Sirák Fiának Könyíve 29.

A bölcs szentíró az előző jó tanácsok után a következő sorokban arról tesz bizonyságot, hogy a legkíméletesebben nevelt növendékeit óvni kell az élet veszedelmeitől. Okosság és megfontoltság alcímmel látták el a jó tanácsok eme csokrát.

 
Mintha ő minden szentírás olvasónak édesapja lenne, úgy szól hozzánk: „Hatalmas emberrel ne szállj soha perbe, miért is kellene a kezébe esned? Gazdaggal ne perelj, nehogy hatalmával föléd kerekedjék. Mert már sokak vesztét okozta az arany, a királyok szívét is megnyomorította. Ne vitázz szájhőssel, tüzére ne rakj fát. Bolonddal ne tréfálj, nehogy a nemzetségedet szidja” (Sir 8,1-4)„Ne szégyenítsd meg, aki megtér a bűnből, jusson eszedbe, hogy mind bűnösök vagyunk. Ne űzz csúfot az öreg emberből, hiszen magunk is megöregszünk egyszer. Másnak a halálán ne ülj győzelmi tort, gondold meg, hogy egyszer mindnyájan meghalunk.” (5-7) Az ősök tapasztalatait jó megjegyezni, mert okos ember leszűrt, kiérlelt véleményét te is alkalmazhatod, még ha nem is  lett még belőle közmondás: „Ne utasítsd el  a bölcsek szavait, inkább kapva kapj a mondásaikon, mivelhogy belőlük sok tudást meríthetsz, úgyhogy fejedelmek előtt is megállhatsz. Ne vesd meg, amit az öregektől hallasz, hiszen ők maguk is atyáiktól vették. Mert így tudásra teszel szert, és alkalomadtán meg tudsz majd felelni”. (8-9) „Ne rakj fát a bűnös parazsára, nehogy tűzének lángjában megégesd magad. Gúnyolódó miatt fejed ne veszítsd el, így a szád elé vetett csapdába esnél. Ne adj kölcsön annak, aki nálad hatalmasabb, ha meg kölcsönadtál, lásd be, hogy vesztes vagy. Ne kezeskedj többért, mint amennyi vagyonodból futja, s ha már kezeskedtél, tudd meg: fizetned kell. Bíróval ne beszélj, mert az úgy ítél, ahogy neki tetszik. Vakmerő emberrel ne igen érintkezz, nehogy veszedelmet hozzon a fejedre. Az ilyen mindig a saját feje után jár, s a balgasága téged is tönkretesz. Hirtelen haragú emberrel ne vitázz, és elhagyatott helyre ne menj vele. Mivel a vérontást semmibe sem veszi, ahol nincs, aki segítsen,meggyilkolhat téged. Bolonddal ne beszélj soha bizalmasan, mert semmit sem képes titokban tartani. Ha idegen látja, ne tégy semmit, aminek titokban kell maradnia, mert nem lehet tudni, mit főz ki belőle. Ne tárd fel akárki előtt a bensődet, és ne hidd, hogy tőle jótettben lesz részed.”(10-19) „Ne féltékenykedj szíved asszonyára, és ne tanítsd meg rá, hogy neked rosszat tegyen. Ne szolgáltasd ki magadat asszonynak, nehogy a végén a fejedre nőjön. Ne vesd szemedet csapodár asszonyra, nehogy a hálójába essél. Hárfázó nővel ne ülj egy asztalhoz, nehogy foglyul ejtsen a művészetével. Ne meregesd szemed a hajadonra, nehogy vele verjen meg az (Isten). Ne add össze magad feslett nőszeméllyel, nehogy kiforgasson az örökségedből. Ne nézelődj a városkapu körül, elhagyott helyeken ne sokat lődörögj. Takaros asszonytól fordítsd el az arcod, és ne nézegess szépséget, amely nem illet meg. Sokakat tönkretett már az asszonyi szépség, mert mint a láng, felgyújtja a vágyat. Ne üldögélj együtt férjes asszonnyal, ne ülj megszédülten vele egy asztalhoz, mert hátha lángot vet a szíved, s belepusztulsz a szenvedélyedbe”. (9,1-9)Isten azért teremtette az embert férfinak és nőnek, hogy ketten egészítsék ki egymást: tudják adni a Teremtő szándéka szerint azt a többletet, amire a másiknak szüksége van, és ha megnyeri, boldog lesz tőle. Ha a másik fél tökéletesen a párja kiegészítésére szenteli önmagát, ez a boldogító szeretet adja meg a boldogságot, semmi más. Más szavakkal: az önzés, önszeretet nem képes boldogítani.