tovább már nem ajándékozható, ezért akarja az Atya a világ teremtését megkezdeni. A teremtményeknek létén ott csillog majd az Atya akarata szerint a Fiún keresztül az isteni fény. Ezért írja evangéliuma kezdő sorait így a szeretett tanítvány, János: „Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Minden általa lett, nélküle semmi sem lett, ami lett. Benne az élet volt, s az élet volt az emberek világossága, (Jn 1,1-4) amely minden embert megvilágosít. A világba jött, a világban volt, általa lett a világ, mégsem ismerte föl a világ. A tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be. Ám akik befogadták, azoknak hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek. Azoknak, akik hisznek nevében, akik nem a vérnek vagy a testnek vágyából s nem is a férfi akaratából, hanem Istentől születtek” (9b-13) Az Ige adja a megváltást. Amint azonban ezt tökéletesen végbevitte, vissza kellett térnie atyjához, hogy ott megdicsőüljön.(Jn 17,1b-5) Az első ember, Ádám testét Isten a föld porából, Éváét Ádám bordájából megalkotta, utána szellemi lelket teremtett nekik, beléjük lehelte a megszentelő kegyelemmel együtt, így lettek az Atya új gyermekei. Az ő gyermekeik is megkapták az ígéretet, hogy amikor a szülők szerelmükkel új életet indítanak az élet útjára, Istenatyánk az ős-szülőkhöz hasonlóan olyan lelket szánt nekik, akit a megszentelő kegyelem azonnal Isten gyermekévé avat. Ez az avatás az ősbűnnel elveszett nemcsak az ősszülők, hanem minden ivadékuk kárára is.Jézus szerezte meg a bűnbocsánatot embertestvéreinek, de a megszentelő kegyelmet, az istengyermekség ajándékát már nem a lélekteremtő Atya, hanem a Jézus által elrendelt keresztség szentsége adja vissza mindenkinek, aki kéri. Jézus ezzel szerzi Atyjának a legfőbb örömöt. A többi kegyelemhez hasonlóan ezt a kegyelmet is a Szentlélek osztja szét.