Irgalmasság Éve 3.

Isten szeretetből osztotta meg a Szentháromság második és harmadik Személyével az isteni, örök, végtelenül értelmes (mindentudó) végtelenül hatalmas (mindenható) lényeget. Az Újszövetségben, 1932. július elsejei megjelenésében Eugénia szerzetesnőnek nemcsak azt erősítette meg, hogy az egyetlen istenséget közös kinccsé tette a Fiúistennel és a Szentlélek Istennel. Kettejük kincsét egyetlen közös lehelettel ajándékozták az isteni akarat síkján származó Szentléleknek, Ő pedig azonnal egyetlen lehelettel ajándékozta vissza az Atyának és a Fiúnak. Ezt a csodálatos, végtelen szeretetet soha semmivel nem kurtították és nem is fogják kurtítani. Nem kell soha kiigazítani személyes cselekedetüket. Az Egyház tanítása szerint az Atya és a Fiú és a Szentlélek hármassága együtt teremtette a világot, és a világ felé együtt cselekszenek. Tőlük kapja minden teremtmény minden javát, amit birtokol. Az angyalok és az emberek - sajnos- már nem ilyen okosak. Az angyalok rögtön a teremtésük után próbatételen estek át, és az akkori szeretetnyilvánítás és engedelmesség egységében maradtak jók az óta is. Akik akkor elbuktak, nem tudtak többé változtatni ezen: ők az óta gyűlölik az Istent. Az emberek személyes létet kapnak és a földi életük alatt állandó a próbatételük. Az utolsó döntésük az ősbűn elkövetése óta haláluk pillanatában történik meg. Addig érvényes Jézus megváltói megnyilatkozása, amit Péter apostol kérdésére nyilatkozott: „Akkor odalépett hozzá Péter, és megkérdezte: Uram, ha vét ellenem testvérem, hányszor kell neki megbocsátanom? Talán hétszer? Mondom neked felelte Jézus, nem hétszer, hanem hetvenhétszer” (Mt 18,21-22) Isten sokkal irgalmasabb, mint az emberek. Ezért döntöttem úgy, hogy a meghirdetett szentévet 2015.december nyolcadikától 2016.november huszadikáig az Ó és Újszövetségi bibliai szövegekkel illusztrálom, de a távolabbi napokon saját történelmünkből magyarázom.