Antiochiai Szent Droszida

Szent Droszida 

vértanúnő

Traján császár uralkodása idején (98-117.) a hitükért kivégzett vértanuk testét a pogányok egy időre temetetlenül hagyták. A keresztények azonban, főleg éjszaka, tisztelettel összeszedték és eltemették őket. Néhány tiszta szűz is ezzel foglalkozott. Erről tudomást szerzett a császár lánya Droszida, és ő is közéjük állt. Vőlegénye ezt kifigyeltette, és mindnyájukat elfogták. A császár mindenki számára, aki nem imádja a bálványokat, a tüzes kemencébe dobatást hirdette ki. Droszida is így nyerte el a vértanúságot a szíriai Antiochiában.

A pápa a gyermekorvosokhoz: a küldetés váljon keresztény tanúságtétellé

Ferenc pápa csütörtökön fogadta az Olasz Gyermekorvosok Szövetségének 20 képviselőjét a szervezet alapításának 40. évfordulója alkalmából. Előre elkészített beszédét félretéve kötetlen szavakkal szólt a jelenlevőkhöz. Írott beszédét ismertetjük.

Egy olyan korban, amikor nem egyenlő módon fér hozzá mindenki a kezelésekhez, legyetek a szolidáris és befogadó egészségügy előmozdítói. A kis betegeknek feltétel nélküli odaadásra van szükségük, amelyet elkísér a mosoly, amely szükséges ahhoz, hogy bátorságot és bizalmat adjon nekik. Ezt az utat jelölte ki a pápa az Olasz Gyermekorvosok Szövetségének előre elkészített beszédében. Ez a szakszervezet támogatja és védi több mint 5500 olasz gyermekorvos munkáját negyvenéves tapasztalattal és 20 éve tudományos társaságként is működik, mert képzést és kutatást is végez. A pápa emlékeztetett, hogy munkájukat küldetésként megélve keresztény tanúságtételt valósítanak meg.

Szükség van komoly egészségre nevelő programokra

A szövetség hozzájárult, hogy létre jöjjön a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat és számtalan kezdeményezést valósított meg az állampolgároknak biztosított szolgáltatások javítása terén, semleges félként az érintett szereplők között. Korunkban, amikor a technológiai és a társadalmi fejlődés egyre erősebb hatást gyakorol a test természetes működésére, sürgetően szükség van komoly egészségre nevelő programokra és olyan életstílusokra, amelyek tiszteletben tartják a szervezetet annak érdekében, hogy a fejlődés ne legyen kárára a személynek – hangsúlyozta a pápa.

Az egészségügyi rendszer nyújtson ellátást és megelőzést mindenki számára emberi jogként

Felhívta a figyelmet, hogy manapság egyre gyakrabban a megelőzés és a kezelés azok számára elérhető, akik bizonyos életszínvonalon élnek, tehát megengedhetik maguknak. Ez az egyenlőtlenség ne csatlakozzon ahhoz a számos más problémához, amely a leggyengébbeket sújtja, hanem az egészségügyi rendszer nyújtson ellátást és megelőzést mindenki számára emberi jogként. A meghallgatási, a megértési képesség és a bizalomkeltés, vagyis a figyelem a személyre, illetve a tudományos felkészültség alapvető jellemzője a gyermekorvosnak – fogalmazott a pápa. A szülőknek, akik legdrágább kincsüket bízzák az orvosokra, emberi szempontból megnyugtatást kell adni. A gyermekekhez mosollyal kell fordulni, mert azonnal megérzik, hogy készségesen állunk-e rendelkezésre vagy valójában nem vagyunk jelen.

Jézus és a gyermekek

Jézus a példa, a közelség és a gyengédség forrása. A gyermek kezelésében tartsuk mindig szem előtt Jézus szavait, aki egy olyan korban, amikor nem sok figyelmet fordítottak a gyerekekre, őket jelölte meg példának arra, hogy kik alkotják részét Isten országának, mert értik annak titkait. Jézus kifejezetten vonzotta a gyermekeket: a személyéből fakadó erővel és nyugalommal hívta őket magához. Feltétel nélküli elkötelezettségre van szükség irántuk. Ferenc pápa utalt Franco Panizon orvosra, akire az olasz gyermekgyógyászat atyjaként tekintenek, amiért előmozdította a gyermekgyógyászatban az egynapos sebészeti ellátás (day hospital) megteremtését és megnyitotta a családoknak a gyermekgyógyászati osztályokat. Arra buzdította a gyermekorvosokat, hogy tegyenek meg mindent a gyermekekért.

A küldetés váljon tanúságtétellé

A gyermekgyógyászat igazi küldetés, amelyben szükség van az értelemre és a szívre, továbbá sok minden másra a ledolgozott órákon túl. Ezzel a stílussal élve munkájuk keresztény tanúságtétellé válik, mert igyekeznek gyakorolni az evangéliumi értékeket és az egyházhoz-tartozás érzését. Széleslátókörükkel, egy jövőbeli igazságosabb egészségügyi rendszer és társadalmi kontextus elképzelésével, a szolgálni akarással, az alázattal és a szakmai felkészültséggel szintén keresztény tanúságot tesznek – zárta beszédét Ferenc pápa az Olasz Gyermekorvosok Szövetségének képviselőihez.

Nagyböjt 2. hét péntek

Nagyböjt 2. hét péntek

Józsefet testvérei azért nem szívelték, mert atyja legkedvesebb fia volt, és mert álmai alapján önmagáról mint kiválasztottról beszélt. Jézust ugyancsak azért gyűlölték ellenfelei, mert ingerelte őket az az egyedülálló kapcsolat, mely őt mennyei Atyjához fűzte. Ezért igyekeztek erre vonatkozó szavait káromkodásnak beállítani, jóllehet ő tetteivel igazolta az Atyával való bensőséges egységét. Irigységüket még tovább fokozta Jézus istenfiúi öntudata, valamint azok a szavak és csodajelek, melyekkel küldetését kinyilvánította. Úgyhogy amikor a mai Evangéliumban olvasott példabeszéddel Jézus leleplezte őket, betelt a pohár: ettől fogva már egyértelműen el akarták pusztítani. (Máté evangéliumában kifejezetten benne is van, hogy Pilátus tudta, hogy a farizeusok és írástudók irigységből adták a kezére Jézust.)

Az irigység az emberi kapcsolatok megrontója Káin és Ábel óta, az alvilág és a kárhozat hálója, hiszen a Bölcsesség könyvének tanítása szerint a sátán irigysége folytán jött a világba a halál. Hiszen az őskígyó éppen azzal csapta be Ádámot és Évát, hogy elhitette velük, hogy a teremtő Isten – akiben semmilyen hiány nincs, aki szeretetből hívta létbe ezt a világot, s szeretetből akarja megosztani isteni életét velünk – irigy az ő boldogságukra. Vagyis ahol az irigység megjelenik – sajnos sokszor még az Egyházban, egy egyházközségen belül, papok és szerzetesek között is –, ott biztosak lehetünk benne, hogy a sátán végzi alattomos aknamunkáját.

Urunk, segíts, hogy ellenálljunk a látásunkat elhomályosító, ítélőképességeinket összezavaró, szándékainkat megmérgező irigységnek, mely újra és újra be akar férkőzni gondolatainkba, családi és baráti kapcsolatainkba! Erősíts meg minket kegyelmeddel, hogy ellene tudjunk mondani a sátánnak, feltekintve a kísértés idején a Te szent keresztedre, amely alatt ott kavarognak a sátáni irigység örvényei, fölötte viszont nyitva áll a mennyei Atya végtelen szeretetének ege.

BOLDOG GALANTINI IPOLY

BOLDOG GALANTINI IPOLY 

III. r., rendalapító 

(1565-1619) 

Firenzében született iparos szülőktől, akik vallásos nevelésben részesítették, úgyannyira, hogy ifjú korában felvételét kérte a kapucinus rendbe. Gyenge egészsége miatt azonban nem vették fel. Ezért atyja mesterségét, a selyemszövést folytatta. Időközben rátalált igazi hivatására, ahol Isten dicsőségét és felebarátai javát szolgálhatja. Látta, hogy városában a gyerekek szabadon csatangolnak, s nincs, aki összegyűjtené őket és a jóra s a hit igazságaira oktassa őket. Meggyőződése volt, hogy a fiataloknak fogékony a lelkük a jóra. Elkezdett hát foglalkozni velük. Maga köré gyűjtötte őket és hitünk igazságait kérdés-feleletek formájában tárta eléjük. Ez a módszer a tridenti katekizmus ismerete óta egyre jobban elterjedt a hit oktatásában. Tanítását személyes jó példával és erényes élettel igyekezett alátámasztani. Ezért is lépett a Ferences III. Rendbe. Közben felnőttek is gyülekeztek köréje. Felvetődött a gondolat, hogy társulatot alapít a mű kiterjesztésére és tovább folytatására. Munkatársakat toborzott s 1602-ben megalapította a Szent Ferenc Keresztény Tanításáról nevezett kongregációt. (A társulat megújított szabályzatát később, 1802-ben hagyta jóvá VIII. Orbán pápa.) Ugyanebben az időben (1600 körül) nyitotta meg első iskoláit Rómában Kalazanci Szent József, a piarista rend alapítója. Luccában Leonardi Szent János kezdeményezte a maga tanító rendjét, a Keresztény Tanítás Társulatát. A kor igénye volt tehát, hogy az Egyház foglalkozzék nemcsak a kiváltságosak, hanem a szegény és addig elhanyagolt egyszeru nép fiaival és leányaival is. Boldog Ipoly társulata hamarosan meghonosodott több olasz városban: Luccában, Volterrában, Pistoiában, Modenábán. Firenze akkori érseke is támogatta őket, kápolnát és épületet biztosított számukra. Ipoly a tanítás mellett a bűnösök megtérítésén is sikerrel fáradozott. Ilyen buzgó tevékenységben érte utol a halál 1619. márc. 20-án, 55 éves korában. XII. Leó pápa 1825-ben avatta boldoggá. Társulata valószínűleg a 19. század egyházellenes mozgalmai és támadásai következtében megszűnt. A végső időkben „az érteni tudók ragyogni fognak, mint a fénylő égbolt, s akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkön-örökké, miként a csillagok” (Dán 12, 3).
Imádság:

Istenünk., te Boldog Ipolyt arra választottad ki, hogy az ifjúság oktatására új szerzetestársulatot alapítson s a bűnösök megtérítésén fáradozzon. Közbenjárására add, hogy a hit megismerésében és a hit szerinti életben egyre gyarapodjunk. A mi Urunk Jézus Krisztus által.

Korzenszky Richárd: A szerzetességről – Szent Benedek ünnepén

Korzenszky Richárd bencés szerzetes írását adjuk közre Szent Benedek tavaszi ünnepének vigilíáján.

Mit jelent számunkra Szent Benedek?

Ünnepelni a jelenlévőt lehet, – ami a múlté, arra csak visszatekinthetünk.

Szent Benedek napja számunkra ünnep. Mai világunkban egyre tökéletesebbek az eszközök, de a célok mindinkább zavarosnak tűnnek. A „Hová?” vagy a „Miért?” kérdésekre tömegek válaszolnak lemondó kézlegyintéssel. Menekülnek önmaguk elől, látszatvilágok kábulatába futnak, mert homályos számukra a cél.

Szent Benedek – akit mi Atyánknak mondunk – nem tartja végérvényesnek, abszolútnak, végső célnak azt, ami körülveszi az embert. Az Apostol szellemében „az eljövendő hazát” keresi, a jövő felé fordul, Isten felé tekint. Nem úgy, hogy látszatvilágba menekülne, hanem úgy, hogy áttetszővé válik számára ez a világ.

Krisztus vonásait fedezi fel minden érkezőben, testvérben, betegben, szegényben, idősben, fiatalban. Kétkezi és szellemi munkával olyan otthont, lakóhelyet épít követőivel, amely más, mint a környező világ, és ahonnan kilátás nyílik az eljövendő, a mennyei Jeruzsálem felé.

Megtérésre, átalakulásra, a mindig jobbra törekvésre int Isten mindig élő igéjével. A soha-bele-nem-nyugvásra, a keresésre, az értelem keresésére.

Közösséget teremt. Az eljövendő, a mennyei Haza húsvétjára vágyakozók közösségét.

A jövőre irányítja tekintetünket.

Nem különleges emberek, tudósok, hírességek gyülekezetét teremti, hanem olyanokét, akik számára kirajzolódik a cél; – az Istent keresők közösségét gyűjti össze.

Egy indiai mese mondja: tűz ütött ki az erdőben. A város, a menedék messze volt. Ijedten botorkált a vak, szorongva nézett körül a béna. Majd egymásra találtak. Nem látok! – mondja a vak. Nem tudok menni! – mondja a béna. De ha válladra vennél, mondanám, merre menjünk – szólt a béna. És szerencsésen célba értek – együtt.

A szerzetesi közösség nem a tökéletesek közössége.

Szent Benedek maga kéri szerzeteseit, hogy egymás testi-lelki fogyatékosságait türelmesen viseljék el. Az apátot pedig figyelmezteti: beteg lelkek vezetését vállalta magára. De Szent Benedek közössége, ha valóban az Istent keresőkből áll, akár béna vagy vak tagjaival is együtt kemény kritika minden emberi érdekszövetkezetre, gazdaságtervezésre, érvényesülési vágyra.

Nem tagadják a világot,de kontrasztját jelzik.

Mások, mint a világ, – ezért sokan ostobának is tartják őket. Az életük értelmét Istenben megtalálók, éljék bár az emberi élet gyarlóságainak nagyböjtjét vagy nagypénteki szenvedéseit, a Lélek örömével tudják várni az igazi Húsvétot.

Nem menekülnek a világtól, hanem képesek lesznek kritikus, prófétai szót kimondani a világban.

Istenünk:
te Szent Benedek Atyánk kiváló tanításával
nagy számú népet gyűjtöttél magad köré.
Add meg nekünk Szent Atyánk közbenjárására,
hogy parancsaid útján szárnyaló szívvel futva
megerősödjünk a hitben
és megmaradjunk a béke örömében!