Catániai Szent Euplusz

Szent Euplusz 

vértanú

Euplusz a szicíliai Katána városában volt az egyház diakónusa, Hivatásánál fogva félelem nélkül hirdette ez evangéliumot az emberek között. Maga köré gyűjtötte őket, és úgy tanította Krisztáé hitére, A hit erejével még a bálványtemplomokat is le tudta rombolni. A kereszténység ellenségei elfogták őt egy házban, ahol éppen az evangéliumot olvasta másoknak. Abban a reményben vitték a helytartó elé, hogy a kínzások megingatják a diakónus állhatatosságát. Fára függesztették, vaskampókkal szaggatták testét, de ő mindezek között Istenhez fordulva imádkozott és tűrt. Utána börtönbe vitték, ott éheztették és szomjúsággal gyötörték és végül halálra ítélték. A lefejezés előtt időt kért az imádságra. A vesztőhelyen elővette az evangéliumot és Jézus csodáiról olvasott belőle. Lefejezés által nyerte el a vértanúságot 304-ben, augusztus 11-én.

A hit és a tevékeny szeretet összefonódik – Pápai levél a Kolumbusz Lovagokhoz

Ferenc pápa augusztus 8-án, szerdán Pietro Parolin bíboros-államtitkár aláírásával levelet küldött az amerikai Kolumbusz Lovagokhoz, akik a marylandi Baltimore-ban augusztus 7. és 9. között tartották 136. kongresszusukat.

Az Egyesült Államok prímási érsekségében tartott legfőbb évi összejövetelükön kétezer képviselő vett részt, akik a „Karitász lovagjai” mottó jegyében tárgyaltak mintegy kétmillió lovag nevében.

Ferenc pápa levelében felidézi az alapító Michael McGivney lényegi karizmáját, a jézusi karitászt, és utal az 1882-ben alapított lovagrend történetére, melyben a hit és a tevékeny szeretet elválaszthatatlanul összefonódott. Az első lovagok ennek jegyében kezdtek dolgozni egy testvéri társadalom építésén, mégpedig a keresztény nevelés révén, a tagok elkötelezett támogatásával. Ez a vállalás ma is időszerű, minthogy Ferenc pápa hangsúlyozottan kéri annak a tudatosítását, hogy „legyünk egymásnak az őrzői, és éljük a hitünket a szeretet konkrét cselekedetein keresztül”. Ennek a lelkülete Jézus hegyi beszédében körvonalazódik. A Krisztus követésében járó nagy szentek – üzeni a pápa – napról napra egyesítették a hit, az ima és a tevékeny szeretet elvárásait.

A Szentatya állhatatos erőfeszítést kér a Kolumbusz Lovagoktól, hogy tanúságot tegyenek Isten szeretetéről a szegények és a rászorulók gyakorlati megsegítése révén. Elismerőleg szól a pápa a lovagrend számos karitatív kezdeményezéséről, melyet tapintatos csendben valósítanak meg. Idézi Kalkuttai Teréz anya szavait: „Isten megalázkodik, és minket, téged és engem használ fel arra, hogy az ő szeretete és együttérzése legyünk a világban. Isten tőlünk függ, hogy szeresse a világot és hogy kimutassa iránta a szeretetét”. Ferenc pápa reményének ad hangot, hogy a lovagrend „Hit a cselekvésben” és „Kinyújtott kezek” programjai gyümölcsöt hoznak a szegények és a rászorulók számára.

A levél említést tesz a családokról. Miközben még folynak a dublini családi világtalálkozó előkészületei, a pápa köszönetet mond a lovagoknak, hogy bátorítják a házas és papi hivatásokat, védelmezik a házasság és a család eredeti természetét a társadalmon belül. Arra kéri őket, hogy továbbra is támogassák, főként a fiatalokat, egy olyan világban, mely az evangéliummal szembenálló fényekkel van teli, továbbra is maradjanak Krisztus hűséges tanítványai és az Egyház gyermekei. Külön köszönetet mond a Szentatya a lovagrendnek a közel-keleti üldözött keresztények megsegítéséért. Imádkozzanak továbbra is a térség békéjéért, az emberi szívek megtéréséért, a párbeszédért és a konfliktusok tényleges felszámolásáért.

A Kolumbusz Lovagok, Knights of Columbus, katolikus férfiak jótékonysági szervezete, mely 1882-ben jött létre az Egyesült Államok New Haven városában. Célkitűzése szerint segíti a hátrányos helyzetű családokat és gyermekeiket iskolázás és táborozás révén. Oltalmazza az árvákat, a fogyatékkal élőket, a hadirokkantakat és a betegeket. Vallási és oktatási programokat támogat, élet-, betegség- és balesetbiztosítási rendszereket működtet, illetve ösztöndíjakat ad. Világszerte segítséget nyújt a természeti csapások, háborúk okozta károk enyhítésére. A felekezetközi megértés előmozdítására a nem katolikusokat megismerteti a katolikus hittel és erkölccsel. A közel kétmillió tagot számláló lovagrend székhelye New Haven.

Évközi 18. hét szombat

Évközi 18. hét szombat

Amikor az ember bűnt követ el, Isten mindig hallgat. Szólt előtte és szólni fog utána is, ahogy a paradicsomkert fái között elrejtőző Ádámot is szólongatta és kereste, de amikor az ember szabad akaratának birtokában Isten törvénye, vagyis szeretete ellen cselekszik, nem szól, sem figyelmeztetőleg, sem szemrehányólag, hanem egyszerűen visszahúzódik és vár. Még az ártatlan szenvedését sem akadályozza meg, inkább vele együtt szenved. Amikor szent Fiát, aki egyedül volt igaz közöttünk, elnyelni igyekeztek a gonoszok, akkor is csak hallgatott, vállalva a tehetetlenség vagy a közömbösség látszatát. De éppenséggel ez a hallgatás, az isteni mindenhatóság kinyilvánításának elmaradása szerzett megváltást nekünk, gonoszoknak az egyetlen Igaz engesztelő áldozatának beteljesedése által. Amikor azután megszólalt, az már ennek a világnak kereteit túllépő isteni szó volt: Fiának feltámasztása az új, romolhatatlan életre. Itt vált nyilvánvalóvá, hogy az üldözött igaz ügyét Isten a magáévá tette, de nem emberi módon és evilági elképzelés szerint szolgáltatott neki igazságot, hanem az új ég és új föld dimenzióját nyitotta meg előtte, ahol békesség, öröm és el nem múló dicsőség várt rá.

Nagy misztérium az Isten hallgatása: magában foglalja az ember szabad döntését és az isteni megmentést, az ítéletet és az irgalmazást. Nem is értheti meg más Isten hallgatásának beszédes csöndjét, mint aki odafigyel szavaira és szívébe fogadja igéit. Aki kiszolgáltatja magát törvényeinek, és azokhoz igazítja életét. Az ilyen embert próbára teszi Isten hallgatása, de meg nem botránkoztatja, s ahelyett, hogy kétségbeesne, inkább megerősödik a bizalomban. (Inkább az nem tud mit kezdeni Isten hallgatásával, aki szavait és tetteit sem érti vagy fogadja el teljesen.)

Urunk Jézus, kérjük kegyelmedet, hogy szentséges igéd úgy járja át, itassa át szívünket, értelmünket és egész lényünket, hogy ezáltal megértsük Isten hallgatásának mélységes titkát is. Add, hogy megtapasztalva a prófétai kinyilatkoztatás igazságát, hiszen a holtak feltámadásának, az utolsó ítéletnek és az örök életnek szívünkben hordozott látomása csírájában már meg is valósult a Te megdicsőüléseddel, rendíthetetlen legyen a bizalmunk Irántad és Atyád iránt, aki olyan reményt adott a szívünkbe, mely soha meg nem csal.

Ascolii Szent Emigdius

Ascolii Szent Emigdius

Emigdius Ascalum (Ascoli?) püspöke, aki 300 körül élt. A város lakói ősidőktől kezdve patrónusuknak tisztelték. 1703-ban földrengések pusztítottak Itáliában, Ascalumot azonban elkerülték. A lakosság ugyanis három hónapon át böjtölt, imádkozott, vezekelt, hogy az Úr Emigdius érdemeiért vegye oltalmába. Ennek híre menvén, hazánkban is segítségül hívták, így a komáromi földrengés (1763) idejében, de máskor is.^*

Egy barokk fametszeten díszmagyarba öltözött térdelő alakok könyörögnek hozzá:

Dicsőséges Szent Emid, imádkozzál érettünk. Föld romlásbor el-ne hadgy, szóllj Istennél mellettünk.

A S. Congregatio Rituum a gyakori földrengések távoltartása céljából a rozsnyai egyházmegye részére október 15. napjára engedélyezte Emigdius kultuszát és zsolozsmáját (1835).

A szent tiszteletének paraszti utókoráról nincs tudomásunk.

„Tíz nap a békéért” – japán kezdeményezés az atombombatámadás áldozataiért

A japán püspökök mint minden évben, így idén is elindították a „Tíz nap a békéért” kezdeményezést a hirosimai és a nagaszaki atombomba robbantás áldozatainak emlékére. „A béke fenyegetés alatt áll az egész világon” – írják felhívásukban.

1945. augusztus 6-án Hirosimára, augusztus 9-én Nagaszakira dobtak atombombát az amerikaiak. A helyi egyház Japánban már több mint 30 éve minden évben megtartja a „Tíz nap a békéért” kezdeményezését. A terv azt követően született meg, hogy Szent II. János Pál 1981. február 25-én Hirosimában felhívást tett közzé a kiengesztelődésre.

A békét fenyegetik a nukleáris fegyverek

„A súlyos regionális konfliktusok, a terrorizmus, a nukleáris fegyverek fenyegetése, a menekültek problémája, a diszkrimináció különböző formái, a gazdasági egyenlőtlenségek továbbra is veszélyeztetik a világ lakóinak békéjét.” Joseph Mitsuaki Takami, nagaszaki érseke, a japán püspöki konferencia elnöke így fogalmaz üzenetében. A főpásztor a nukleáris fegyverek betiltását kéri és emlékeztet a vonatkozó ENSZ egyezményre, amelyet csak néhány, összesen 11 ország ratifikált. „Az elrettentés a béke megtartásának kísérlete fegyverek által. A konfliktus tényezőinek növelésével, mint az ellenségesség, a kölcsönös bizalmatlanság, az érdekkonfliktusok apránként megtörik a kiengesztelődés, a béke és a kölcsönös megértés alapjait.”

„Tíz nap a békéért” a béke építőinek képzésére

Andrea Lembo atya, a Pápai Külmissziós Intézet (PIME) japán elöljárója a Vatikáni Rádiónak nyilatkozva elmondta: a „Tíz nap a békéért” kezdeményezés azért szükséges, hogy a fiatal nemzedékek megismerjék, mi történt a II. világháborúban, illetve képzésük szempontjából is meghatározó. A kezdeményezés kiterjed Japán minden egyházmegyéjére és más vallások képviselőit is bevonják, akik úgy érzik, hogy a nukleáris probléma jelentős azért is, mert – bár eltérő körülmények között – az országot a közelmúltban megrázta a fukushimai atomreaktor balesete. Továbbá Japán közelében található Észak-Korea és az ottani nukleáris helyzet sokakat elgondolkodtat. Fontos tehát, hogy a fiatalok megértsék a konfliktusok következményeit. Lembo atya elviszi a fiatalokat Okinawába, ahol nagyon érezhető az amerikai katonák jelenléte. Ott megláthatják, hogy milyen az élet a fegyverek közelében az ún. béke nevében.

Még mindig bizonytalan Hirosima és Nagaszaki áldozatainak száma

Andrea Lembo atya emlékeztetett arra, hogy még ma is emberek halnak meg bombák következtében. „Az atombomba miatt életüket vesztett személyek száma még ma is bizonytalan, ami megdöbbentő. Japánban ez az évforduló nagyon élő, mert sok család életében nyílt sebet jelent. A média ezekben az órákban ismerteti sok túlélő történetét. Fontos azonban megérteni, hogy a békét nap mint nap építjük a másokkal való kapcsolatban, amelyet mindig a megértés és a tisztelet jegyében kell megélni” – fogalmaz az olasz pap, a Pápai Külmissziós Intézet japán elöljárója.

A politikusok folytassák a párbeszédet a békéért

A japán püspökök üzenetükben utalnak arra, hogy az emberiség méltóság abból ered, hogy az ember Isten képére teremtetett, tehát minden ember egy családot alkot.  Istentől azt a küldetést kaptuk, hogy építsük a szolidaritást a kiengesztelődésen és a kölcsönös szereteten keresztül. Ebből a meggyőződésből kiindulva az információkat az igazság szeretettel való hirdetésére és egymás megerősítésére, kötelékek létrehozására használjuk. Mindig tartsuk szemünket a világ helyzetén és imádkozzunk, hogy a politikusok folytassák a párbeszédet a kölcsönös előnyök és a béke érdekében, személyes érdekeik helyett.