Alexandriai Szent Fruzsina

Szent Fruzsina

szűz. 

 470.

Alexandriai keresztény volt, születését szülei imával és a gyermek felajánlásával könyörögték ki. Apja, ígéretét felejtve, erőszakosan akarta kiházasítani, ezért férfiruhában pusztai remeteségbe menekült. 56 évesen vallotta be apjának kilétét. Fruzsina teste Egyiptomból Franciaországba, a Compiégne közelében levő Beauliebe került. 

Ahol a pápa nap mint nap misézik

Ahol a pápa nap mint nap misézik

A Szent Péter-bazilika és a Sixtus-kápolna jól ismertek a Vatikánba zarándoklók előtt. A törpeállamnak azonban van több olyan imahelye, melyek csak korlátozva látogathatók. Ezek egyike a Szent Márta-ház kápolnája, ahol a pápa mindennap szentmisét mutat be.

A Vatikán kevésbé ismert kápolnái között egy élvezi a hívek mindennapos figyelmét: a Szentlélek-kápolna, amelyet inkább a Szent Márta-ház kápolnája néven emlegetünk.  Itt mutat be ugyanis mindennap szentmisét a Szentatya. Homíliái azonban áttörik a kápolna falait, köszönhetően a Vatican News által publikált – és többek közt a Magyar Kurír által is közölt – összefoglalóknak.

Ferenc pápa már egyházfői szolgálatának kezdetén úgy döntött, hogy nem költözik be az Apostoli Palota pápai lakosztályába, helyette inkább a Szent Márta-házban lakik. Ez a komplexum 1996-ban épült a Szent Péter-bazilikától délre, eredetileg azzal a céllal, hogy vendégeket szállásoljanak el itt, a pápaválasztó konklávék alatt pedig a bíborosokat. Szobái kényelmesek, de nem hivalkodók, berendezésük visszafogott.

A Szentatya azzal magyarázta döntését, hogy el szeretné kerülni a magányt, ami együtt jár a Katolikus Egyház vezetőjének szerepével. A Szent Márta-ház 201-es szobájában lakó pápának így mintegy 130 „szomszédja” (a legtöbb indoeurópai nyelvben ezt a szót használják a felebarát kifejezésre – a szerk.) lehet az egyházi hotel négy emeletén.

Róma püspöke minden reggel 7 órakor mutat be szentmisét a ház földszintjén lévő kis kápolnában. A kápolna a Szent Leó pápa által 5. században építtetett városfal közelében létesült. A szentmisét naponta körülbelül ötven vatikáni alkalmazott látogatja. Mellettük házassági vagy szentelési évfordulót ünneplő „külsősök” is kérelmezhetik, hogy részt vegyenek a szertartáson.

2014 óta a Szentatya kérésére a mise nyitott lett Róma katolikusai számára, hogy együtt tudjanak imádkozni püspökükkel. Az olasz főváros papjai kérhetnek engedélyt, hogy részt vegyenek a liturgián a plébániai híveik egy csoportjával. Ezzel a kiváltsággal mindennap huszonöt szerencsés ember élhet.

A kápolnában, amelyet a Szentháromság harmadik személyének tiszteletére szenteltek fel, számos díszítőelem emlékeztet a Szentlélekre. Az oltár fölött latin nyelven a következő felirat áll: „Jöjj, Szentlélek, töltsd meg híveid szívét!” A kápolnában több helyen feltűnik a háromszög motívum, amely a Szentháromság jelképe. Igaz ez a márványpadló csempéire, amelyek színe a vatikáni zászlót idézi meg, de a márványoltár, a mennyezet és még a hajó szélén futó oszlopok is hordozzák a háromszög motívumot.

A kápolna jobb oldalán hatalmas ablak nyílik közvetlenül a Leó-féle városfalra, mely a világ legkisebb államának határát alkotja; és jól látszik a falon lévő keresztút. Az oltártól balra egy bronzszobor található, amely a Szűzanyát ábrázolja fiával a karjaiban. Mária feje a fehér márvány ambó felé fordul, ahol a pápa prédikálni szokott. Egy kis orgona is van a kápolnában, amelyet Szent II. János Pál pápa kapott ajándékba a Kolumbusz-lovagoktól 1997-ben.

A Szentatya nemcsak szentmisét celebrál és homíliát mond a Szent Márta-ház kápolnájában, a békének ebben a kicsi, modern, csendes oázisában, hanem rendszeresen imádkozik is: a nap folyamán bizonyos időpontokban, leginkább délután, csendben elmélkedni is szokott itt.

Vízkereszt utáni csütörtök

Vízkereszt utáni csütörtök

Feltűnő, hogy Szent János egyszer egyetlen parancsról, máskor viszont parancsokról ír, többes számban. Nem következetlenség ez, hanem a teológiai valóság nyelvtani kifejezése, amely arra ösztönöz, hogy felfedezzük a különböző törvények és parancsok mélyén működő egyetlen isteni mozgatóerőt, a szeretetet. Jézus a főparancsról szólva azt mondja, hogy az Isten és a felebarát szeretetében foglalható össze a Tízparancs, sőt az egész törvény és a próféták. Megtestesülése, halála és feltámadása pedig nyilvánvalóvá tette, hogy az Isten szeretete és a felebarát szeretete is elválaszthatatlanul egy. Az tehát, hogy szeretjük-e Istent, elsősorban azon mérhető le, hogy hogyan szeretjük azt az embert, aki éppen előttünk áll.

Ebben az egységben szemlélve állítható csak Isten parancsairól, vagyis a Tízparancsolatról, hogy nem nehezek. És persze akkor, ha elfogadjuk, hogy nem a magunk erőfeszítésével kell azokat teljesíteni. Ha hagyjuk a régi, önző és ezért szeretetlen természetünket érvényre jutni, e parancsokat emberfelettien nehéznek fogjuk találni, és nem fogjuk tudni teljesíteni a szeretet egyetlen parancsát sem. Ha azonban a keresztségben kapott új természetünk szerint élünk, megtapasztaljuk, hogy Isten minden parancsa belesimul a szeretet egyetlen parancsába, mely ennek az új létmódnak a belső törvénye, mozgatója. A szeretet ugyanis Istentől való, s aki Jézus Krisztusban hisz és megkeresztelkedik, erre a szeretetre válik képessé, hiszen az Atya igazi gyermekévé lesz a Szentlélekben.

Ne engedd, Urunk, hogy szétválasszuk magunkban az Isten- és emberszeretet egyetlen parancsát. Ne engedd, hogy becsapjuk magunkat, és azt higgyük, szeretünk Téged, miközben szeretetlenek vagyunk egymással, s ne hagyd, hogy a felebaráti szeretet gyakorlása címén elhanyagoljuk a Veled való bensőséges együttlétet. Taníts meg minket arra a mélységes, Istenbe vetett bizalomra, mely a szegények, a foglyok, a vakok és elnyomottak bizalma, mely egyedül képes győzni a világ fölött, és győzni szívünkben is a világ erői: a bírvágy, a hatalomvágy és a gőg fölött.

Egyiptomi Szent Bazilissza

Szent Bazilissza

szűz.

303.  

 

 Juliánusz felesége, testvérházasságban éltek. Remeteségbe vonultak és körülöttük remetetelep alakult ki. Amikor a keresztények üldözésének híre eljutott hozzájuk, imádkoztak, hogy Isten gondviselése őrizze meg sértetlenül tisztaságukat. Az Úr ez után a szentéletű asszonyokat és leányokat egymás után szólította magához, utoljára Bazilisszát, aki miközben férjével buzgón imádkozott, boldog hittel fogadta a halált. †

A misére járás jótékony hatásai – az egészségedre

A misére járás jótékony hatásai – az egészségedre

Azt mindannyian tudjuk, hogy jót tesz a lelkünknek, ha gyakran részt veszünk szentmisén. Számos kutatás azonban arra jutott, hogy a szervezetünk, a testünk is részesül az áldásokból.

Jobban alszol

Ahelyett, hogy altatóhoz nyúlnál, inkább vedd fontolóra, hogyan tudnál több szentmisét beépíteni a hetedbe; akár a napi miselátogatás is szóba jöhet, ha az életmódod engedi. A Sleep Health Journal című alváskutatással foglalkozó folyóirat nemrég publikált egy tanulmányt, melynek szerzői arra jutottak, összefüggés van a jó alvás és a rendszeres templomba járás között. Úgy találták, a mélyebben hívő felnőttek jobban alszanak, mint kevésbé vallásos társaik.

A kutatók azt állítják, a vallásosság valószínűleg csökkenti, enyhíti az egyén mentális, kémiai, fiziológiai izgatottságát (szaknyelven: arousal – a szervezet általános izgalmi és éberségi állapota), amely a lelki megpróbáltatásokkal, szerhasználattal, stresszel és az allosztatikus terheléssel (tartós stresszes állapot és fiziológiai késérőtünetei) áll összefüggésben.

Kisebb az esélyed a depresszióra és az öngyilkosságra

Napjainkban sajnálatosan magas az öngyilkosságok száma, és rengetegen szenvednek depresszióban, így különösen szükség van rá, hogy keressük azokat a tényezőket, melyek megvédenek ezektől a veszélyektől. Az oltalmazó faktorok között előkelő helyen szerepel a templomba járás, különösen a katolikusok miselátogatása.

Egy 2016-os tanulmányban, melyet a JAMA Psychiatry orvosi szaklap tett közzé, egy 1996 és 2010 között folytatott vizsgálat eredményeit ismertették. Azon nők körében, akik hetente legalább egyszer részt vettek valamilyen vallásos szertartáson, ötször kisebb volt az öngyilkosságok száma. A heti egyszer istentiszteleten részt vevő protestáns nők sokkal inkább védve vannak az öngyilkosság ellen, mint a vallásukat nem gyakorlók, a katolikus nők azonban még náluk is hétszer nagyobb oltalmat élveznek.

Szilárd, boldog, szexuálisan is elégedett házasságok

Az amerikai Családkutatási Intézet (IFS) is megállapítja, hogy az együtt imádkozó párok együtt maradnak – vagyis a templomba rendszeresen együtt járó házastársak általában elégedettebbek a kapcsolatukkal, mint azok, akik egyáltalán nem vesznek részt istentiszteleteken.

Sőt, a vizsgálatok azt is kimutatták, hogy az együtt templomba járó párok a szexuális életükkel is elégedettebbek. A Marriage and Religion Research Institute (MARRI) házasság- és valláskutatással foglalkozó amerikai intézet hivatkozik az 1992-es országos felmérés eredményeire, mely szerint a 18 és 59 év közötti, jól működő házasságban élő, rendszeresen templomba járó felnőttek között volt legmagasabb azok aránya, akik úgy nyilatkoztak, „rendkívüli módon” vagy „nagyon” élvezik a házastársi együttléteket.

Hosszú élet

Úgy tűnik, akik a mennyet célozzák meg, kicsit tovább maradnak a földön. A JAMA (Journal of the American Medical Association) belgyógyászati lapja 2016-ban publikálta egy vizsgálat eredményeit, melyek arról tanúskodtak, hogy azok a nők, akik hetente többször vettek részt istentiszteleten, 33 százalékkal kisebb eséllyel haltak meg a vizsgált időszakban. A hetente egyszer templomba járók körében 26 százalékkal volt alacsonyabb a halálozási arány. Ez a vizsgálat kifejezetten a nőkre irányult, és leginkább a keresztényekre. A kutatók azt a következtetést vonták le, a vallás és a spiritualitás talán alulértékelt lehetőség, eszköz az egészség és az egészségmegőrzés szempontjából, amire az orvosoknak több figyelmet kellene fordítaniuk.

Alacsonyabb vérnyomás

Egy 1998-as vizsgálat arra jutott, a „vallásilag aktív” felnőtteknek általában alacsonyabb a vérnyomásuk – vagyis azoknak, akik gyakran járnak istentiszteletre, imádkoznak, Bibliát olvasnak.

A templomba járás tehát testünk és lelkünk egészségére is jó hatással van. Istennek nem azért van szüksége rá, hogy részt vegyünk a szentmisén, mert ez számára hasznos. És persze mi se csak azért vegyünk részt, mert ez valami hasznot hajt számunkra, hanem többek között azért, mert építeni szeretnénk az Istennel való kapcsolatunkat.