„Asztalfőre tettek?
Ne bízd el magadat! Légy közöttük olyan, mint egy a sok közül. Viseld gondjukat, azután leülhetsz. Ha már megtetted a kötelességedet, akkor foglalj helyet. Így örülhetsz velük, és a lelkületed miatt tied a koszorú. Idősebb korodhoz illően szólalj fel, ne kérkedj tudásoddal, ne zavard a zenét. Amíg énekelnek, ugyan ki társalog, és tudását rosszkor ki fitogtatja?” (Sir 32,1-4) Ezekből a jó tanácsokból arra lehet következtetnünk, hogy a Bölcs régebbi tanítványait sorra veszi egy összeszokott társaság újabb vacsoráján. Helyesnek találja ezt az új szerepkört is kiértékelni akár ott, egy pár perces szünetben, akár a vacsora után hazafelé ballagva. „Mint valami rubin az arany ékszeren, olyan a szép nóta borozgatás közben. Mint a smaragd pecsétkő aranyfoglalatban, olyan a dalolás a pompás bor mellett. Ifjú, csak akkor szólj, hogyha kénytelen vagy, ha már kétszer-háromszor is felszólítottak. Foglald össze jól és röviden beszélj, azok egyike légy, akik tudnak s hallgatnak. Előkelők között ne emelkedj szóra, és ha más szónokol, akkor te ne fecsegj. A dörgést megelőzi a villámlás fénye, a szerény ember útját rokonszenv készíti elő” (Aki először vezeti a baráti kör mulatságát, figyeljen arra, hogy okosan vessen véget – mondjuk egy elmés csattanóval - a jókedvnek. Arra ügyeljen, ha még folytatni szeretnék a mulatozást, ezt tekintélyi alapon ne akadályozza meg.) „Ha az idő lejár, ne maradj ott tovább, menj szépen haza, és ne lődörögj ott. Otthon szórakozz még és tégy kedved szerint, de gőgös szót ejtve ne keveredj bűnbe. Mindezért magasztald az Istent, aki javaival ily bőven felüdít” (5-13) Régebben már magyaráztam, hogy a Bibliában az istenfélelem nem azt jelenti, hogy az igaz ember retteg az Istentől, hanem vigyáz arra, hogy mindenben figyeljen, meg ne bántsa, inkább adja meg a gyermekded szeretet jeleit. Az ószövetségi bölcs is erre irányítja újra tanítványai igyekezetét. „Aki féli az Urat, azt eligazítja, szívesen fogadja, aki hozzá fordul. A törvény kutatóját betölti a törvény, de a képmutató belegabalyodik. Megigazul mind, aki az Urat féli, akárcsak a fény, ragyognak jótettei. A bűnös nem tűri a rendreutasítást, annyi kibúvót lel, amennyi csak kell. Az okos ember nem veti meg a jó tanácsot, a dölyfös hitetlen nem tud a törvényről. Meggondolatlanul ne tégy soha semmit, akkor nem kell soha megbánnod tetteit. Göröngyös úton ne igen járj, ne botladozz a köves talajon. Egyenes úton se bízd el magad. Szedd össze magad a gyermekeid előtt. Akármit teszel, jól vigyázz magadra, mert ha így teszel, megtartod a parancsokat. Aki hisz a törvényben, megtartja parancsait, aki bízik az Úrban, az nem vall szégyent. Aki féli az Urat, nem éri balsors, ha kísértést szenved, kisegíti belőle. Nem okos az, aki gyűlöli a törvényt, s aki nem tartja meg, olyan, mint a hajó a viharban. Az értelmes ember bízik a törvényben, mint orákulumra, ráhagyatkozik. Készülj beszédedre, szívesen hallgatnak; foglald össze a tant, azután adj választ. Mint a kocsikerék, olyan a balga észjárása, okoskodása meg, mint egy forgó tengely. A gúnyos barát olyan, mint a túltáplált ló: nyerít, akárki ül is a hátára” (Sir 32,14-24; 33,1-6) A sátán túltáplálta magát a földön élők aposztáziájával. Nyerít is vidáman. XII.Pius pápa (1939-1958) kénytelen volt kijelenteni: Európa a második keresztény évezredben „Krisztus titokzatos Teste volt, a 2.világháború után missziós terület lett” Imádkoznunk kell, hogy Európa újra visszakapja az eltékozolt Krisztus Titokzatos Teste minősítést. Hazánknak és Lengyelországnak ebben is össze kell fogniuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése