Igazi és hamis bölcsesség
„Minden tettnek az értelem a kezdete, és a megfontolás minden mű forrása. Minden tervnek a szív a gyökere, négy ág hajt ki belőle: a jó és a gonosz, az élet és a halál, valamennyi fölött a nyelv uralkodik” (Sir 37,16-18) Régi szép és igaz bölcseleti alaptétel:„Nihil est in intellectu, nisi prius fuerit in sensu” (Semmi sincs az értelemben, ha csak előbb előtte már nem volt meg az érzékeinkben”) A zsidó bölcselő a gondolatsornak ezt a kezdő lépcsőfokát nyilván nem ismerte, azért nem említi. Valószínűleg az élete még nem arra az időre esett, amikor az egykori zsidó ország területe még a görögök birodalmához tartozott, és a Makkabeus szabadságharcok idején Makkabeus Júdás hadvezér a rómaiakkal szövetséget keresett a görögökkel szemben. Ebben az időben még nem ismerhették a római velős mondásokat. Minket pedig a történelem ismerete arra kötelez, hogy ne a második, hanem az első lépcsőfokra lépjünk. Így tehát az érzékelést követő értelmi munka elkezdődhet. Nekünk, magyaroknak talán kicsit meghökkentő a következő verssor: „Minden tervnek a szív a gyökere” Mi erre a megállapításra nem gondolunk soha. A magyar embernek is fontos központ a szív, de mi nem a gondolkodás gyökerének valljuk a szívünket, hanem a szeretet központjának. A zsidó meggyőződés itt különbözik a mienktől. A rákövetkező versben a gondolkodásuk teljes mechanizmusára rávilágít az alábbi mondat: Négy ág hajt ki belőle: a jó és a gonosz, az élet és a halál. (17-18a) a jó az, ami megfelel a céljának. Ha mindig ez érvényesülne, akkor az igazi bölcsesség remeklését jelentené ez és áldás lenne az érintett emberekre. De a bölcs azonnal odagondolja és figyelmezteti olvasóit, hogy az emberi szívben ott lapul a bölcsesség ellentéte is: a gonoszság, ami az egész életen át a mennybe küldött szeretet-gyakorlatok helyett a bűnök, a rosszakarat termését jelenti. Ezt ismétli meg az író: „az örökélet helyett a megcsontosodott rosszakarat, vagyis az örök halál. Az író még hozzáfűzi: de valamennyi fölött a nyelv uralkodik” (18b) Mit akar ezzel a megjegyzéssel hangsúlyozni Sirák fia? Azt, amit kétszáz év múlva az ifjabb Szent Jakab apostol ír levelében: „Testvéreim, ne akarjatok annyian tanítók, lenni: hisz tudjátok, hogy ránk annál súlyosabb ítélet vár. Mert sokban vétünk mindnyájan. Ha valaki nyelvével nem vétkezik, az tökéletes férfi, az képes egész testét is megfékezni. Ha ugyanis a lovak szájába zablát teszünk, hogy engedelmeskedjenek, akkor egész testüket irányíthatjuk. Lám, a hajókat is, bármilyen nagyok, bármilyen erős szelek is hajtják őket, a kis kormány oda irányíthatja, ahova a kormányos akarja. Ugyanígy parányi testrész a nyelv is, mégis nagy dolgokat vallhat magáénak. Nézd, milyen kicsi a tűz, és milyen nagyerdőt felgyújt! A nyelv is tűz, a gonoszság világa. A nyelv az a tagunk, amely egész testünket beszennyezi, lángba borítja változékony életünket, maga meg a pokoltól fogott tüzet. Mert az összes vadak, madarak, csúszómászók és tengeri állatok természetét meg lehet szelídíteni, s meg is szelídíti az emberi természet, de a nyelvet senki emberfia nem képes megszelídíteni: az tele van halálos méreggel. Vele áldjuk az Urat és az Atyát, s vele átkozzuk az embereket, akik az Isten hasonlóságára vannak teremtve. Ugyanabból a szájból áldás és átok jön. Testvéreim, ennek nem lenne szabad így lennie!” (Jak 3,1-10)„Van, aki sokakat jól meg tud nevelni, de ha róla van szó, egész gyámoltalan. Van szépen szóló ember, aki gyűlöletes, ám az ilyen végül is éhen vész. Mert az Úr nem adja meg neki kegyelmét, ő meg híjával van minden bölcsességnek. Vannak bölcs emberek, akik maguknak bölcsek, s ahogy mondják, tudásuknak tartós a hozama. Van bölcs, aki népének tanítómestere, ezek tudásának tartós a gyümölcse. A bölcset az áldás bőven elárasztja, és boldognak mondják mind, akik csak látják. Az ember napjai meg vannak számlálva, de nincsen Izrael napjainak száma. Aki a népért bölcs, az bizalmat arat, és annak a neve örökre fennmarad” (Sir 37,19-26)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése