Országos zarándoklatot tart a Pécsi Egyházmegye Bátán
Október 3-án, szombaton jubileumi zarándoklatra várja a híveket a Pécsi Egyházmegye a 600 éves Bátára, a Szent Vér-kegyhelyre.
Az
egyházi ünnep már október 2-án, pénteken este csendes virrasztással
megkezdődik, majd szombaton szentségimádással, imádsággal és litániával
folytatódik a Tolna megyei községben.
A
bátai Szent Vér-templomban Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek tart
szentmisét Udvardy György pécsi megyéspüspökkel, a Magyar Katolikus Püspöki
Konferencia tagjaival és a papsággal közösen. Jelen lesz több határon túli
magyar püspök Erdélyből, Kárpátaljáról és Szlovákiából – mondta Sümegi József
bátaszéki diakónus az MTI-nek. Az ünnepi szentmise szentségi körmenettel zárul.
A
zarándoklat szombat reggel 6 órakor Szekszárdról, 7 órakor pedig Mohácsról
indul, de a hívek nemcsak gyalog, hanem kerékpárral és gépkocsival is
megtehetik Bátáig az utat. Az ünnepi szentmise 15 órakor kezdődik.
„A
Szent Vér Jézus kiontott vére, a megváltás egyik jele; a középkorban azért
tisztelték, mert erőforrásnak tartották ahhoz, hogy az ember a rossz felett
győzni tudjon” – tette hozzá a diakónus.
A
bátai kegyhely jubileumára már tavaly elkezdődött a felkészülés, 2014
októberében a Pécsi Egyházmegye az esperesi kerületeinek rendezett
zarándoklatot.
A
bátai templom a török időkig az egyetlen Szent Vér-kegyhely volt a történelmi
Magyarországon, a helyet egy valószínűleg 14–15. század fordulója táján történt
csoda tette ismertté: a hívek szerint a szent ostyában Krisztus kiömlő vére
jelent meg.
Országos
hírűvé akkor vált, amikor 1415-ben Garai János – Garai László nádor testvére –
boszniai fogságából szabadulva elzarándokolt a bátai kegyhelyre; a jubileumot
ennek apropóján ünneplik 2015-ben.
A
jubileumi ünnep programja
Október
2., péntek
20
órától reggelig csendes virrasztás a Szent Vér-templomban
Október
3., szombat
8 óra:
vezetett szentségimádás
12
óra: Úrangyala imádság
12.30:
Szent Vér-litánia
13
óra: Ivancsits Tamás zenés áhítata
14
óra: rózsafüzér imádság
15
óra: ünnepi szentmise, majd körmenet
A
zarándoklat menete:
Mohácsról
a Fogadalmi templomtól október 3-án 7 órai indulással, az 56-os úton haladva,
Dunaszekcsőn át érkeznek majd a zarándokok Bátára. (Ez az út 24 kilométer hosszú.)
A
zarándokolni kívánó pécsi hívek busszal is eljuthatnak Mohácsig és
Dunaszekcsőig. Akik azonban csak a szentmisén szeretnének részt venni, azokat
egészen Bátáig viszik a buszok. A járatok reggel 6 órakor indulnak a
Barbakántól. Ezek a buszok a szentmise után vissza is szállítják a híveket
Pécsre.
Szekszárdról
6 órai indulással Várdomb és Bátaszék érintésével jutnak majd a hívek Bátára.
(Ez a táv 28 kilométer.)
A
zarándoklaton gyalogosan, kerékpárral, autóbusszal vagy személyautóval lehet
részt venni.
Jelentkezni
a saját plébániákon, illetve a pécsi püspökségen lehet a következő
elérhetőségeken:
e-mail:
pasztoralis@pecs.egyhazmegye.hu,
telefon: 06 72/513-011.
A
600 éves bátai Szent Vér-kegyhely – 1415–2015
Báta
Tolna megye déli részén található település. A Szent Vér egyetlen magyarországi
kegyhelye. Monumentális kegytemploma a falu fölötti dombon, az egykori bencés
monostor helyén áll.
Szent
László király alapította 1093-ban bencés apátságát, amely a 14. század végén, a
15. század elején vált országos hírű zarándokhellyé, az itt történt
eucharisztikus csodának köszönhetően. 1434-ben IV. Jenő pápa pápai
búcsúkiváltsággal látta el, melyben leírta, hogy Bátán Krisztusnak az
Oltáriszentségből kiömlő Szent Vérét tisztelik, ezt Úrnapján a népnek
nyilvánosan felmutatják, s látására csodálatos népsokaság özönlik oda. A
korabeli forrásokban Krisztus vérző Testének is nevezik a csodálatos bátai
ereklyét. A Szent Vérhez kapcsolható első csoda bekerült a híres
Thuróczi-krónikába is. Eszerint Garai János a bosnyákok és törökök ellen
harcolva fogságba esett. Itt fogadalmat tett, ha kiszabadul, Bátára zarándokol
a mi Urunk Jézus Krisztus drága Vérének dicsőségére, fogadalmának emlékére. A
súlyos vasgolyók, amelyekkel a fogságban tartották, még Mátyás idején is a
templom kapujára akasztva hirdették Garai szabadulását.
1441
januárjában az apátság közelében győzte le Hunyadi János a pártütő Garai László
hadait, így Báta az egyetlen hely a mai Magyarország területén, ahol Hunyadi János
győztes csatát vívott. Hunyadi János és a Hunyadi-család háláját drága
ajándékokkal és bátai zarándoklatokkal fejezte ki.
1526-ban II. Lajos király az ország vezetőivel a bátai kegytemplomban
járult a szentségekhez, itt tartották a mohácsi csata előtt az országtanács
utolsó ülését, s a Szent Vér áldását fogadva innen indult a sereg a végzetes
csatába. 1539-ben a kegyhelyet a török elpusztította. A tragikus esemény 400.
évfordulójára, 1939-ben épült fel a neoromán stílusú Szent Vér-kegytemplom,
amely őrzi az egykori országos hírű kegyhely emlékét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése