Alexandriai Szent Pamfilius

Szent Pamfilus

vértanú. 

309.

Nagy tudású paptanár volt, Origenes tanítványa. A Maximián keresztényüldözéskor börtönbe vetették. Itt a börtönben írt egy védő iratot a hitét illetően megtámadott Origenes védelmében. †

Portugáliában győzött az élet: nem szavazták meg az eutanáziatörvényeket

A portugál parlament május 29-én négy eutanáziát legalizáló törvénytervezetről szavazott a baloldali radikális kormány kezdeményezésére, de a tervezetek nem érték el a bevezetésükhöz szükséges szavazati arányt.

A mérsékelt politikusok, az életvédő civil szervezetek és a Katolikus Egyház határozottan elutasították a kezdeményezést. Csak néhány képviselő tartózkodásának köszönhető, hogy nem kaptak elég szavazatot a törvénytervezetek, tehát nem elsöprő győzelemről van szó, mégis győzelemnek tekinthető. A portugál katolikus püspöki konferencia a szavazást követően közleményt adott ki, amelyben kifejezte örömét és elégedettségét az eredmény kapcsán. A püspökök az élet győzelmének és a demokrácia sikerének nevezték a történteket.

A portugál Duarte da Cunha prelátus, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) főtitkára kezdetétől fogva közelről követte a vita alakulását. A Vatican Newsnak adott interjúban örömének adott hangot a szavazás végkifejletét illetően. Elmondta, az egész portugál civil társadalom aktívan részt vett a parlamenti szavazást megelőző vitában. Az emberek nagy része ellene van az eutanázia bevezetésének. Nagy meglepetést okozott a prelátus számára, hogy a portugál kommunista párt is ellene volt a törvényjavaslatoknak. „Ez is mutatja, hogy az élet védelme nem egy politikai párthoz vagy egy adott valláshoz tartozik” – tette hozzá. Ez érdekes példa lehet más európai országok számára is. Öröme azonban nem teljes, mert tisztában van vele, hogy előbb vagy utóbb a baloldal ismét visszatér a javaslattal. Duarte da Cunha szerint egy klasszikus módszerrel próbálják majd véghezvinni elképzelésüket: a lakosság érzékenységét igyekeznek majd befolyásolni. „Készen állunk a küzdelemre” – jegyezte meg a prelátus.

Portugáliában 2007-ben legalizálták az abortuszt. Elemzők szerint annak szándéka, hogy legalizálják az eutanáziát vagy az orvosi közreműködéssel elkövetett öngyilkosságot, annak az ideológiának a logikus következménye, amely az életet nem minden eszközzel védelmezendő értéknek tekinti, hanem az ember teljes szabadságának alávetett javak egyikének.

Ez szinte kötelezően bekövetkezik az abortusz bevezetése után. Így lesz majd Írországban is. Az abortusz után az eutanáziát is el akarják majd fogadtatni. Mi történik tehát Európában? – tette fel a kérdést a Duarte da Cunha. – Nagyon egyszerű: elkereszténytelenedés. Az emberek nem hiszik többé, hogy Isten a teremtő, aki szeret bennünket.

Szerencsére azonban nem mindenhol van ez így. Vannak olyan országok, mint Lengyelország és Szlovákia, ahol próbálják mérsékelni az abortusztörvényeket. Állampolgárok milliói gyűjtenek aláírásokat az életvédő Egy közülünk (One of us) nevű kezdeményezés keretében. Élő vita folyik tehát az élet és a halál kultúrájáról. A győzelemhez szükség van a népek közötti szövetségre. És szükség van a hit újra felfedezésére, amely erős alapot ad az emberi értékeknek a teremtő Istennel való kapcsolatnak köszönhetően. Enélkül törékenyek és elpusztíthatók lennének ezek az értékek – hívta fel a figyelmet a CCEE főtitkára.

Évközi 8. hét péntek

Évközi 8. hét péntek

Az egész újszövetségi kinyilatkoztatást félreértenénk, ha a világ végének közelségére vonatkozó kijelentéseket egy pogányul elképzelt világvége beharangozásának gondolnánk. Szó sincs róla, hogy Szent Péter apostol ijesztgetni akarna minket, sokkal inkább vigasztalni, bátorítani, mint mikor a fogolytáborban hírül adják, hogy már a kapuban állnak a felszabadító csapatok, s a börtönbe zárt lét hamarosan véget ér. A levél folytatásában szereplő felhívások tökéletesen feleslegesek és értelmetlenek lennének, ha Szent Péter egy mindent hamuvá égető világkatasztrófára készülve írta volna őket. Itt az új világra való felkészülésről van szó, amikor az egész teremtés át fog alakulni a feltámadt Krisztus testének mintájára, s vele együtt beemeltetik Isten dicsőségébe, személyes szentségébe. Ezért hát nem szorongva, kezünket tördelve, pánikhangulatban kell figyelnünk a végidők jeleit, hanem bizalommal várakozva, s jól felhasználva az időt, amit üdvösségünk munkálására kaptunk.

Erre vonatkoznak Péter apostol utasításai. Amikor okosságról beszél, olyan életvitelre buzdít, melyet áthat az Istenre és szabadító tetteire való szüntelen figyelem. Amikor szeretetről ír, nem langyos érzelmekre, a szívünk táján érzett bizsergésre gondol, hanem az örök életre szóló elkötelezettségre Isten mellett és Istenben egymás mellett, hiszen a kölcsönös szeretetben való kitartás a keresztény állhatatosság próbája. Amikor a különféle szolgálatokat említi, úgy beszél róluk, mint amelyekben Isten ereje nyilvánul meg. Mikor pedig perzselő szorongatásokról szól, arra utal, hogy bár a szenvedés hívőnek, hitetlennek egyaránt felfoghatatlan valóság, a hívő számára mégis értelmet nyer Krisztusban, aki maga is átment a szenvedések tüzes kohóján, s éppen ez volt megdicsőülésének kezdete.

Urunk Jézus, add nekünk kegyelmesen, hogy bármit teszünk vagy szenvedünk, azt Veled egyesülve tegyük és szenvedjük el, s így ne terméketlen, elszáradt fügefa legyünk, hanem az örök élet bőséges gyümölcseit teremjük.

SZENT III. FERDINÁND

SZENT III. FERDINÁND 

király

*León, 1198. +Sevilla, 1252. május 30.

III. Ferdinánd, León és Kasztília királya az egyetlen a hispániai uralkodók közül, akit a szentek sorában tisztelünk, mint a mélyen vallásos, bölcs és hős lovagkirály eszményképét. Spanyolország és egész Európa történetére hatással volt életműve: a reconquista, az Ibériai- félsziget visszafoglalása az araboktól 500 évi hódoltság után.

711-ben Afrika felől az arabok megtámadták a nyugati gótokat, Xeres de la Fronteránál döntő győzelmet arattak, és néhány év alatt egészen a Pireneusokig nyomultak előre. 755-ben Córdobában a nagy arab világbirodalomtól független kalifátus alakult, s az iszlám fennhatósága alatt virágzó gazdasági és kulturális élet bontakozott ki. Igaz, a hódítók már 732-ben Poitiers-nél vereséget szenvedtek Martell Károlytól, de ez csak a további, észak felé történő terjeszkedésüket állította meg.

Az egymás után alakuló keresztény királyságok: Aragónia, Barcelona, Navarra, Kasztília és León lassan visszahódítottak bizonyos területeket, de egymás közti versengésük megakadályozta az átfogó és sikeres fellépést. 1010-ben azonban a kalifátus felbomlott, s Murcia, Badajoz, Granada, Zaragóza, Valencia, Sevilla és Toledo mind önálló arab emírség lett; ezek már nem tudtak együttesen fellépni Ferdinánddal szemben.

Ferdinánd 1198-ban született IX. Alfonz leóni király és kasztíliai Berengária házasságából. Ez a házasság alapozta meg León és Kasztília királyságának egyesülését, ami a reconquista alapja lett. 1217-ben ugyanis váratlanul meghalt Kasztília királya, I. Henrik, s az országot nővérére, Berengáriára hagyta. Ő pedig kiváló diplomáciai érzékkel a valladolidi nemesi gyűléssel elfogadtatta, hogy a trónt átadja a fiának, Ferdinándnak.

Az ifjú király két évvel később feleségül vette Sváb Fülöp leányát, Beatrixet, s ezzel biztosította a Hohenstauf uralkodóház támogatását vállalkozásaihoz. Ugyanebben az évben felvette a keresztet, azaz keresztes lovag lett Burgosban, de nem a Szentföldre indult, hanem megkezdte a félsziget felszabadításának előkészületeit. Miután nyugalmat teremtett Kasztíliában, a püspökök és a pápa, III. Honorius (1216--1227) támogatásával sereget szervezett, és elindította hadjáratait az arabok ellen. Igazi sikerei akkor kezdődtek, amikor némi bonyodalmak után 1230-ban elfoglalhatta León trónját is. A bonyodalmak abból adódtak, hogy atyja a trónt végrendeletileg Ferdinánd két leánytestvérére hagyta. 15 évi házasság után meghalt Beatrix. Egy év múlva, 1235-ben Ferdinánd újra nősült, ezúttal a francia királyi családból, s elvette Ponthieu-i Máriát. A két házasságból 13 gyermek született.

Hadjáratai során elfoglalta Baézát, Jaént, Martost, 1236-ban Córdobát, 1244-ben Murciát, 1248-ban Sevillát. A visszahódított városokban sorra helyreállította a püspökségeket és újjászervezte az egyházmegyéket. A pápák azáltal is támogatták, hogy a templomépítésre szánt jövedelmek egyharmadát, a pápai tizedszedők által gyűjtött összegeket teljes egészében rendelkezésére bocsátották, s katonáiknak ugyanazokat a búcsúkat engedélyezték, mint a Szentföldért küzdő kereszteseknek. Ferdinándnak egyébként az volt a terve, hogy Hispánia felszabadítása után Észak-Afrika felől indul a Szentföldön küzdők segítségére.

Ferdinándot mint hadvezért nagyra becsülték, mint királyt szerették. Az arabokkal és az eretnekekkel szemben kérlelhetetlen, de a zsidókkal szemben emberséges volt. Új törvénykönyvet adott Kasztíliának, s ezzel megalapozta későbbi nagyságát. Felvirágoztatta Valencia, Salamanca és Valladolid egyetemét; Leónban, Burgosban és Toledóban székesegyházat építtetett, visszaszerezte az arabok által elrabolt compostellai harangokat. Minden erejével támogatta a koldulórendek -- a domonkosok, ferencesek és trinitáriusok -- megtelepedését. Ugyanakkor ez a győztes hadvezér és bölcs államférfi megindítóan jámbor és vallásos ember volt: nagyon tisztelte a Szűzanyát, minden győzelmét az Úr Krisztusnak köszönte, és nem riadt vissza a nyilvános vezekléstől sem.

Gibraltár visszavétele után már megkezdte az afrikai átkelés előkészületeit, amikor halálos beteg lett. Sevillába vitték, ahol ezekkel a szavakkal adta vissza lelkét és országát Istennek: ,,Uram, mezítelenül jöttem a világra, és így adom vissza testemet a földnek. Fogadd be lelkemet szolgáid seregébe!''

Sírfeliratát kasztíliai, latin, arab és héber nyelven vésték fel sírjára. Valamennyi kortársa tisztelettel hajolt meg keresztény erényei: feddhetetlensége, tisztasága, hősiessége, nagylelkűsége és szelíd jósága előtt, melyek mind Isten dicsőségét, a kereszténység győzelmét és alattvalói javát szolgálták.

Tisztelete a 17. századig csak Sevillára korlátozódott. A sírjánál történt csodák, épen megtalált teste hatására 1655-ben tiszteletét a Szentszék megerősítette.

                                                     Imádság:               

Istenünk, te segítetted Szent Ferdinándot, hogy sikerrel küzdjön a kereszténység védelmében. Közbenjárására segíts, hogy a test és a lélek minden ellenségétől megszabaduljunk. Krisztus, a mi Urunk által.

Ferenc pápa a Centesimus annus jubileumára: belülről fakadjon az etikai elköteleződés

A társadalmi és pénzügyi kapcsolatok dimenzióját nem lehet kívülről ráerőltetni az életre és a társadalmi kapcsolatokra, hanem azoknak belülről kell megszületniük – fogalmazott a pápa a jubileumi konferencián, kiemelve a legfontosabb láncszemet, a morális felelősséget, amit főként a mai pénzvilág kihagy a számításaiból.

Mozgalmas napja volt szombaton Ferenc pápának. Kilenc órakor fogadta Bertalan ökumenikus pátriárkát, aki részt vett és fel is szólalt a Centesimus annus Pro Pontifice alapításának negyedszázados jubileumán tartott emlékülésen. A Szentatya pedig délelőtt fél tizenkettőkor fogadta a nemzetközi konferencia tagjait, akik a II. János Pál pápa alapította Centesimus annus Pro Pontifice alapítvány küldetésében az egyház szociális tanítását próbálják értelmezni és alkalmazni a jelenkori kihívások közepette.

Alapvető fontosságú az etikai dimenzió

Ferenc pápa nyitó gondolatában rögtön a küldetés időszerűségét alkalmazta. A pápai alapítvány napjainkban még inkább, mint valaha szükséges, hogy választ adjon azokra a társadalmi és pénzügyi kihívásokra, melyek a nemzetközi közösség számára egyre bonyolultabbak és egymást közt mind inkább összefonódnak.

Ferenc pápa a mai kor gazdasági válságának okai között elsőként tagadhatatlanul az etikai dimenziót jelölte meg, mely a maga részéről az önzés és a kirekesztés mentalitásához kapcsolódik. Ebből származik aztán a leselejtezés kultúrája, a legsérülékenyebbek emberi méltóságának mellőzése. Ez látható továbbá a „közömbösség globalizációjában” és azokban az akadályokban, melyek az anyagilag szegényebb országokban ellehetetlenítik az átfogó emberi fejlődés kibontakozását.

Az alapítvány segítse az egyházat alapvető küldetése megvalósításában

Az alapítvány célja, hogy evangéliumi üzenettel válaszoljon a sürgető humanitárius kihívásokra és hogy segítse az egyházat alapvető küldetése megvalósításában. A pápa emlékeztetett arra a tragikus kettőségre, mely az értelem és a hit szembeállításához hasonlóan egymás ellen fordítja az egyház morális tanítását a pénzügyi és gazdasági világ gyakorlati érdekeivel. Leszögezte: természetes körfolyamat létezik a nyereség és a társadalmi felelősség között.  Röviden fogalmazva: A társadalmi és pénzügyi kapcsolatok dimenzióját nem lehet kívülről ráerőltetni az életre és a társadalmi kapcsolatokra, hanem azoknak belülről kell megszületniük. Ez azonban hosszú időt igényel és hozzá még minden ember elkötelezettségét.

A politikai és gazdasági élet vezető rétegének lelkiismereti formálása

Ferenc pápa zárógondolatában a mai digitális kultúra új kihívásait érintette, mely együtt jár a munkahelyek hiányával és a foglalkoztatás bizonytalanságával. Végül arra buzdította őket, hogy az egyház társadalmi tanításának a gazdagságából merítve törekedjenek a politikai és gazdasági élet vezető rétegének lelkiismereti formálására.