KÁRMEL-HEGYI
BOLDOGASSZONY
A
Bibliai Kármel hegye ősidők óta szent tiszteletben állt. Illés próféta is
védelmezte itt az élő Istenbe vetett hit tisztaságát. Már egy 570 táján írt
tudósítás említ egy Elizeusról nevezett kolostort a hegyen. 1160-ban Illés
próféta kolostora és a prófétaiskolának nevezett barlang leírása szerepel
emlékeink között.
A
12. században néhány remete erre a hegyre vonult el a világtól. 1212-ben Brocard
(aki francia
szülőktől Jeruzsálemben született remete) alapszabályt kért Albert apostoli
kiküldött és jeruzsálemi pátriárkától. Ezekkel az alapszabályokkal alakult meg
az Istenszülő Szűzanya pártfogása alatt a szemlélődő életet élő karmeliták
rendje. Szent Bertold és Szent Brocard erényei sok hivatást és fogadalmat
eredményeztek, a karmelita szerzetesek elterjedtek egész Európában.
Az
angol Stock Szent Simon húsz évig élt egy öreg fatönk odvában remete életet.
Szűz Mária megjelenése nyomán a karmelita rendbe lépett, és a Szentföldre
zarándokolt. Hat évet töltött a Karmel-hegyi kolostorban. Hazatérése után a
rend generálisává választották. Egy újabb látomásban a Szűzanya skapulárét,
vagyis egy vállruhát mutatott neki. Ennek viselete ezután rendkívül gyorsan
terjedt. 1245-ben megalapította a Kármelhegyi Boldogasszony skapuláréja
társaságát.
A
skapuláré ünnepét a Karmel-hegyi Boldogasszony ünnepe címen V. Szixtusz pápa,
majd XIII. Benedek pápa hagyták jóvá.
Gondolat:
Gyakorold a csendben,
magányban végzett elmélkedő imát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése