Ferenc pápa: Isten és az Egyház szíve szerinti nevelők legyetek
Ferenc pápa szombaton délelőtt fél 12-kor az Apostoli Palota Kelemen termében fogadta a Katolikus Iskolák Szülőtársulatának 420 fős küldöttségét.
Hozzájuk
intézett beszédében „megerősítette őket a küldetésükben, vagyis hogy
kifejezésre juttassák a sajátos elkötelezettségük igazságát, melyet szabadon
vállalnak, hogy az Isten és az Egyház szíve szerinti nevelők legyenek”.
Ahogy a pápa a Katolikus Nevelésügyi Kongregáció által a közelmúltban szervezett világkongresszuson is leszögezte, most „újból hangsúlyozta az emberiség egészét szolgáló nevelés előmozdítását, mert a katolikus nevelésről beszélni annyit tesz, mint az emberiről, a humanizmusról szólni”.
„Akkor is a befogadó jellegű nevelésre buzdítottam – mondta a pápa –, mely mindenkinek helyet ad, és nem egy elit szem előtt tartásával válogatja meg a megszólítottakat. A ti társulatotok az iskola és a család szolgálatában áll, és így járul hozzá ahhoz a feladathoz, hogy hidat verjen az iskola és a környező terület, az iskola és a család, az iskola és a polgári intézmények közé. Megromlott ugyanis a kettő között a szövetség, állítsátok helyre azt!” – sürgette a pápa.
„Egyházi intézményként merítsétek az egyház szívéből az irgalmasság bőségét, mely a munkátokat mindennapi szolgálattá teszi. Mint szülők, ti vagytok a gyermekek nevelésének kötelességbeli és elsődleges letéteményesei, amiről soha nem mondhattok le!” – fogalmazott Ferenc pápa.
„Titeket illet a jog, hogy megfelelő nevelést kérjetek a gyermekeitek számára, átfogó és nyitott nevelést a legalapvetőbb emberi és keresztény értékek iránt. Álljatok ezért a nevelésben a helyzet magaslatán, és ne értékeljétek le sohasem a katolikus jelzőt, mert a nevelésben ez minősít benneteket” – szögezte le a pápa.
Ahogy a pápa a Katolikus Nevelésügyi Kongregáció által a közelmúltban szervezett világkongresszuson is leszögezte, most „újból hangsúlyozta az emberiség egészét szolgáló nevelés előmozdítását, mert a katolikus nevelésről beszélni annyit tesz, mint az emberiről, a humanizmusról szólni”.
„Akkor is a befogadó jellegű nevelésre buzdítottam – mondta a pápa –, mely mindenkinek helyet ad, és nem egy elit szem előtt tartásával válogatja meg a megszólítottakat. A ti társulatotok az iskola és a család szolgálatában áll, és így járul hozzá ahhoz a feladathoz, hogy hidat verjen az iskola és a környező terület, az iskola és a család, az iskola és a polgári intézmények közé. Megromlott ugyanis a kettő között a szövetség, állítsátok helyre azt!” – sürgette a pápa.
„Egyházi intézményként merítsétek az egyház szívéből az irgalmasság bőségét, mely a munkátokat mindennapi szolgálattá teszi. Mint szülők, ti vagytok a gyermekek nevelésének kötelességbeli és elsődleges letéteményesei, amiről soha nem mondhattok le!” – fogalmazott Ferenc pápa.
„Titeket illet a jog, hogy megfelelő nevelést kérjetek a gyermekeitek számára, átfogó és nyitott nevelést a legalapvetőbb emberi és keresztény értékek iránt. Álljatok ezért a nevelésben a helyzet magaslatán, és ne értékeljétek le sohasem a katolikus jelzőt, mert a nevelésben ez minősít benneteket” – szögezte le a pápa.
„De
mitől is igazán katolikus egy iskola? – tette fel a kérdést a pápa. –
Végezzétek jól először is a társulat munkáját. Aztán tudjátok, hogy a katolikus
iskolának az átfogó, teljes kultúrát kell közvetítenie, és nem pedig egy
ideológiai kultúrát. Meggyőződésünk, hogy a különbségek harmóniáját kell
előnyben részesíteni.”
Ferenc pápa utalt II. János Pál tanítására, aki szintén leszögezte a „hídépítés” fontosságát az iskola és a társadalom között, továbbá hogy legyenek a nevelési folyamat főszereplői. „Ne maradjatok a világon kívül, legyetek kovász a tésztában, tudjatok különbséget tenni a nevelői minőséggel. Forduljatok figyelemmel a személy felé, különös tekintettel az utolsókra, a peremre szorultakra.”
Végül a „jelenkori nehézségekre, a magániskolákra nehezedő gazdasági nyomásra és az ennek következtében bezáró intézmények sorára” utalva a pápa megjegyezte, hogy „az egyházi iskolák a problémákat először minőségi megkülönböztetéssel és ne pedig a források mennyiségi szempontjaival oldják meg”.
Ferenc pápa utalt II. János Pál tanítására, aki szintén leszögezte a „hídépítés” fontosságát az iskola és a társadalom között, továbbá hogy legyenek a nevelési folyamat főszereplői. „Ne maradjatok a világon kívül, legyetek kovász a tésztában, tudjatok különbséget tenni a nevelői minőséggel. Forduljatok figyelemmel a személy felé, különös tekintettel az utolsókra, a peremre szorultakra.”
Végül a „jelenkori nehézségekre, a magániskolákra nehezedő gazdasági nyomásra és az ennek következtében bezáró intézmények sorára” utalva a pápa megjegyezte, hogy „az egyházi iskolák a problémákat először minőségi megkülönböztetéssel és ne pedig a források mennyiségi szempontjaival oldják meg”.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése