Véget ért az olasz katolikus egyház nemzeti kongresszusa Firenzében

Válaszolva Ferenc pápa felhívására az olasz katolikusok bátran és alkotókészséggel lépnek az újítás útjára – mondta Angelo Bagnasco bíboros, az olasz katolikus püspöki konferencia elnöke, miután Firenzében november 13-án befejeződött az olasz katolikus egyház ötödik nemzeti kongresszusa.

A szinodális út nem központosítást, hanem a célok közös meghatározását jelenti országos, regionális és egyházmegyei szinten. Bagnasco bíboros szerint a legnagyobb veszélyt a „spirituális langyosság” jelenti az olasz helyi egyház számára. Firenzében a kongresszus résztvevői elkötelezték magukat a megtérés mellett, amelynek célja, hogy megtalálják a leghatékonyabb szavakat, a leghitelesebb gesztusokat az evangélium hirdetésére napjaink emberei számára. Az olasz helyi egyház nem nulláról indul, mert létezik egyfajta folytonosság – fejtette ki Bagnasco bíboros a Vatikáni Rádiónak nyilatkozva.

Megállapította, hogy kettős folytonosságról van szó: az első az egyházi kongresszusok által, vagyis a zsinat utáni évtizedekben megtett út. Az olasz püspökök elhatározták, hogy minden tízéves időszakra egységes lelkipásztori célkitűzésben állapodnak meg, majd az évtized felénél kongresszust tartanak. Ez az a szinodális együtt haladás, amelyet az olasz helyi egyház a zsinat után kezdett meg. Ebben az értelemben beszélhetünk a módszer, a problémák megközelítésének folytonosságáról. Természetesen a tartalom változik minden esetben – mondta az olasz püspöki konferencia elnöke, majd hozzátette: „A Szentatya minket most a missziós szolgálat útjára buzdított, ami az önmagából kilépő egyházat jelenti, az evangélium hirdetését, azt, hogy fordítsunk figyelmet korunk számos nélkülözésére, sebére.”

Fennáll a folytonosság, nem nulláról indulunk, mert híveink – minden változáson, széles körben elterjedt nehézségen túl – egyszerű, egészséges életet élnek. Gyakran nagy nehézségek közepette, sajnos gazdasági természetű, munkával kapcsolatos problémák miatt, vagy egzisztenciális szempontból idősek, beteg gyermekek esetében. Az olasz nép túlnyomó többsége belső méltósággal él – fejtette ki az olasz püspöki konferencia elnöke.

A szinodális útra utalva arra emlékeztetett: a szinódus „együtt haladást” jelent, vagyis azt, hogy Isten népe, a lelkipásztorok és a világi hívek párbeszédet folytatnak, kölcsönösen közel állnak egymáshoz.

Változatlan marad az olasz helyi egyház jelenléte a közéletben? – erre a kérdésre Bagnasco bíboros a következőket válaszolta: „Az egyháznak mindig jelen kell lennie, mindenki a saját felelősségének megfelelően vállal szerepet ebben. Nem jelent sem beavatkozást, sem valamiféle bojkottot, amikor az egyház a lelkipásztorok vagy a világi hívek által a közvéleménytől eltérően nyilatkozik.”

A kongresszus véget ért Firenzében, de a munka folytatódik az irgalmasság szentéve felé haladva. Az egyházmegyék, a közösségek a kongresszuson kijelölt feladatok megvalósításáért tevékenykednek.

Az interjú utolsó kérdése a  volt montecassinói apáthoz kapcsolódott, aki ellen az olasz pénzügyőrség nyomozást indított. Bagnasco bíboros rendkívül szomorúnak tartotta az esetet, ugyanakkor figyelmeztetett: ez nem homályosíthatja el oly sok pap, lelkipásztor, szerzetes és szerzetesnő ragyogó példáját, akik egész életüket, minden fáradozásukat nagy méltósággal Isten népe javának szentelik. Ezt a világosságot nem szabad elhomályosítani.