A külsődleges eszközökkel történő és a külvilággal
szembeni tisztaságra törekvés azért veszélyes, mert a tisztaság tudatához,
olyan fensőbbrendűségi érzéshez vezet, amely a valódi megtisztulás legfőbb
akadálya. Igazi megtisztulás csak belülről fakadhat, s nem a többi embertől
való elkülönüléssel, hanem éppen a szívbéli odafordulás, az irgalmasság
cselekedetei által. Az alamizsnálkodás egymaga nem tesz szentté, de aki kitart
az érdek nélküli szeretetben, aki viszonzás nélkül szétosztja javait, idejét,
energiáját a rászorulók közt, az egészen biztosan eljut a szív tisztaságára, és
bűnei bocsánatot nyernek. Az irgalmasság cselekedetei nem csupán erkölcsösebbé,
szociálisan érzékenyebbé alakítanak, hanem belülről formálnak át szinte
szentségi erővel.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése