Boldog
Szent Annáról nevezett GALVAO* ANTAL
(1739-1822)
Brazília
észak-keleti részén, Guarantingueta* városban született. Szülei tehetos,
tekintélyes emberek voltak, gyermeküket megfelelő iskolai és vallásos
nevelésben részesítették. 20 éves korában az alkantarínus ferencesek közé
lépett, 1762-ben szentelték pappá. Utána néhány évig Sao Paolo*-ban
tanulmányait folytatta a Szent Ferenc kolostorban, majd nagy buzgalommal kezdte
meg apostoli munkáját mint igehirdető, gyóntató és házgondnok. Ez utóbbi
beosztása alkalmat adott neki arra, hogy sok emberrel érintkezzék, s szeretetét
kiárassza a szegények, betegek felé. Nagy ügybuzgósággal békítette a
viszálykodó házastársakat s szolgálta a házasságok egységét és békéjét. A
Mária-tisztelet kiváló terjesztője volt, ő maga, követve Grignon Szent Lajos
ajánlását, Mária gyermekének és örökös szolgájának ajánlotta fel magát.
Felkarolta a Szent Terézia recesszusházat, ahol szerzetesek módjára éltek buzgó
nok (a polgári rendeletek tiltották, hogy szerzetesi fogadalmat tegyenek). Ezt
a közösséget, melynek gyóntatója, vezetője volt, elnevezte a „Fény
Recesszusának”; a közösség később csatlakozott a koncepcionista nővérekhez.
(Alapítójuk Szt. Beatrix, lásd. szept.
1.) A nővéreknél bevezette az örökös szentségimádást, új Regulát is írt
számukra. Közreműködött új rendház és templom építésén. Elöljárói, püspökök,
rendtársai s a civil hatóságok is nagyra becsülték, fontos hivatalokat bíztak
rá: volt tartományi definítor, általános vizitátor, káptalani elnök, a ferences
III. rend komisszáriusa. Irányította Sorocaba*-ban a Szent Klára recesszus
alapítását. Élete utolsó éveit a Fény recesszusházban töltötte, továbbra is
vezetve a közösséget. Türelmesen elviselt szenvedések után 1822. dec. 23-án
hunyt el szentség hírében. „Isten igaz férfija, Szent Ferenc és Alkantarai
Szent Péter igaz tanítványa, aki mindig a hit fényében járt és sok csodálatos
erénnyel tündökölt” - így jellemzi őt a római dekrétum. II. János Pál avatta
boldoggá Rómában 1998-ban, sok brazíliai honfitársa és rendtársa jelenlétében.
„Nehéz
időkben, mint amilyen a mostani, különösen szükség van a szeretet és a béke
embereinek tanúságtételére, mint amilyen Boldog Antonio is volt.” A boldoggá
avatási beszámolóból.
Imádság:
Istenünk, te Boldog
Antal hitvallódat a szerzetesi élet felvirágoztatására mennyei kegyelmekkel és
kiváló erényekkel ruháztad fel, segíts minket is, hogy példájára mindig a hit
fényében járjunk s a jócselekedetek gyümölcseit teremjük az örök életre.
Krisztus, a mi Urunk által.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése