ÁRPÁD-HÁZI
BOLDOG KINGA
1224. március
4-én született. IV. Béla fejedelmünk és Laszkarisz Mária legidősebb leánya.
Testvérei: Boldog Jolán,
Boldog Konstancia és Szent Margit. Szüzességi fogadalmát államérdekből
feloldották, V. Boleszláv krakkói herceggel, “Szemérmes
Boleszlávval” jegyezték el 1239-ben.
Királynéként
is buzgón
imádkozott (a hagyomány imájának tulajdonítja, hogy Lengyelország
megmenekült a tatárdúlástól), ápolta a szegényeket és betegeket.
Amikor
a tatárjárás után hazalátogatott Magyarországra, Szlatinán kapott ajándékba egy
sóbányát. Ő a szokásoknak megfelelően az egyik tárnába dobta aranygyűrűjét.
Krakkóba visszatérve Wieliczkánál ásatni kezdett és csakhamar sóra bukkantak.
Egy sótömbben megtalálták a Máramarosban eldobott gyűrűjét. A bányászok jámbor
hagyománya azt tartja, hogy a sóbánya költözött át Lengyelországba. Ez a híres
bánya Lengyelország első és legnagyobb sóbányája, igen látványos sószobrokkal
és földalatti templommal.
Férje
halála (1279. december 7.) után, klarissza
apáca lett a Krakkótól délkeletre levő ószandeci kolostorban. Ennek
főnöknőjeként halt meg 1292. július
24-én.
Sírja
búcsújáróhely lett. 1690-ben VIII. Sándor
pápa boldoggá avatta. 1695-ben XII. Ince pápa
Lengyelország védőszentjei közé sorolta, XI. Kelemen
pápa pedig 1715-ben Lengyelország és Litvánia védőszentjévé nyilvánította.
Példája:
Királynőként,
vagy özvegyként, de akár egyszerű tanulóként imádkozz, segíts másokon...!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése