Az Úrnak a szüntelen virrasztásra szóló felhívását
általában abban az összefüggésben szoktuk idézni, hogy késik a ház ura. De mi
történik akkor, ha siet? Ha hamarabb jön, mint józanul várható? Nehéz megérteni
a késlekedést, de még nehezebb elfogadható magyarázatot találni arra, ha az Úr
siet. Kiváltképp, ha olyanért jön el korán és hirtelen, akihez pedig nagy
reményeket fűztünk. Talán Magyarország sorsa fordult azon, hogy nem Szent Imre
lett István utódja: akkor talán nem került volna sor arra, hogy a magyarság egy
része visszazuhanjon a pogányságba, és barbár módon az Egyház ellen támadjon,
nem kellett volna meghalnia Gellértnek, nem lettek volna trónviszályok, nem
harcolt volna a magyar magyar ellen... Hiába mondják, hogy nincs létjogosultságuk
az ilyen „mi lett volna, ha...” jellegű, történelmietlen találgatásoknak, azért
mindnyájunkban felmerülnek ilyen és hasonló gondolatok, amikor azt, akiről azt
hittük, megvalósítja legszebb álmainkat, akihez a földön a legjobban
ragaszkodtunk, Isten hirtelen elveszi tőlünk.
Mert lehet elmélkedni a szeretetről és a lemondásról,
gyakorolni is lehet a mindennapi önmegtagadást, de felkészülni arra, hogy
elveszítsük, akit a legjobban szeretünk a földön, valójában lehetetlen. És
olyan fájdalom, amelyről csak annak van joga beszélni, aki maga is elveszítette
gyermekét, házastársát – de ő sem biztos, hogy képes rá. A Szűzanyának van joga
beszélni erről, mert ő is ölében tartotta ártatlanul megölt szent Fiát, akinek
születését mint a messiási ígéretek beteljesedését hirdette meg az angyal, és
az Atyaistennek van joga, akinek végig kellett néznie Egyszülöttjének
szenvedését és halálát – akit annyira szeretett, hogy érte teremtette ezt a
világot –, mert a bűntől elvadult embernek csak így tudott hiteles kinyilatkoztatást
adni irgalmas szeretetéről. Arról a szeretetről, amely azonban erősebb, mint a
halál...
Urunk, Jézus Krisztus, Szent Imre herceg példája
tanítson bennünket arra, hogy földi életünkre mennyei örökségünk fényében
tekintsünk, közbenjárása pedig segítsen, hogy akármelyik órában érkezel is,
szívünk készen álljon fogadásodra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése