Jerobeám Salamon király munkafelügyelője volt a nagy építkezéseknél,
majd kegyvesztett lett, és menekülnie kellett Salamon elől.
Salamon halála után Rechabeám nevű fia volt a trón örököse, de az új király személyéről egész Izraelnek kellett döntenie. „Szichemben gyűlt össze egész Izrael, hogy királlyá tegye. Amikor ezt az Egyiptomban tartózkodó Jerobeam, Nebát fia meghallotta, oda menekült ugyanis Salamon király elől, visszatért Egyiptomból. Érte küldtek, és hazahívták. El is jött Jerobeám és vele egész Izrael. Így szóltak Rechabeámhoz: Atyád nehéz igát rakott ránk. Ha megkönnyebbíted a kemény robotot és a nehéz igát, amelyet atyád ránk rakott, szolgálni fogunk neked. Azt felelte nekik: Három nap múlva térjetek vissza hozzám! Erre a nép eltávozott. Rechabeám király pedig tanácsot tatott az öregekkel, akik atyja, Salamon életében előtte álltak, és megkérdezte őket: Mit tanácsoltok, milyen feleletet adjak ennek a népnek? Azt felelték neki:Ha ma kedvében jársz a népnek, megnyered tetszésüket, és ha szíves szavakkal fordulsz hozzájuk, akkor szolgáid lesznek minden időben. Ám ő figyelmen kívül hagyta az öregek tanácsát, akik figyelmeztették. Ám ő figyelmen kívül hagyta az öregek tanácsát, akik figyelmeztették. Azoktól az ifjaktól kért tanácsot, akik vele nevelkedtek, és az udvarához tartoztak. Tőlük is azt kérdezte: ’Mit tanácsoltok: Milyen választ adjak ennek a népnek, amely azt követelte tőlem: könnyíts az igán, amelyet atyád rakott ránk? S az ifjak, akik vele nevelkedtek, azt mondták neki: Így szólj a néphez, amely azt mondta neked: Atyád súlyos igát rakott ránk, de te könnyíts rajta! Így válaszolj nekik: Nekem a kisujjam is vastagabb, mint az atyám dereka. Ha atyám nehéz igával terhelt benneteket, hát én még nehezebbel tetézem. Atyám ostorral vert benneteket, én pedig skorpióval foglak verni. (2Krónikák 10,1-11) Mivel három nap múlva az ifjak tanácsa szerint válaszolt a népnek Rechabeám, Izrael így válszolt a királynak: Nincs részünk Dávidban, sem örökségünk Izáj fiában. Térj vissza sátraidba, Izrael, te meg, Dávid, nézz magad háza után!” (16)„ És Jerobeámot, Nebatnak a fiát, aki bűnbe vitte Izraelt, s gonosz útra tanította Efraimot. Azóta bűneik igen nagyra nőttek, úgyhogy számkivetés lett a sorsuk, távol országuktól. Mert mindenféle rosszra törekedtek, míg utol nem érte őket a büntetés” (Sir 47,24-25)„ Ekkor,mint a tűzvész, Illés próféta jött, kinek szava lángolt, mint az égő fáklya. Éhinséget hozott rájuk, és haragjában megtizedeltde őket. Az Úr szavával elzárta az eget, és tüzet hozott le háromszor az égből. Illés, de nagy volt!ál csodatetteiddel! Melyik öntelt, gőgös mérkőzhetnék veled? Feltámasztottál egy holtat a halálból, az alvilágból a Magasságbelinek szavával. Sírba küldtél királyokat, és fekvőhelyükről dicső nagyságokat. A Sínai hegyen büntetéssel fenyegettél, a Hóreben a megtorlás szavát hallattad. Királyokat kentél fel a bosszúra, és prófétákat utódodul. Vihar közepette magasba ragadtattál, szekéren, amivel tüzes lovak száguldottak. Jel lettél a jövendő harag idejére, hogy te csillapítsd le, mielőtt kitörne, hogy az apák szívét fiaikhoz fordítsd, és Jákob törzseit újra helyreállítsd. Boldogok mind, akik téged meglátnak, akik szeretetben hunyták le szemüket, s mi is részesei leszünk az életnek” (Sir 48,1-11)Illést elragadta a vihar, de a szellemét megkapta Elizeus. Életében nem félt a fejedelmektől, nem volt ember, aki megbírt szellemével. Nem volt neki semmi lehetetlen, a holttestében is prófétaerő volt. Életében csodatetteket vitt végbe, halálakor meg bámulatba ejtett műveivel” (Sir48,12-14)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése