Ferenc pápa a hívek között ült a templompadban Szent X. Pius emléknapján

Lucio Bonora prelátus, az államtitkárság alkalmazottja beszélt a Vatikáni Rádiónak arról, hogy augusztus 21-én, Szent X. Pius pápa emléknapján, reggel hét órakor éppen a szent oltáránál akart misézni, ahol Ferenc pápát találta a padban, csendes imába mélyedve.

„Nagy meglepetést keltett péntek reggel Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában, ugyanis amikor pontban hétkor a szokásnak megfelelően kinyitották a bazilika kapuit, a pápa az elsők között lépett be a Szent Márta-házzal szemközti Imádságok kapuján. Azonnal a bazilika baloldali kereszthajójának Szent X. Pius pápa sírjához és a mellette lévő oltárhoz sietett, ahol csendes imádságba mélyedt” – mondta el Lucio Bonora prelátus, az államtitkárság alkalmazottja a Vatikáni Rádió mikrofonja előtt.

Bonora prelátus, aki egyébként Szent X. Pius pápa történetét kutatja, az ő emléknapján, reggel hét órakor, két koncelebráló paptársával éppen a szent oltáránál akart misézni:

„Ezt látva, a vatikáni csendőrség és a sanpietrinók munkatársai diszkréten közölték velem, hogy a pápa éppen a Szent X. Pius-oltárnál imádkozik. »Mit csináljak akkor most, menjek vissza?« – kérdeztem. – »Nem, atya, menjen csak!« – mondták ők, én pedig elindultam.

A pápa, amikor észrevette, hogy misézni szeretnék, azt mondta nekem, hogy ő csak imádkozni jött ide, mert ahogy felkelt, már korán misét mondott a Szent Márta-ház kápolnájában, de mégis szerette volna leróni tiszteletét Szent X. Pius előtt. Amikor elkezdtem a szentmisét, ő ott maradt, és részt vett rajta a többi hívővel együtt. Amikor pedig eljött a béke-köszöntés a misében, akkor a szomszédjai felé fordulva békejobbot nyújtottak egymásnak. Látva pedig, hogy elindulok én is feléje a köszöntésre, elém jött.

Nagyon mélyen megindító volt számomra, de mindenkinek ott az oltárnál, a pápát látni mint egyszerű, alázatos hívő embert, aki Szent X. Pius pápa sírjánál imádkozik. Aztán elmondta még, hogy milyen fontos törődni a szentek tiszteletével éppen az emléknapjukon, a dies natalis, vagyis a mennyei születésnapjukon. A szentek között jó társaságban vagyunk és ő, a pápa ezért kereste Szent X. Pius társaságát, éppen az egyházi emléknapján, a saját szolgálata számára, az egyház és világ iránt érzett felelősségből.

Milyen szép, hogy nem úgy jött, mint egy pápa, ez annál is inkább igaz, hiszen bármiféle kíséret nélkül lépett a templomba. Továbbá mindez a Szent X. Pius pápa iránti személyes tiszteletét jelzi. Hiszen elmondta nekem, hogy Buenos Aires-i érsek korában ilyenkor a katekétákért, a hitoktatókért szokott imádkozni a szent emléknapján, mert őt a katekéták pápájának tartja, emiatt is szervezte meg a hitoktatók találkozóját Szent X. Pius nevében. Ferenc pápa életrajzai is beszámolnak erről, az ő személyes tiszteletéről iránta. Erről már két éve is beszélt nekem” – vallotta a Vatikáni Rádió mikrofonja előtt Lucio Bonora prelátus.

A Vatican Insider szombaton azt is megjegyezte az esetről, hogy Ferenc pápa a szentmise során a szentáldozáskor beállt a hívek sorába, és magához vette az Oltáriszentséget.

Ferenc pápa Szent X. Pius pápa iránti tiszteletére már pápasága elején fény derült, hiszen 2013 decemberében úgy rendelkezett, hogy a betlehemi jászlat, az eddigi szokásnak megfelelően ne X. Pius pápa kápolnája elé helyezzék, eltakarva így azt, hanem állítsák kicsit hátrébb. Azóta is a betlehemi jászlat a bazilika baloldali bejáratánál, a keresztelőkápolnában helyezik el – nyilatkozta Lucio Bonora prelátus.

Szent X. Pius pápa: „Én csak egy vidéki pap, egy vidéki püspök, egy vidéki érsek, egy vidéki bíboros vagyok.”

Az 1835-ben született X. Pius pápa egyszerű észak-olaszországi szülőktől származott, és élete végéig, 1914-ben bekövetkezett haláláig, még pápaként is megőrizte egyszerűségét és tiszta, nemes lelkületét. Ellenzett minden formalizmust, és ösztönösen tiltakozott minden előléptetése ellen: szinte külső erőszakkal, de legalábbis rábeszéléssel vették rá, hogy elfogadja a püspöki, az érseki, a pátriárkai kinevezését és végül csak a bíborostársak unszolására fogadta el a konklávén a péteri szolgálatot.

Jellemző rá a mondása, ami végigkísérte életútját: „Én csak egy vidéki pap, egy vidéki püspök, egy vidéki érsek, egy vidéki bíboros vagyok…” Mindvégig szegényen élt, egyszerűen öltözött, és szerette, de szolgálta is a szegényeket. Pápaságának két legemlékezetesebb mozzanata a híressé lett Katekizmus megjelentetése, melyeken katolikusok generációi nőttek fel, és a szentáldozáshoz járulás engedélyezése iskolás korú kisgyermekek számára.