Advent 1. hete Kedd

Advent 1. hete Kedd                                              Iz 11,1-10                                                
„Vessző kél majd Jessze törzsökéből”

Minden jó ízlésű ember nehezen viselte el az embert mételyező gonoszság hatalmát, és örült a Megváltó eljövetelének hitében. Boldog volt Éva, hogy később egyik lánya szüli majd meg Isten nagy küldöttjét. Boldog volt Noé is, hogy Szem nevű fia is kiválasztott őse a Megváltónak Izrael és negyedik fia, Juda is ilyen tudatosan lehetett boldog, majd nyolcszáz év múlva Dávid király. Őket Isten személy szerint megjelölte a kiváltságra. Jessze, vagyis Izáj, Dávid édesapja volt. Ezer évvel Jézus előtt Dávidot jelölte meg Isten Juda törzséből, mint a megváltó ősét. Egy évezreden át emlegették Izrael bölcs tanítói ezt a kiváltságot. Ezredév nemzedékeinek hosszú során át az áldott gyökér adta az erőt. a gyönyörű. A költői kép Bálámtól, egy nem zsidó prófétától ered a honfoglalás előtti időből. „csillag támad Jákobból, és királyi pálca kél fel Izraelből.” (Szám 24,17) Izaiás ötszáz év múlva Dávidra és apjára alkalmazza, pontosítja az isteni üzenetet. Felsorolja mi minden áldás származik majd a királyi Sarjból. Lehetne szó szerint is magyarázni, de inkább lelkileg próbáljuk alkalmazni eme gondolatokat magára az Üdvözítőre és nem a környezetére. A Biblia sok fontos őst említ. Mindegyiknek voltak nagy előnyei, erényei, de nagy bűnei is. Ezek a választott gének által áttevődtek Jézus emberségébe, aki önmagában összebékítette őket, és az üdvözítés csodaszép példájaként megmutatja, hogy mindenki üdvözülhet, ha a maga természetét Jézusban megszenteli. Örüljünk, hogy magunk is részesei lehetünk az üzenetnek.