SZENT DÁNIEL PRÓFÉTA

Dániel próféta ünnepe már a Pray-kódex misenaptárában fölbukkan. A pécsi egyházmegyében a középkor végén különösen tisztelték.^*

Lajta Edit kutatásaiból^* tudjuk, hogy a besztercebányai Thurzó-ház mostanában föltárt falképein többek között Dániel próféta is fölbukkan. Az ábrázolás régi hazánkban egyedül áll. Már most tudnunk kell, hogy a próféta a középkorban a bányászoknak egyik kedvelt védőszentje volt (Tirol, Svájc, Csehország, Szilézia) egy legenda alapján. Eszerint egy Dániel nevezetű sziléziai bányász álmában angyal jelenik meg és így szól hozzá: menj reggel az erdőbe. Ott emelkedik egy magas fenyő, ennek ágai között majd egy arany tojásokkal telt fészket találsz. Másnap reggel csakugyan kiment az erdőbe, de a fészket nem találta meg. Ekkor egy ággal a fa gyökerénél kezdett kutatni, és gazdag ezüstlelőhelyet talált.

Georg Schreiber feleletet próbál adni^* arra a kérdésre, hogy miért és hogyan lett Dániel a bányászok védőszentje.

Az oroszlánbarlangba vetett Dániel az ókeresztény művészetben a halottaiból feltámadott Krisztust jelképezi: a bányászok is hasonló épségben jöjjenek a föld mélyéből a napfényes világba. Schreiber arra is gondol, hogy a próféta tiszteletét Jövendöléseinek egy részlete is előmozdította. Szól bennük Nabukodonozor király álmáról, aki azonban fölébredve megfeledkezik róla. Maga elé hívatja a kaldeus bölcseket és fejvesztés terhe alatt követeli tőlük, hogy mondják meg, és fejtsék meg neki, mit álmodott. Dániel égi sugallatra elmondja (Dániel 2, 32 – 49), hogy a király álmában képszobor jelent meg, amelynek

feje finom színaranyból vala, melle pedig és karjai ezüstből, hasa pedig és tomporai rézből, szárai pedig vasból, lábai pedig részint vasból, részint cserépből valának.

Így látád, míglen kiszakada egy kő a hegyből kéz nélkül, és megüté a képszobornak vas- és cserép-lábait, és összetöré azokat.

Akkor összetörének egyetemben a vas, cserép, réz, ezüst és arany, és lőnek, mint a nyári szérű polyvája, melyet a szél elragad, hogy helye sem található; a kő pedig, mely megütötte vala a képszobrot, nagy heggyé lőn, és betölté az egész földet.

Nabukodonozor az aranyfő, utána ezüstország, majd rézország, végül vasország keletkezik. A próféta könyvének következő versei már a tüzeskemencére, az ércolvasztás alkalmas jelképére is utalnak.

Dániel eucharisztikus előképként számos barokk úrnapi játékban, illetőleg felvonuláson megjelenik: Trencsén (1663, 1676, 1768), Szakolca (1672, 1750), Kassa (1674), Selmbecbánya (1760), Buda (1763).^*

Dániel próféta tiszteletét a keresztnév, továbbá Dániel, székelyesen Dánél, továbbá Dán, Dani, Daniss, Danyi, Dános, Danés családnevünk is tanúsítja.^*