Péntek húsvét 6. hetében

Péntek húsvét 6. hetében

ApCsel 18, 9-18; Jn 16, 20-23a

„Azon a napon már semmit sem kérdeztek tőlem”

Zűrzavarosnak tartották az apostolok Jézus búcsúbeszédében a közeljövőről szóló sejtetéseket. Mi tegnap az események ismeretében megpróbáltunk tisztán látni ebben a kérdésben. A tegnapi evangéliumi szakasz, amivel a mai rész elkezdődik, nagyon fontos üzenet nekünk is:„Bizony, bizony mondom nektek: hogy ti sírtok majd, és jajgattok, a világ, pedig örvendeni fog, Ti szomorkodtok majd, de szomorúságotok örömre fordul”- (Jn 16, 20) Amikor Jézus sejteti apostolaival a közeljövő fontos történéseit, kihangsúlyozza az eseményeknek rájuk gyakorolt hatását is. Jézussal történnek a bajok, viseli az irtózatos szenvedéseket, a megalázó körülményeket, és előre tudja, hogy mindezt egyedül kell elviselnie. Mégis azokat sajnálja, akik szomorúak miatta. Azt is tudja, hogy nemcsak az fáj nekik, hogy Mesterüket látják gyötrelmekben, hanem a maguk tehetetlenségét is ismerik, szégyellik. Csalódtak is benne. Jézusnak fáj ez a csalódottság, mert a hitüket vesztették el a tanítványai. Amikor Őt megismerték, érezték majd meg is, értették, hogy Jézus a Messiás. Ha elsősorban földi uralkodót láttak is benne, de azért megtanulták azt is, hogy hinni kell benne: „Jézus azt mondta (Mártának): Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meg is halt, élni fog, és mindaz, aki él, és hisz bennem, nem hal meg soha ”(Jn 11, 25-26) Jézus tehát sajnálja szomorkodó tanítványait, és ezért igyekszik biztosítani őket, hogy ez a szomorúság hamarosan örömre fordul. Ezt közismert példával igazolja:„Az asszony is, amikor szül, szomorkodik, mert eljött az ő órája; amikor azonban megszülte a gyermeket már nem emlékszik a szorongatásra az öröm miatt, hogy emberszületett a világra” (21) Jézus ezzel a szülésről vett példával vigasztalja tanítványait: ahhoz, hogy gyermek szülessék, feltétlenül kell az édesanya áldozatot vállaló szeretete; ahhoz, hogy az emberek az örök életre újjá szülessenek, ugyanígy szükséges az Ő szenvedése. Mindenki, aki együtt szenved vele, a maga módján boldog lesz.„Most ti is szomorkodtok, de újra látlak majd titeket, a szívetek örülni fog, és örömötöket nem veszi el senki. S azon a napon már semmit sem kérdeztek tőlem”. (23) Jézus ezzel a záradékkal nemcsak feloldja a szenvedés előtti szomorúságot, hanem az egész kereszténység győzelmes hitét akarja bemutatni. Érdemes vállalni minden nehézséget Jézussal, Jézusért, egymásért mert ennek biztos mennyei boldogság a végső akkordja.

 

Csütörtök húsvét 6. hetében

Csütörtök húsvét 6. hetében

ApCsel 18,1-8 Jn 16,16-20

„Még egy kis idő, és már nem láttok engem, majd ismét egy kis idő, és látni fogtok engem".

Jézus arról is szólt, hogy el kell mennie a földről, mert bevégezte a megváltás nagy művét, és vissza kell térnie az Atyához. Ehhez az elváláshoz kapcsolódik a mai gondolatsor: „Még egy kis idő, és már nem láttok engem, majd ismét egy kis idő, és látni fogtok engem. Ekkor a tanítványok közül néhányan így szóltak egymáshoz: Mi az, amit mond nekünk: Egy kis idő, és nem láttok engem, majd ismét egy kis idő, és látni fogtok engem, és: Az Atyához megyek? Aztán megjegyezték: Mi az, amit mond: Egy kis idő? Nem értjük, mit beszél!" (16-18) Mi is csodálkozva kérdezhetjük: Jézus most a sok közlésből, amit búcsúzóul mondott övéinek, vajon mire gondolt? A vacsora után eltűnik közülük? Vagy eszükbe jutott, hogy háromszor is megjövendölte, hogy a főpapok és írástudók kezébe kerül, halálra ítélik, majd átadják a pogányoknak és azokkal keresztre feszíttetik az Urat? Ekkor elvesztik a szemük elől. Vajon erről van szó? De utána hogyan látják meg, ha egyszer meghal és eltemetik.? - Vagy van más fajta eltűnési lehetősége? Úgy, hogy halála után fölmegy a lelke az Atyához? De onnan hogyan jöhet vissza? Belátjuk a töprengés végső elbizonytalanodását. Mi értjük? Nézzük sorban az eseményeket. Mi megtehetjük, mert már tudjuk a valós történetet: „Jézus észrevette, hogy kérdezni akarják, azért így szólt: Arról tanakodok egymás között, hogy azt mondtam: Egy kis idő és nem láttok engem, majd ismét egy kis idő, és látni fogtok engem?" 19) Az első kis idő, amikor nem láthattok, azt jelenti, hogy engem, Jézust, elfognak a zsidó főtanács emberei, amikor majd a vacsora után kimegyünk az Olajfák hegyére. A perem amíg zajlik, zárt helyeken leszek, tehát nem láthattok. Aztán halálra ítélten kísérnek át a római helytartóságra. Akkor nyilvános lesz a tárgyalásom. Nem folyamatosan, de láthattok, ostorozás előtt és után, amikor Pilátus kivezettet a nép elé. Sőt, a helytartó egy gyilkossal együtt állít elétek, hogy válasszatok kettőnk között, kit bocsásson el. Látható leszek keresztet cipelve, keresztre feszítetten három órán át.. Utána gyorsan eltemetnek. De mindezt tudnotok kell, mert már háromszor előre elmondtam nektek. És azt is hozzá fűztem mindannyiszor, hogy harmadnapra feltámadok, és akkor újra megláttok engem. Ezután kis ideig itt tartózkodom a földön, bár nem leszek állandóan veletek, de időközben meg-megjelenek köztetek. Mi már tudjuk, hogy ez negyven napot jelent. Utána következik a búcsúm, és visszamegyek az Atyához abba a másik világba, amely az örök élet helye és állapota. Jézus még hozzáfűzte: „Bizony, bizony mondom nektek, hogy ti sírtok majd és jajgattok, a világ pedig örvendeni fog. Ti szomorkodtok majd, de szomorúságtok örömre fordul". (20) Annak ellenére, hogy mi már mindezt tudjuk, szomorkodunk kissé, de örülünk Jézus győzelmének, és annak is, hogy a végén mi is elmegyünk hozzá, és örökre együtt örülünk.

Szerda húsvét 6. hetében

Szerda húsvét 6. hetében

ApCsel 17, 15. 22-18. 1; Jn 16, 12-15

„Amikor eljön az igazság Lelke, ő elvezet majd titeket a teljes igazságra”

Jézus Szent Márk szerint azzal kezdte nyilvános működését, hogy bejelentette: „Betelt az idő, és elközelgett az Isten országa.”(Mk 1, 15) Azt az országot hirdette meg az Úr, amelynek alapja az igazság és a szeretet. Az a Jézus hirdette meg az Isten országát, aki elmondhatta és el is, mondta: „Az én országom nem ebből a világból van” (Jn 18, 36), Ámde most megközelíti az én országom a gonosz sátán és a gyenge emberek által elrontott, eredetileg tökéletesnek teremtett Isten országát azért, hogy a hit igazságaira és a szeretet cselekedeteire alapozva jelenjék meg ismét az emberek között. Jézus az utolsó vacsorán fejtegeti fontos tanítását. Most ezt mondja: „Még sok mondanivalóm volna számotokra, de most még nem tudnátok elviselni”.(Jn 16, 12) Mire célzott Jézus? Talán arra, hogy ezt a küldetést neki kell elvégeznie, súlyos szenvedésekkel és kereszthalállal és ebbe a szenvedésbe bele kell majd kapcsolódniuk a tanítványainak is. Amikor erről régebben szólt nekik, rémülten hallgatták. Amikor valóban elkezdi a szenvedést, amit részben tanítványai is végignéznek, akik emiatt elvesztik a hitüket is, természetesen nem mondja ki újra: Ti és utódaitok, és az összes ember a történelem során bele kell, kapcsolódjék Isten országának dicsőséges, de keserves felépítésébe. Ezt abban a meghitt esti órában valóban nem tudták volna elviselni. Feltétlenül szükségük lesz Jézus mennybemenetele után a közénk jövő Szentlélekre: „Amikor pedig eljön az igazság Lelke, ő elvezet majd titeket a teljes igazságra, mert nem magától fog majd szólni, hanem azt fogja mondani, amit hall, és az eljövendő dolgokat hirdeti majd nektek. Ő majd megdicsőít engem, mert az enyémből vesz, és kijelenti azt nektek” (13-14). Az igazságokat én is Atyámtól vettem. Csak egyetlen igazság van, és az Istentől származik. Ezeket én újra hirdettem nektek. Ti valljátok, le is írjátok a tanításom zömét. Amit nem írtok le belőle, hanem csak prédikáljátok, azt majd a ti tanítványaitok ismertetik a jövő nemzedékekkel.Idővel minden tanításom írásba kerül.(Szenthagyomány)
A kinyilatkoztatott igazságok nem tartoznak az egyszerű olvasmányok közé, nehéz lesz oktatni és a különböző népek anyanyelvén komolyan kell majd keresni a helyes kifejezéseket, a Szentléleknek kell garantálnia, hogy helyes-e a fordítás. Akadnak majd olyan gondok is, hogy egy-egy igazságot pontosan meg kell fogalmazni: ezeknek a dogmáknak a Szentlélek az őre. Vezet benneteket a Szentlélek a társadalom kulturális és gazdasági világában. Azok is az isteni útmutatásra épülhetnek teljes biztonsággal. Azok lesznek az emberiség igazán áldott tanítói, akik a Szentlélekkel mindig imakapcsolatban állnak. Így kapjuk meg újra meg újra a biztos tanítást: az Atya a főforrás, Fia és Szentlelkük pedig viszik tovább az igazságot.

Kedd húsvét 5. hetében

Kedd húsvét 5. hetében

ApCsel 16, 22-34; Jn 16,5-11

„Jobb nektek, ha elmegyek, mert ha nem megyek el, a Vigasztaló nem jön el hozzátok”

Jézus tovább folytatja búcsúbeszédét: „Most elmegyek ahhoz, aki küldött engem, és senki közületek, nem kérdi tőlem: Hová mégy? Hanem, mivel ezeket mondtam, szomorúság töltötte be szíveteket. De én az igazságot mondom nektek: Jobb nektek, ha elmegyek”. (5-7a) Két fejezettel előbb az evangélista beszámolt arról, hogy Jézus már korábban is szólt elmeneteléről az Atyához. Mivel az apostolok akkor kifejezték, hogy ők bizony nem tudják, hol van az Atya háza, így fogalmuk sincs, hogy melyik út vezet hozzá. Tamás rákérdezett, de Jézus csak annyit válaszolt: „Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem jut az Atyához, csak általam”. (Jn 14, 6) Ők akkor megértették, hogy nem földi ösvény vagy kocsiút vezet az Atyához, hanem Jézus tanítása, és majd a kegyelem, amely haláluk után jön hozzájuk, és felsegíti őket az Atya színe látására. Most viszont, amikor Jézus küldőjéhez, az Atyához készül vissza, kicsit mintha Ő lenne szomorú: Elmegyek, és senki nem kér, hogy maradjak? De aztán megérti őket, hogy távozása miatt ugyan szomorúak, de bele kell nyugodniuk, hogy Jézus a megváltás befejeztével vissza kell térjen isteni lakóhelyére. Jézus ezt a belenyugvást nyugtázza: „Jobb nektek, ha elmegyek. Mert ha nem megyek el, a Vigasztaló nem jön el hozzátok, ha azonban elmegyek, elküldöm ót hozzátok”. (7b) Csodálatos ez az őszinte kitárulkozás! Az Atya rendelkezett így, hogy a megváltás rettenetes szenvedéseit Fia vállalja el, szerezze meg így a bűnbocsánatot, és nyissa meg az üdvösség kapuját minden hívőnek. Aztán akiket az Atya a keresztség szentségében megajándékoz a megszentelő kegyelemmel, ezzel gyermekévé fogadja, annak a további lelki életét, az igazság és szeretet gyakorlatát az isteni akarat működése során származó Szentlélek irányítsa. A hívő ember tudja, hogy Istennek vele kapcsolatban pontos életterve van, amit teljesítenie kell. Ezt nem ismerjük, rejtve van Isten végtelen titokvilágában. Hát ezért küldetik a Szentlélek a bérmálás szentségében mindegyikünk számára, hogy állandóan bennünk lakjék, és segítsen megtudni folyamatos tennivalónkat: „a Lélek is segítségére van erőtlenségünknek, mert nem tudjuk, miképpen kell kérnünk, amit kérünk, de maga a Lélek jár közben értünk szavakba nem foglalható sóhajtásokkal”.(Róm 8, 26) a Szentlélek tehát legnagyobb jótevőnk lesz. De ugyanezt teszi az egész világgal is: „Ő, amikor eljön, meggyőzi a világot a bűnről, az igazságról és az ítéletről: vagyis a bűnről, hogy nem hisznek ennem; az igazságról, hogy az Atyához megyek, és többé nem láttok engem; és az ítéletről, hogy ennek a világnak a fejedelme megítéltetett”. (8-11) a sátán az utóbbi néhány évszázad alatt nagyon befészkelte magát már a kereszténység központjának számító Európába is. Kérjük őszinte hittel a vigasztaló Szentlelket, áradjon ki újra földrészünkre és győzze meg lakóit arról, hogy Jézust elveszíteni a legnagyobb kár!

Hétfő húsvét 6. hetében

Hétfő húsvét 6. hetében

ApCsel 16, 11-15; Jn 15, 26-16,4

„Amikor pedig eljön a Vigasztaló, ő majd tanúságot tesz rólam”

A tanúságnak óriási a jelentősége. A tanúságtevőt vagy azért fogadjuk el tekintélynek, mert ismerjük, vagy azért, mert ő maga igazolja magát rendkívüli jelekkel. Amikor Jézus tanítani kezdett, felhívta. Magára az emberek figyelmét. Nikodémus már azzal keresi fel Őt, hogy elfogadja Mesternek, mert olyan tetteket hajt végre, amilyeneket csak isteni erővel lehet tenni. Aztán egyre több Jézus csodája, egyre nagyobbak. De az Atya közvetlen tanúsága is segíti a keresztelkedése után és a Tábor hegyen.Amikor feltámad, ellenségei sok pénzt adnak a sírját őrző katonáknak, hogy nem úgy támadt ám fel, hanem jöttek a tanítványai és ellopták a testét. Ennek a hazugságnak egyesek jobban hisznek, mint az apostoloknak.(Mt 28,11-15) A tizenkettőnek tehát nagyon nagy szükségük volt az eljövendő Szentlélek tanúságtételére, majd később az általuk művelt csodákra, életük végén, pedig a hősies vértanúhalálra. Akkor teljesedik be Jézus utolsóvacsorai jövendölése, amikor a Szentlélek pünkösd ünnepén vihar nélküli szélzúgásban és semmi fizikai kárt nem tevő tűzben leereszkedik rájuk, és megadja nekik a világ összes nyelvének ismeretét, és azt az adományt kiárasztja a több ezres hallgatóságra. Megértik, amit Péter arámul beszél, holott legalább húsz fajta nyelven értettek addig külön-külön. Ezek a csodálatos jelek adnak majd biztonságot a hívők számára, hogy nem gyöngül, főként hogy nem vész el a hitük, amikor Jézusért szenvedések érik őket. A zsinagógából való kizárás óriási szégyen volt, mert az ember közösségi lény. Zalalövői plébános koromban az új orgonánkon szívesen adtak orgonaversenyt hazánk legnagyobb művészei is. Az egyik hangversenyen, ütem közepén ugrott le a művész az orgonapadról, odarohant a kórus mellvédjéhez és lekiabált a hallgatókra: „Vigyék ki azt a gyereket, vagy abbahagyom az előadást!” A döbbent csendben felkelt egy magas rangú katonatiszt, és karján egy kisgyerekkel kiment a templomból. Közben hangosan mondta: „Megölöm azt az embert, mert engem még soha sehonnan nem zavartak ki!” A kiközösítés a vallásos csoportokból még inkább borzasztó érzés volt. Így kell értenünk Jézus figyelmeztetésének erejét is: „Ki fognak zárni benneteket a zsinagógából, sőt eljön az óra, amikor mindaz, aki megöl titeket, szolgálatot vél tenni az Istennek. Azért teszik ezt, mert nem ismerték meg sem az Atyát, sem engem. Mindezt, pedig azét mondtam nektek, hogy amikor eljön ezeknek az órája, emlékezzetek rájuk, hogy én megmondtam nektek. Kezdetben azért nem mondtam el nektek ezeket, mert veletek voltam.”(16, 1-4)
Az én generációm és sokan mások is igen sok bajt viseltek el Krisztusért az elmúlt hatvan évben. Sokan meg is haltak hitvallásuk miatt, sokszor más címen, de az ok ez volt. Áldja meg őket az Úr nagy-nagy boldogsággal odafönn! És védjenek érdemeikkel miden élőt!

 

Húsvét 6. vasárnapja

Húsvét 6. vasárnapja

ApCsel 15,1-2. 22-29; Jel 21,1-10.14. 22-23; Jn 14,23-29

„Aki szeret egem, megtartja tanításomat, Atyám is szeretni fogja őt, hozzá megyünk és lakóhelyet veszünk nála”

Ez az evangéliumi részlet Jézus utolsó vacsorai beszédéből való. Búcsúzik tanítványaitól. Megmagyarázza nekik, hogy befejezte az Atyától kapott küldetésének első részét. Ennek a lényege,az hogy kezdettől fogva elfogadta Atyja akaratát,hogy megtestesüljön, legyen a jövendő emberi nemnek a tagja, és ezáltal emberi teste minden anyagi teremtménynek az ősmintája. Ez a mostani tudományos számítások szerint száz-, esetleg több-száz-millió éve megtörtént, mert ennyi idősnek bizonyul a teremtett csillag-világ. Emberlelke az angyalok szellemi természetének és az emberek szellemi lelkének lesz ősmintája, aminek az idejét nagyon nehéz megállapítani. Lehet több-tízezer, esetleg száz-ezer éves az emberi nemzetség. A tényleges megtestesülést három évezrede adta tudtára ősatyjának, Dávidnak füle-hallatára egy mennyországi hallomásban: Atyám, „te nem kívánsz véres vagy ételáldozatot, de megnyitottad fülem a hallásra. Nem követelsz égő- és engesztelő áldozatot, így szólok hát hozzád: Lásd, itt vagyok! A könyvtekercsben rólam írták, hogy teljesítsem akaratod. Parancsod, Istenem, örömmel tölti el szívemet”. (Zsolt 40,7-9) Jézus nyugodt örömmel sorolja fel ezeket a tényeket.Tanítványainak eszébe juttathatná: tizenkét éves korától harminc éves koráig kemény fizikai munkát végzett. Nem járt iskolába, mert közvetlenül felülről hozta a tudást. Három évig tanított és gyógyított. Háromszor elmondta tanítványainak, hogy küldetéséből a legnehezebb rész még hátra van. Át fogják adni ellenségeinek a zsidó vezetőknek, ők halálra ítélik, a pogány rómaiakkal kivégeztetik a kereszten. Megölik, de harmadnapra feltámad. Ez az emberiség megváltásának az ára. Aztán visszamegy Atyjához a mennybe, és helyet készít nekik. Mindenkit oda vár, aki megtesz mindent, amit Atyja nevében megparancsol nekünk és hűségesek maradunk mindhalálig.

Kedveseim! Ez az üzenet nekünk is szól. Jézus nem alkuszik senkivel. Aki megtagadja hitét, nem üdvözül. Csak az üdvözül, aki hűséges Istenhez, aki elfogadja Jézus minden tanítását, megkeresztelkedik, és teljesíti állapotbeli kötelességeit. Ezek közé tartozik a hit igazságainak teljes köre, amit a katolikus egyház tanít, elfogadjuk és hűek maradunk Jézushoz. A nem-pap keresztények, ha elérik a szükséges fejlettséget, vállalják a családalapítást Isten parancsa szerint, és hitükhöz meg a szeretet parancsához önzetlenül ragaszkodnak. Ne feledje senki: csak egy Isten van. Ő soha nem változik. Egyetlen Fia van, akit feláldozott az egész világért. Egyetlen egyházat alapított, amelyik az idők végéig változatlanul megmarad. Hűséges akarok maradni mindörökre.