Atyánk,
Te minden ember gondviselője, irgalmazz nekünk!
Isten csodálatos műve a teremtés. Létet adni annak, ami nincs, amit megtervez a szerető Isten. A létrehozott teremtményt azonban továbbra is szereti az Úr, a létét folyamatosan fenntartja. Ez éppen olyan isteni erőt kíván, mint maga a teremtés. Ezen kívül gondoskodik is róla: biztosítja minden lény számára a megfelelő körülményt, hogy rendeltetését be tudja tölteni. Pontos élettervet ad minden élőnek, hogy tevékenységét céljának megfelelően végezze. Az élők között kiváló helyet kapott az ember. Nemcsak megszabott törvények irányítják tevékenységét, hanem értelme és szabad akarata is van, célokat tud kigondolni, majd a célok érdekében döntéseket tud hozni, önállóan cselekedni. Isten minden ember számár egyéni tervet készített. Ennek alapja az általános isteni szabály: „Alkossunk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra, hogy uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, az állatokon és az egész földön, s minden csúszó-mászón, amely mozog a földön”. (Ter 1,26) Ehhez a feladatkörhöz Isten gondosan felkészíti az embert. Testét ugyan közvetlenül szüleitől kapja, tőlük örökli az apai megtermékenyítő és anyai megtermékenyülő sejtet,amelyek a jövendő ember testi sajátosságait szabályozzák.A szülőknek fogalmuk sincs arról, hogy az új élet fogantatása mikor történik, és arról sem, hogy milyen erőket örököltetnek át gyermeküknek. Isten ügyeli az ősszülőktől kezdődően, hogy a ma fogantatott magzat millió ősön át milyen felkészültséget hordozó géneket kapjon. A megfogant testhez Isten egyidejűleg a semmiből teremt lelket. Az új élőnek egyéni sorsot tervez a Teremtő, a célhoz teremti a megfelelő szellemi lelket, benne az értelmet és akaratot. Ugyancsak egy időben eme kész emberi természet birtokosának megteremti az Úr az új személyt, aki testből és lélekből álló természetében valósítja meg a Teremtője által kigondolt egyéni élettervét. Ez az életterv részleteiben ismeretlen marad az ember számára. A végcél adott: Isten képiségét kell kialakítania. Isten végtelen igazság és szeretet. Az ember akkor lesz igaz, ha megfelel Isten neki szánt mintaképének, és akkor lesz jó, ha megteszi, amit Isten parancsol neki. Ezt a parancsot az Úr pontosan közölte: „Halld, Izrael: az Úr, a mi Istenünk az egyetlen Úr! Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és minden erődből”. (MTörv 6,4) Jézus kiegészíti: „A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat”. (Mt 22,39) Sőt ez utóbbit újszövetségi szinten szigorítja is: „Új parancsot adok nektek: Úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket”. (Jn 13,34) Isten gyermekei vagyunk. Atyánkhoz kell hasonlóvá lennünk az igazság ismeretében és alkalmazásában, a szeretet önzetlen gyakorlásában.Isten ezt irányelvként közölte velünk. A magunk egyéni élettervét a Szentlélek adja tudtunkra: „Hasonlóképpen a Lélek is segítségére van erőtlenségünknek, mert nem tudjuk, miképpen kell kérnünk, amit kérünk; de maga a Lélek jár közben értünk szavakba nem foglalható sóhajtásokkal. Aki azonban vizsgálja a szíveket, tudja, hogy melyek a Lélek kívánságai, tudja, hogy közbenjár a szentekért Isten akarata szerint”. (Róm 8,26-27) A tevékenységünk meghatározó része az állapotbeli kötelesség. E mellett, fölött mindig akad lehetőség más jót is tenni, amivel mások boldogságát szolgálhatjuk. Annak felismerése tehát, hogy mi felel meg itt és most Isten nekünk készített tökéletes tervének, imádsággal biztosítható. A Gondviselő pedig mellettünk áll kegyelmeivel: rányitja szemünket a legjobbra, és erőt ad annak teljesítésére.Kérjük Atyánkat, irgalmasan vezesse az igazság és szeretet útjára minden gyermekét!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése