Évközi 22 hét szerda

Évközi 22 hét szerda                 
Kol 1,1-8 Lk 4,38-44

„hallottunk hitetekről Jézus Krisztusban, és a szeretetről, amelyet az összes szentek iránt tanúsítotok, azért a reménységért,'amely készen áll számotokra a mennyben" Szent Pál apostol soha nem járt Kolosszéban. Ez a kis város Kis-Ázsiában feküdt Frigia római tartomány délnyugati részén. Messze esett Pál apostoli útjaitól, és 61 körül már földrengés áldozata lett. Az apostol egyik tanítványa hirdette ott az evangéliumot. Ezért kezdi így a levelet: „Hálát adunk Istennek, ami Urunk, Jézus Krisztus Atyjának, valahányszor értetek imádkozunk, mivel hallottunk hitetekről Jézus Krisztusban, és a szeretetről, amelyet az összes szentek iránt tanúsítotok azért a reménységért, amely készen áll számotokra a mennyben, amelyről már hallottatok az evangélium igaz igéjében. Ez eljutott hozzánk" (3-6) Az apostol a bevezetőben bemutatkozik, hiszen csak hallomásból ismerik őt a kolosszeiek. Epafrász nevű tanítványa jó munkáját dicséri ezután, mert a pogányságból megtért kisváros lakóit nagyon okosan erős hitre tanította. Hangsúlyt kap a kijelentés, hogy ez a hit nemcsak egyszerűen az egy igaz Istenbe vetett hit, tehát nem ószövetségi zsidó vallásra juttatta el őket, hanem Isten Fiának, Jézus Krisztusnak a tanítását ismerték meg, elfogadták, hogy megtörtént általa a megváltás. Az is fontos megjegyzés, hogy nem félelmetes Isten-képet ismertek meg, hanem a szeretet és igazság Istenének alakját, aki maga a szeretet, szeretetből még a Fiát is nekünk adta áldozatul. Holnap és holnapután majd olvassuk azt a páratlan elemzést, hogy Jézus, az Atya képmása, emberi természetével a teremtendő világ ősmintája lett. Ő hozta vissza emberi életünk óriási mozgató erejét, az ősbűn miatt elveszett reményt. Ez ad biztatást az istenes és emberszerető életre. Megmutatja, hogy csak szeretni érdemes, vagyis önzetlenül szolgálni a mellénk rendelt emberek boldogságát, mert ezzel gyűjtünk kincseket a mennyei életre. Ezek az igazságok adnak értelmet a krisztusi hitnek. Szent Pál az isteni erényeket, mint hitéletünk fő kapaszkodóit, nagyon okosan fogalmazza meg, így a nem általa adott isteni tanításra szilárd vázat is ad, hogy könnyebben véssék emlékezetükbe azok is, akiket nem ő képzett a katekézisben. Nem mulasztja el megemlíteni azt az alapigazságot sem, hogy ezt a tanítást és a belőle fakadt nagyszerű keresztény életet nem addigi életük érdemeiért kapták Istentől a kolosszeiek, hanem Isten kegyelméből. Zűrzavaros világunkban jól tesszük, ha ezeket a páli leveleket szorgalmasan és életet alakító komolysággal olvassuk. A kolosszeiek életében is hamarosan megkezdődött a sátán ellentámadása. Felléptek olyan tévtanítók, akik a krisztusi hittől el akarták szakítani őket. Alaposan képzett hívők azonnal átlátnak a tévtanokon. Meg tudják állapítani, mi az igazság. Aki a gomba módra szaporodó új vallásokkal, vagy idegenből idecipelt emberi eredetű valláspótlékokkal már találkozott, el tudja mondani, áldottak az apostolok és az apostoli katolikus Egyház, aki az Istentől adott kinyilatkoztatások alapján állva nem emberi képzelgéseket tanít, és aki Isten kegyelmével mutat az égre, és oda el is segít minket.