Karácsony vigíliája
Áldás Békesség
Házat alkot neked az Úr”
Házat alkot neked az Úr”
Karácsony vigíliája van. Az olvasmány a betlehemi születésű Dáviddal foglalkozik. Az ő életének nagy eseménye volt, amikor cédrus törzsekből tudott magának remek palotát építtetni, és abba beköltözve, elszégyellte magát: új, illatos cédruspalotában lakom, Isten ládája pedig kétszázötven éves öreg bőrök között tartózkodik. Amint ezt barátjának, Nátán prófétának megemlíti, ő azonnal megsejti Dávid szándékát, hogy az Úrnak templomot kíván emelni. Biztos a vállalkozás sikerében. Isten azonban közli Nátánnal, hogy nem fogadja el Dávidtól a neki felajánlott új házat, hanem Ő épít Dávidnak örök házat azzal, hogy utódai közül származik majd a Messiás. Ő az utolsó Dávid sarj lesz, aki örökké él. Dávidot terve elutasítása nem töri le, de boldog családja kitüntetése miatt. Isten mit is közöl? Nem szorul rá senki jóindulatára, de értékeli a jóakaratot. A jóakaratot maximálisan jutalmazza. Az élő lánc szemei nem lesznek kifogástalanok, de Isten nem vonja vissza ígéretét, fenyít, de hűséges lesz. Vigília van. A Szentcsalád Betlehembe érkezik. A Messiást nemcsak trón nem várja, de még szoba, sőt egy ágy sem. Az Atya immár Őt fenyíti sokak helyett, és egy bárányjászolba fogja fektetni, de a mennyben áll már az örök trón. „Az Úr színe előtt fogsz járni, hogy előkészítsd az ő útját” Amikor a Szűzanya megérkezett Zakariásékhoz, a szíve alatt élő Istenember jövendő halála érdemeit előre alkalmazta a hat hónapos másik magzatra Erzsébet szíve alatt. Ennek köszönhetően a kis János elnyerte még születése előtt három hónappal a megszentelő kegyelmet, Isten gyermeke lett és a Megváltó előfutára. Erre hivatkozik a születése után a nyolcadik napon Zakariás: „Az Úr színe előtt fogsz járni, hogy előkészítsd az ő útját.”(76) Ennek az előkészítésnek az első formája a Megváltó jelenlétéről adott tanítás. Ezt János harminc éves koráig a Qumráni kolostorban tanulmányozta alaposan a Szentlélek vezetésével. Közben szigorú böjtöt tartott, a legolcsóbb ennivalót fogyasztotta: a sáskák megszárított, majd lisztté őrölt teteméből készült kenyeret és erdei mézet. Ruhája teveszőrből volt szőve, és kemény szíjövet viselt a derekán. Tudása és önsanyargatása miatt nagy volt a tekintélye. Amikor harminc évesen kiment a Jordán partjára, tömegek keresték fel és hallgatták beszédeit:„Én vízzel keresztelek, de köztetek áll az, akit ti nem ismertek, Ő az, aki utánam jön, akinek a saruszíját sem vagyok méltó megoldani.”(Jn 1,26-37) Kemény vezeklés, tudás és alázat volt az ajánlólevele.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése