A Mennyei Atya Litánia 16.

Atyánk, Te minden nemzet uralkodója, irgalmazz nekünk!

 
Az Atya a teremtés, a fenntartás és a gondviselés jogán abszolút Ura és irányítója minden nemzetnek. Amikor Isten a Sínai hegy lábánál táborozó, a rabszolgaságból nem sokkal korábban kimenekített zsidó néppel megkötötte a szövetséget, akkor kihangsúlyozta, hogy az övé minden nép, de a zsidókat különleges népévé teszi. Ő uralkodik rajtuk, nem emberi hatalom. „Király az Úr, ujjongjon a föld, örvendezzék a temérdek sziget!” (Zsolt 97,1) Aztán Sámuel próféta által ugyan királlyá kenette Sault, ám a király csak megjelenítette Istent és végrehajtotta rendelkezéseit. Ezt az a tény igazolta, hogy amint súlyos engedetlenséggel vétkezett Saul, az Úr megvonta tőle bizalmát, új királyt választott, és királlyá kenette még Saul életében. Dávid Istenre tekintő uralkodásával kiérdemelte, hogy családját az Úr dinasztiává tette. „Nos tehát, Uram, te Isten vagy s te ígérted e nagy jótéteményeket szolgádnak: elkezdted megáldani szolgád házát, hogy mindenkor megmaradjon előtted, s mivel te, Uram, megáldottad, áldott is lesz mindörökké”. (1Krón 17,26-27) a többi népen is Ő uralkodik: „Tiéd Uram a fenség, a hatalom, a dicsőség és a győzelem, tiéd a dicséret, mert minden, ami az égben és a földön van, a tiéd, tiéd Uram a királyság és te vagy valamennyi fejedelem felett. Tiéd a gazdagság, tiéd a dicsőség, te uralkodsz mindenen, a te kezedben van az erő s a hatalom, a te kezedben van a nagyság s az uralkodás mindenen. Ezért most hálát adunk neked, Istenünk és dicsérjük hatalmas nevedet”. (1Krón 29,11-13) a zsidó nép felett királyként is uralkodó minden nemzet Királya. „Király az Úr, reszkessenek a népek. A kerubok fölött trónol, rettegjen a föld. Nagy az Úr a Sionon, fölséges minden nép fölött. Magasztaljátok az Urat, a mi Istenünket, boruljatok le lábának zsámolya előtt”. (Zsolt 99,1-2.5) a történelem folyamán sok nép elcsábult Isten Országából a sátán országába. Elhagyták az emberek Urukat, az igazság és szeretet Atyját, átpártoltak a hazugság és a gyűlölet sátáni közösségébe. Azt üzeni ezeknek az Úr az Ószövetség prófétáival, hogy eljön majd az elszámolás napja: „Mert íme, azokban a napokban és abban az időben, összegyűjtöm az összes nemzetet, leviszem őket Jozafát völgyébe, s ott perbe szállok velük népemért”. (Joel 4,1-2) „Azon a napon nem lesz világosság, hanem hideg és fagy. De lesz egy nap, amit az Úr ismer, amelyen nem lesz nappal és éjszaka. Az Úr lesz az egész föld királya. Azon a napon az Úr lesz az egyetlen, és az ő neve lesz az egyetlen”(Zak 14,6-7.9)