Interjú Veres Andrással a szinódus első munkahetét követően

Ferenc pápa október 4-én a Szent Péter-bazilikában szentmisével nyitotta meg a XIV. rendes püspöki szinódust. A főpásztorok október 25-éig tartó gyűléséről az első hét tükrében kérdeztük Veres András püspököt, az MKPK elnökét, a szinódus résztvevőjét Rómában.

A 14. rendes püspöki szinódus témája „A család hivatása és missziója az egyházban és a mai világban”. A szinódus munkája a munkaokmány, az Instrumentum laboris három nagy tartalmi egysége szerint – a családdal kapcsolatos kihívások meghallgatása, a családi hivatás meghatározása és a család mai küldetése – három hétre tagozódik.

A szinódus főrelátora Erdő Péter bíboros. Magyarországot Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke képviseli. A keleti katolikus egyházak képviseletében Kocsis Fülöp hajdúdorogi metropolita is részt vesz a szinóduson.

– A XIV. rendes szinódust megelőző imavirrasztáson Ferenc pápa egyértelműen határozta meg az egyház hivatását a mai társadalomban: sötétben világító kicsiny mécsessé válni, amely megvilágítja az emberiség éjszakáját. Az egyház mit tehet azért, hogy fényt és reményt vigyen a sötétségbe, hogy irányt mutasson az emberiség tévelygő útján?

– A világító mécses képe bibliai eredetű. A fény az emberiség életében a kinyilatkoztatott tanítás, amelyet az egyház isteni megbízás alapján tanít. Ezt a világosságot kell eljuttatni az emberekhez, fel kell kínálni nekik mint világosságot minden ember számára. A mécses lángját sok minden zavarhatja, erős szelek és időnként teljes sötétség is. Az egyház feladata, hogy újra és újra felélessze a lángot, ha fénye homályosodni látszik. Ma egy olyan korszakban élünk, amikor a mécses lángját több irányból fújó szelek próbálják meg ellobbantani. Egy ilyen helyzetben kell az egyháznak őriznie a fényt és válaszolnia a kihívásokra. A mécses és a fény őrzése és sugárzása azonban mindannyiunk feladata: püspököké, papoké, világiaké, jelen esetben családoké is.

– A családszinódust megnyitó szentmisén Ferenc pápa az elmagányosodott emberiség drámájáról szólt. A magány, amely mint valami láthatatlan betegség emészti az emberiséget: öregek, özvegyek, elhagyott férjek vagy feleségek, elvándorlók, üldözöttek vagy a selejt kultúrájának fiataljai. A család is egy ilyen sebezhető és törékeny intézmény, amely sokszor az elmagányosodás terhét hordozza? Mi jellemzi a magyar családok helyzetét?

– Az egoista és kizárólag az individuumot előtérbe állító kultúra sok ember számára élettörést és elzárkózást eredményezett. Sajnos ennek következménye a házasságok, a családok felbomlása, amelynek súlyos terhét hordozzák az ártatlan gyermekek. Az individualizmus generációk közötti törést is okoz, mivel a fiatalok a megélhetés miatt elköltöznek, az idősek pedig egyedül maradva úgy érzik, hogy haszontalanokká válnak a társadalomban és a családban egyaránt. Kiderült a kiscsoportos beszélgetések során, hogy ez sajnos globális jelenség. A többi kontinensen is megfigyelhető a családi kapcsolatok fellazulása, a generációk egymástól való eltávolodása, elmagányosodása.


– Ferenc pápa a nyitó szentmise homíliában hangsúlyozta: „Az egyháznak az a feladata, hogy küldetését igazságban élje meg, igazságban, amely nem változik a múló divatok vagy az uralkodó közvélemény szerint.” Tanúi vagyunk annak, hogy egy kettős szinódus zajlik: az egyház, amely a tanítóhivatal jó hírét viszi a családoknak, illetve a média, amely spekulál és az uralkodó közvéleményt sulykolja. Milyen hatással van a szinódusra a média sokszor erőszakos nyomása?

– Mi is halljuk, olvassuk a média és az újságírók spekulációit, de biztosíthatom, hogy a szinóduson egyáltalán nem olyan harcias a hangulat, mint ahogyan azt az újságírók sejtetik. A Szentatya fel is hívta figyelmünket, hogy ne engedjünk ennek a külső nyomásnak, hanem kizárólag a lelkiismeretünkre és a Szentlélekre hallgatva fogalmazzuk meg gondolatainkat. Ez azért fontos, mert a mi véleményeink is hozzájárulhatnak majd ahhoz, hogy a Szentatya a ma emberéhez szólva újra megfogalmazhassa világosan és mindenki számára érthetően az egyház tanítását a házasságról és a családról.

Kétségtelen, hogy különféle módon próbálják manipulálni az egyház egészét, így a szinódusi atyákat is. Például a házasság mibenlétének és felbonthatatlanságának újraértelmezési szándékával, vagy a házasság fogalmának kitágítási törekvésével kívánják az egyház tanítását megváltoztattatni. Az egyház állásfoglalása azonban egyértelmű: ez Krisztus tanítása, isteni törvény, nem változtatható. A házasság egy férfi és egy nő szeretetközössége, amely a Katolikus Egyházban szentségi rangot is kap Krisztus rendelése által.

– Mi a családszinódus célja, feladata?

– A családszinódus egyik fő feladata az, hogy a krisztusi kinyilatkoztatást világosan fogalmazza meg, oly módon, hogy a mai ember is megértse, elfogadja, magáévá tegye, és úgy érezze, hogy az ő életének kihívásaira, problémáira ad választ, javasol megoldást az egyház. Ha teológiai zsargonnal beszélünk a házasságról és a családról, akkor az üzenet nem fog eljutni a célszemélyekhez, nem tudnak azonosulni vele. Célunk, hogy a szinódus segítséget adjon és megfogalmazza azokat az útmutatásokat, amelyekkel a mai ember számára is a házasság isteni ajándéka felfedezhető, és a házasság felbonthatatlansága, amely a boldog családi életnek is az alapja, ne iga, hanem a szeretet önkéntes elköteleződése legyen.


– Milyen együtt dolgozni Ferenc pápával?

– Ferenc pápa nagyon közvetlen ember, mindenkivel megáll beszélgetni és a teljes ülések egész ideje alatt ott van köztünk, meghallgatja a hozzászólásokat. Ezáltal nemcsak egy írásos dokumentumot kap majd kézhez a munkálatok lezárulásával, hanem azokat a belső rezdüléseket is átélheti, amelyek csak a szinódusi teremben tapasztalhatók meg.

– A kis csoportos (ún. nyelvi csoportok) beszélgetések milyen újdonságokba engedtek betekintést?

– A tizenhárom nyelvi csoport közül én a német nyelvi szekcióba kerültem. Mivel a német nyelv főként az európai térséget érinti, odafigyelünk arra, hogy ne kizárólag európai szemmel vizsgáljuk a munkadokumentum egyes pontjait, hanem szélesebb körben próbáljuk megvizsgálni a felmerült kérdéseket. Christoph Schönborn bíboros a csoportunk moderátora, de Gerhard Müller, Walter Kasper, Kurt Koch és Reinhard Marx bíboros is a csoportunk tagja.

– Az otthon lévő családok hogyan segíthetik a szinódusi atyák munkáját?

– A családi életről szóló beszélgetésekkel, elmélkedésekkel, de legfőképpen imáikkal segíthetik a munkánkat. Mi pedig igyekszünk az Úristen szándékát keresni, figyelni az idők jeleit, s a mai ember számára érthetőbbé tenni a kinyilatkoztatás tanítását a házasságról és a családról.