2.„Mely gyötrelem volt
neked Isteni szülöttedet látni szegény jászolban. S midőn annyi ellenségek
romlására esküvének, tőr veré át lelkedet” (Ho 63,2)
A fölséges Isten öröktől fogva azt a csodálatos méltóságot rendelte Máriának, hogy Ő legyen a második Isteni Személy megtestesüléséhez a szinte felfoghatatlan nagyméltóságú Édesanya. Isten ezer évvel korábban közölte Dávid királlyal, hogy családjából születik a Messiás király, ezt több formában is rögzíttette a Bibliában: „Miért háborognak a nemzetek? A népek miért kovácsolnak hiú terveket? A föld királyai fölkelnek, nagyjai összeesküsznek az Úr ellen és Fölkentje ellen: Törjük össze bilincsüket, tépjük szét rabláncukat! Aki az égben lakik, mosolyog rajtuk, kineveti őket az Úr. De egyszer majd haraggal fordul feléjük, és kemény szót intéz hozzájuk:Én szenteltem fel Királyomat a Sionon, szent hegyemen” (Zsolt 2,1-6) „Azt mondta az Úr az én Uramnak: Ülj jobbomra, és minden ellenségedet lábad elé teszem zsámolyul” (110,1) A Szűzanya tudta azt, hogy Fia, az Istennek a Fia, végtelen nagy méltóság, mégsem követelőzik, hogy ez a méltóság a földi életében is mutatkozzék meg. Mária önmagáról sem beszélt, hogy anyai méltóságának megfelelő tiszteltet kapjon, Fiának pedig előkelőbb körülmények járnának, mint a római császárnak, hiszen az Istennek a Fia. Betlehem még Názáretnél is szegényesebb település, és ott világra jön Szent Fia. Lesz-e fogadás? Egyetlen házhoz sem tértek be szálást keresni. Megnézték a szerény fogadót: az összeírásra az adóbevallásra hazajöttek a messziről jövő elszármazottak, nekik a városon átkelve senki se ajánlott fel szállást, kimentek hát a városka széléig, és ott meghúzódtak a messze eső legelőkön tartózkodó bárányok téli szállásán. De hogy ott megszülessék a Messiás király, azt talán mégsem látták ildomosnak. Viszont Isten Fia nem kért semmit a földről, csak az Édesanyát: ezt a mennyei Atya így biztosította neki. A magyar népének, amelynek szövegét idézem, érezteti a meglepetést, hogy az ég és föld teremtője, Fia földi születését ilyen körülmények között tervezte és fogadta el. A szegények között. A második verssor azonban még megdöbbentőbb körülményekre is rámutat: Betlehemiek adnak ugyan Józsefnek iparos-munkát, bizonnyal meg is fizetik a munkadíjat, de nem ébrednek rá, kik az ott maradt vendégek. Egy éven át sem érdeklik őket a körülményeik. Amikor pedig úgy másfél évvel a népszámlálás után megérkeznek az idegen nagyurak, akkor sem rohannak a közeli jeruzsálemiek, hogy magát a csillagok királyát, a Messiást köszöntsék. A harminc-harmincöt kisfiút megsiratják, amikor Nagy Heródes, a császár helytartója megöleti az ártatlan áldozatokat, de akkor már a Megváltó más országban rejtőzködik. A mennyei angyalok igen szívesen segédkeznek a távozás, majd a visszatérés alkalmával. Az ő információik és Szent József bölcsessége fejezi be ezt a megpróbáltatást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése