Az Irgalmasság Szent Éve 98.

Az isteni irgalmasság arculata - Nikodémus

„Volt a farizeusok között egy Nikodémus nevű ember, egy zsidó tanácsos. Ez éjnek idején fölkereste Jézust, s így szólt hozzá: Rabbi, tudjuk, hogy Istentől jött tanító vagy, hiszen senki sem vihet végbe olyan jeleket, amilyeneket te végbe viszel, ha nincs vele az Isten”(Jn 3,1-2) Az idős férfi annyit elárul, hogy tulajdonképpen ő nemcsak öreg, nem csak Ábrahám leszármazottja, aki várja azt az égből küldendő isteni követet, aki az áldott Ábrahám késői unokája lesz, az egyetlen igazi áldott majd az egész földkerekséget áldottá teszi, mert Ő lesz a várva várt Messiás. Esengve emeli a hangját: Most azért jöttem, hogy megerősítsd a lelkemet: Te vagy-e az Istentől jött tanító, nem csak próféta, hanem a kétezer éve várt, hiszen te olyan jeleket viszel végbe, mint akivel vele van az Isten.( 1,2) Jézus azonnal megerősíti, de olyan képen, amit az idős férfi nem mer magára vonatkoztatni: „Bizony mondom neked, aki nem születik újjá, az nem láthatja meg az Isten országát” (3) Nikodémus a jézusi szavakat földi értelemben veszi. Nikodémus nem tud semmit arról, hogy az emberek nem csak testben születhetnek meg, hanem új életformára is, amikor az ember gyereke Isten gyermeke is lesz, igaz, fogadott gyermeke. A sok gyógyítás ennek az előképe, mert Jézus az örök élet forrása. Nikodémus csupán egy földi születést ismer. Az is nagyon nagy érték, hiszen a szülők saját életformájukat ajándékozzák gyermekeiknek a Teremtő akaratából és az Ő közreműködésével, és ezzel a földi legmagasabb életformát birtokolja a gyermek. Azt az életformát, amit a Teremtő adott nekik, az ősszülőknek, amikor emberi testüket megformálta, életképes szervezetté tette, de még ettől nem lettek élők. Hanem amikor a lelküket megteremtette és beléjük lehelte, akkor két nagy ajándékot kaptak tőle: élővé tette az életre kész testet és a szellemi rendbe tartozó lelket a testbe lehelve megadta nekik a megszentelőkegyelmet, amivel az Atya fogadott gyermekeivé lettek, a Fiú fogadott testvérei és a Szentlélek temploma. Ezt az utóbbi ajándékot azonban elvesztették saját kárukra és minden utódjuk kárára is, amikor ettek a tiltott fáról.