Április 23, Szent György napja: Ferenc pápa névnapja, Isten éltesse Péter utódát!
A
Bergoglio nagycsalád, Karácsonykor keresztelték meg -
Megsárgult
lapokkal teli könyv a Libro de Bautismos, a kereszteltek anyakönyve a Buenos
Aires-i Parroquia de San Carlos, vagyis a Borromeo Szent Károly plébánia hivatalában.
Kaligrafikus szépírás őrzi az emlékét egy keresztségnek 1936. december 25-én,
éppen Karácsony napján, amikor egy nyolcnapos kisfiút a szülei, az
Olaszországból 1929-ben Argentínába bevándorolt Mario José Bergoglio és Regina
María Sívori megkereszteltették, mégpedig a Jorge Mario kettősnévre.
Hírességek
közé született
A
Borromeo Szent Károly plébánia a főváros Almagro negyedében fekszik, és a
templomi közösség hívei közé tartozott Carlos Gardel, a híres tangó énekes, aki
sokszor énekelt a templomban is Isten dicsőségére. Az olasz védőszent nevét
viselő plébánia gyülekezetéhez sok olasz hívő kapcsolódott, hiszen Argentínát
főként spanyol és olasz, közülük is sok szárd bevándorlók népesítették be, akik
több nagy hullámban érkeztek az öreg kontinensről. A templomi közösség azzal is
büszkélkedhet, hogy egyiküket, a 18 éves szaléziánus novíciust, Ceferino
Namuncurá-t XVI. Benedek pápa boldoggá avatta 2007. november 11-én.
Keresztség
éppen Karácsony napján
Don
Enrico Pozzoli, olasz szalézi szerzetes pap keresztelte meg a kis Jorge
Mario-t, éppen Urunk Jézus földi születésnapján, Karácsony ünnepén. A
Bergoglio-Sívori családban az elsőszülött Jorge Mario után 1938 januárjában
született az első testvére, Oscar Adrián, akinek a megérkeztét bátyja többször
is „alapvető eseménynek nevezte az életében”. Az első kettő fiú után még három
testvér következett: Alberto Horacio, Marta Regina és Maria Elena. Utóbbi az
egyetlen még élő a Bergoglio testvérek közül.
Vissza-visszatért
a keresztkútjához
A
Borromeo Szent Károly plébánia egykori plébánosa, a két éve elhunyt José Repovz
szalézi atya mondta el még korábban, hogy Ferenc pápa megválasztása óta a hívek
rendszeresen imádkoznak annál a keresztelőkútnál, amelynél közel 80 éve
kérték a szülők kisfiúk számára az újjászületés szentségét. José Repovz szalézi
atya azt is elmesélte, hogy mindahányszor Bergoglio bíboros, a város érseke
meglátogatta a San Carlos plébániát, elment a keresztelőkúthoz, hogy hálát
adjon az Istengyermekség kegyelméért, amit éppen ott nyert el.
A
„porteños” népéhez tartozik
Keresztsége
70. évfordulóján, tehát 2006. december 25-én José Repovz szalézi plébános a
keresztelőkápolnának a falára helyeztette a város érseke keresztlevelének
másolatát. A szülők neve mellett olvasható a keresztszülők neve is, Francisco
Sívori e Rosa Vassallo de Bergoglio, akik tehát a kicsi gyermek nagynénje és
nagybátyja. Az Almagro városnegyed, Ferenc pápa „szűkebb hazája”, noha a város
perifériáján fekszik, mégis annak a hárommilliós magjához tartozik, lakóit úgy
hívják, hogy „porteños”, szemben a nagy metropolis külső peremkerületeivel,
melyek a „bonaerenses” névre hallgatnak.
A
„Jó levegőjű Miasszonyunk” oltalmában
A név
megőrizte az eredeti olasz formát, hiszen a város első fakápolnáját szardíniai
tengerészek alapították, akik a bevándorlásuk során magukkal hozták a szárd
főváros, Cagliari védszentjének, a Nostra Signora di Bonaria, vagyis a „Jó
levegőjű Miasszonyunk” szobrát. Megválasztását követően Ferenc pápa Lampedusa
után Szardíniába többek között azért zarándokolt, hogy az argentinok, de főként
a „bonaerenses” nevében köszönje meg a Szűzanyának a gondoskodását, mellyel a
távolra szakadt szárd fiait és lányait is oltalmazza.
Tanúságtételek
sora vallja, hogy a kisfiú és a kamasz Jorge Mario Buenos Aires-nek ebben a
peremkerületében sokszor imádkozott a szalézi templom Segítő Szűzanya ikonja
előtt, melyet a rendalapító Bosco Szent János is felkeresett és megáldott. Más
tanúságtevők arról számolnak be, hogy Bergoglio püspök, majd érsek a templomban
tett látogatása után a közeli Szent Antal kápolnába sietett, ahol 1908-ban
született az almagro-i Szent Lőrinc futball klub, mely csapat lelkes drukkere
még most is Ferenc pápa.
Ferenc
pápa és don Enrico Pozzoli
A
pápát megkeresztelő don Enrico Pozzoli az észak-olaszországi Lodi városának a
szülöttje. A közelmúltban a város püspöke Giuseppe Merisi, Ferenc pápával való
találkozása során az emlékezetébe idézte Enrico Pozzoli szalézi atya alakját és
lelki örökségét, amire a pápa ezt válaszolta: „Az a misszionárius valóban szent
volt”. Bergoglio bíboros a Buenos Airesben írt “Meditaciones para
religiosos”, „Elmélkedések szerzetesek számára” című lelki művében felidézi „az
1880-ban Senna Lodigiana-ban született szalézi alakját, aki az
egyházi szolgálat és a szerzetesi megszenteltség példája volt”. Azt is elmondja
Bergoglio bíboros, hogy „milyen nagy szerepet játszott a szalézi atya példája
az ő életében”.
Don
Pozzoli és a papi hivatás felfedezése
Pozzoli
atya lett az első lelkivezetője, aki elkísérte őt serdülőkorában. A pápa maga
meséli el a számára oly fontos kapcsolatot. „Pozzoli atya nagyon kötődött a
Sivori-akhoz, édesanyám családjához” – írta ezt 1990. október 20-án Cayetano
Bruno atyának címzett levelében. „Éppen ma 29 éve halt meg Enrico Pozzoli atya,
az előbb éppen érte miséztem, aki engem 1936. december 25-én megkeresztelt a
Szent Károlyban”. Kortárs tanúk bizonyítják, hogy Pozzoli atya azt tanácsolta
az eljövendő pápának, a kamasz Jorgenak, hogy utazzon fel a Tandil hegyekbe,
hogy a tüdejét gyógyítsa a súlyos fertőzése után. Ő volt továbbá az, aki a
fiatal Bergogliot a Villa Devoto-i szemináriumba ajánlotta. Don Pozzoli
1906-tól kezdve élt Argentínában, egészen az 1961. október 20-án bekövetkezett
haláláig. Senna Lodigiana-ban született 1880-ban és papszentelése után három évvel
máris indult misszióba, Argentínába. Elöljárója ezekkel a szavakkal ajánlotta:
„Íme egy bajnok nektek, sokan alakultak az ő példája nyomán”.
Kedves Ferenc pápa! Névnapodon a Vatikáni Rádió szerkesztői és hallgatói
nevében kérjük az Istent, tartson meg továbbra is jó egészségben, lelki
derűben, légy jó pásztora Isten rád bízott nyájának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése