Keresztfához megyek 3.

3.Urunk, Jézus Krisztus keresztje alatt Fiával együttszenvedő Szent Szűzanyánk anyai gyötrelmét tárja elénk ez a legalább kétszáz éves sirató ének:

„De midőn ezek felett láttad, menyit szenvedett, Szenvedett az ártatlan.
Láttad őt a Kálvárián, két lator közt a keresztfán: Kínodat ki mérje meg?
Az ószövetségi választott nép, Ábrahám pátriárka óriásira nőtt családja Mózes vezetésével kiszabadult az egyiptomi rabszolgaságból, és eljutott a Sínai hegy alá. Isten közölte velük, hogy ezt a népet a saját népévé avatja azzal, hogy szövetséget köt velük, belőle születik a Megváltó. Ezt a szövetséget óriási mennyei trombitaszóval kísérve kötötték meg. Mózes a levágott áldozati állatok, tehenek  vérével meghintette a másfél milliós  sokaságot. (Kr e. 1250) Isten negyven év múlva az Ábrahámnak ígért Kánaánt nekik adta. Kétszáz év múlva a második királynak, Dávidnak azt ígérte, hogy családjából születik meg a Messiás-király. Gábor angyal ezt az örömhírt időszámításunk kezdetén jelentette be: „Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz és Jézusnak fogod elnevezni. Nagy lesz ő, és a Magasságbeli Fiának fogják hívni. Az Úristen neki adja atyjának, Dávidnak trónját, és uralkodni fog Jákob házán örökké, s országának nem lesz vége” (Lk 1,30-33) Itt állok a keresztfa alatt, gondolhatja Mária. Amikor a Fiam Nikodémussal beszélgetett, már tanítói útja elején hivatkozott Mózes könyvére: „Amint Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az Emberfiát is, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen” (Jn 3,16) Valóban így győzött az Úr.
Az Egyház egy VI. századi közismert himnuszban énekli:
„Az Isten a fáról uralkodik"
Venantius Fortunatus  Vexilla Regis prodeunt
Sík Sándor fordítása
Királyi zászló jár elől, Keresztfa titka tündököl.
Milyen az élet halni szállt, S megtörte holta a halált.
Kegyetlen lándzsa verte át Gonosz vasával oldalát.
S mely szennyet, vétket eltörölt, Belőle víz és vér ömölt.
Az ősi jóslat itt betelt, Mit a hű Dávid énekelt: „Az Úr, halljátok nemeztek: Kereszten trónol köztetek”
Világ bűnének zálogát, Ó boldog ág, te hordozád,
Az ellenség gonosz fejét Megváltónk rajtad zúzta szét.
Szentháromság, dicsérjenek, Üdvösség kútja, mindenek.
Legyen győzelmünk, add meg ezt, A diadalmas szent kereszt.
A kereszt Jézus és az Egyház győzelmének a jelévé válik. A két latorral együtt felfeszített Jézus ellenségeinek nyilván óriási győzelmet jelenthetett. Az Úr azonban másként látta: „Ezzel átvették Jézust. Maga vitte keresztjét, míg oda nem ért az úgynevezett Koponyák hegyére, amelyet héberül Golgotának hívnak. Ott keresztre feszítették, s két másikat is vele, jobb és bal felől, Jézust meg középen. Pilátus feliratot is készített, és a keresztfára erősítette. Ez volt a felirat: a Názáreti Jézus a zsidók királya. A feliratot sokan olvasták a zsidók közül, mert a hely, ahol fölfeszítették Jézust, közel volt a városhoz; héberül, latinul és görögül volt írva. A zsidó főpapok azért kérték Pilátust:Ne azt írd, hogy a zsidók királya, hanem azt, hogy maga mondta magáról: a zsidók királya vagyok. De Pilátus azt felelte: Amit írtam, azt megírtam! (Jn 19,16b-22) Máriának pedig ezt némán kellett elszenvednie! „Kínodat ki mérje meg!”