Az
Ószövetség igazi bölcsei, köztük Sirák fia, Istentől kérve a színtiszta
igazságot keresik, és erre tanítják a hozzájuk fordulókat.
Különösen fontos feladat ez az Istennek teremtménye, az ember sorsában. A tiszta szellemek teremtése és próbára tétele egyetlen esetben került sorra és végérvényesen lezárult. Az emberek sorsa teljesen más. Teremtésükre évmilliókig kellett készülni, mert az anyagvilág lassan alakul, az embernek léte első percétől szüksége van az anyagi térre, ahol élhet, az anyagi táplálékra, aminek előállítása hosszú, bonyolult folyamat. Isten végtelen jóság, ezt is gyakorolja, aminek megértetése és vállalása az ember értelmétől és szabad akaratától függ. A történelem első heteinek folyamattá válása a történelem titkos kérdése marad. Madách Imre az ember tragédiájának fogalmazza történelmünket: „Miért is kezdtem emberrel nagyot, ki sárból, napsugárból összegyúrva tudásra kicsiny, de vakságra nagy. Sorsának örül, aztán maga rontja el, végül az összeroppanó kedvencét az Úr maga biztatja: „Mondottam ember: Küzdj és bízva bízzál!”Ennek a sorsnak a kulcsa nem az ennivalóban rejlik, hanem sorsunkat tönkretenni akaró sátán gonoszságában. Amire szükségünk van élelmiszerből, Isten mindig megadja, de ebből egyharmadát a gonoszság megsemmisíti, hogy ne legyen elég az éhezőknek. Ezen lehet és kell segíteni. Sirák fia két mondat közé sűríti a megoldást a most élő Ádám, az ember számára: „Ne féltékenykedj szíved asszonyára, és ne tanítsd meg rá, hogy neked rosszat tegyen”(Sir 9,1) Régi barátodat ne hagyd el hűtlenül, mert hisz az új barát meg sem közelíti. Az új barát új bor,de úgy élvezed, ha régi” (9,10) Az Úr adja meg az egyetlen okos választ: Kell a férfinak a jó barát, de a kezdet kezdetén ez volt Isten megnyilatkozása: „Nem jó az embernek egyedül lennie. Alkotok neki segítő-társat, aki hozzá illő” (Ter 2,18) Ezt a hozzá illő segítőtársat minden férfinek magának kell megkeresni. Sirák fia is csak segíteni tud. Ezért beszél egy másik lehetőségről is: a férfi jó barátról, akiből sohasem lehet az Isten alkotta család-kiegészítő. A család szent feladatának egyetlen fontos valóra váltója: a feleség. A fontos isteni alap a családhoz Isten másik parancsa: „Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá” (Ter 1,28) A férfinak, mint családfőnek kell a jó barát, de vigyáznia kell: elsődlegesen családjához tartozik, ahhoz, akivel eggyé forrasztja a házasság szentsége és az, hogy ők már új életek közös forrása lettek. „Ne irigykedjél a bűnös sikerére, mert nem lehet tudni, hogy mi lesz a vége. Ne leld kedvedet a bűnösök sikerében; gondold meg, nem marad büntetlen idelent. Akinek hatalma van az ölésre, azt kerüld, így nem kel kiállnod halálos félelmet. De ha találkozol vele, kísérd figyelemmel, nehogy az életed elrabolja tőled. Légy tisztában azzal, hogy tőrök közt járkálsz, és hogy sáncok közt vezetnek lépteid. Felelj más embernek, amilyen jót csak tudsz, a bölcsekkel pedig (gyakran) tanácskozzál. Okos emberekkel együtt sződd a terved, s az Isten törvénye legyen tanácsadód. Igaz férfiakkal ülj le az asztalhoz, s az Úr félelme legyen dicsekvésed. Dicséretes a mű, amit kézműves alkot, de a nép vezére beszélni tudjon jól. A szájhős ember réme a városnak, a fecsegőt pedig (mindenki) gyűlöli” (Sir 9,11-18)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése