HALOTTAK NAPJA

HALOTTAK NAPJA

Circumdederunt me gemitus mortis: Dolores inferni circumdederunt me Ps17
A küzdő Egyház a győzedelmes Egyház mezsgyéjén

 
November elseje és másodika több mint egy évezrede a halottainkra való emlékezés ünnepe. Elsején tisztelettel vesszük körül azokat, akik a mennyországban Isten boldogító szinelátását élvezik, és örülnek az angyalok és az üdvözült emberek közösségének. Másodikán együtt érző szívvel imádkozunk megholtjainkért, akik bűneik, vagy büntetéseik miatt a tisztítótűzben szenvedve várnak a boldog percre, amikor büntetésük lejár, és beléphetnek ők is az örök boldogság birodalmába. Az egész világ a teljes történelem minden üdvözült emberét karolja most át a tisztelet és a közbenjáró szeretet. Megköszöntjük a világtörténelem legfontosabb szentjét, a világ Királynőjét, a Magyarok Nagyasszonyát. A tisztítótűzben szenvedők között látogassuk hazánk fiait segítő szeretetünkkel. Ki más imádkozzék értük kiemelten, ha nem mi élő magyarok. Most hat oltárnál sorban könyörgünk Anyaszentegyházunk buzgó imáival minden szenvedő lélekért. 

A kettős ünnep felezőpontján.

 
November elsején a katolikus Egyház ünnepi pompával veszi körül a mennyország örök fényében, véget nem érő boldogságban élő dicsőült tagjait. Nemcsak a templomban, de a temetőben is ez az első gondolat: Pál apostol által említett mennyei győzelmi koszorút viszik szeretteik sírjára, a mennyei fényt kívánja a sír mélyén nyugvónak biztosítani a sok gyertyaláng. A többség talán tudja is, mit miért tesz a sír mellett. Sokan csak a szokást követik, hit híján nem mondják el a koszorú és gyertya mellett:„Adj Uram örök nyugodalmat nekik, és az örök világosság fényeskedjék nekik” Mi hitünk gazdag tanításából merítünk. A tanítás elmondja azt is, hogy a földi élet sok viszontagságában könnyen és többször könnyelműen vétkezik az ember. Isten végtelen jósága és irgalma minket, botladozó gyermekeit is üdvözíteni akar: gyónás, szentáldozás, ima, jócselekedet segít tisztulni. Bizony sokszor az élet végéig sem sikerül sokaknak a teljes tisztulás: sokan büntetésekkel terhelten kerülnek az örök Bíró elé. Vagy éppenséggel az a baj, hogy rengeteg feladatukból a földön nem mindent végeztek el, és a hiányosságaik miatt nem léphetnek be a tökéletes mennyei seregbe. Nekik az Isteni irgalom mentőövet nyújt: a meg nem bánt bocsánatos bűnök, le nem vezekelt büntetések elrendezésére teremtette Isten a tisztítótüzet, a tisztítóhelyet. Itt már nincs érdemszerzés, cselekvés, csak szenvedés. Ideinvitál minket az Egyház látogatóba: gondolkodjunk, érezzük át az ott szenvedők állapotát. Az együttérzés sokat jelent, főleg, ha nem tudták, mit jelent ez. Imádkozzunk értük: hányan semmit vagy keveset imádkoztak. Ajánlunk fel Szentmisét, amit elmulasztottak, azokért tegyünk eleget. Hitünk szemével, a kinyilatkoztatás segítségével bepillanthattunk az áldott mennyországba. Isten trónja mellett ott érezhettük Urunk, Jézus Krisztus és a Szűzanya mellett a kanonizált szentek és boldogok csoportját, de „a megszámlálhatatlan” más üdvözültet is: népek, nemzetek üdvözültjeit, magyar testvéreinket, köztük rokonainkat, jó barátainkat. E nagy és örömteli találkozó után most itt állunk Isten szent színe előtt, hogy alázatosan könyörögjünk azokért a halottakért, akiket mennyei boldogságra rendelt ugyan, de bűneik és büntetéseik miatt még nem látják Istent és szentjeit a dicsőségben. A tisztítótűzben szenvedő lelkekért akarunk könyörögni. Fogadja el imánkat Atyánk, és ezerszer tapasztalt jóságával nyissa meg szenvedő szeretteink előtt mennyországát, vagy enyhítse szomorú kínjaikat. Isten akarja, hogy kérjük Őt szenvedő testvéreinkért. Júdás Makkabeus már az Ószövetségben is áldozatokat és könyörgéseket szervezett a megholtakért, hogy feloldozást nyerjenek. Az Egyház, Assisi Szent Ferenc külön parancsba adta, hogy imádkozzunk a megholtakért. Az esti Úrangyala után a hívek mindenütt, a ferencesek még a reggeli Úrangyala után is, de a főétkezések előtt is közösen szoktak imádkozni elhunytjaikért.