Favenciai Szent Nevolon

Szent Nevolon

hitvalló. 

1280.

A spanyolországi Favencia városában egyszerű varga (cipész) volt. Súlyos betegség után világias életstílusa megváltozott: sokat elmélkedett, imádkozott, segített a szegényeken és elzarándokolt Compostellába, meg Rómába. Példája feleségét is megnyerte a komoly keresztény életre. A kézműveseknek vezeklő egyesületet hozott létre szülővárosában, ahol ma is nagy a tisztelete. †

Teremtésvédelmi kalendárium – Nem lehet mindent könnyedén visszafordítani!

Teremtésvédelmi kalendárium – Nem lehet mindent könnyedén visszafordítani!

A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ezúttal három, a környezet megváltozásához kapcsolódó kulcsfogalommal ismertetjük meg az olvasókat: a szukcesszióval, az irreverzibilitással és a rezilienciával.

Szakmai körökben jól ismert definíció szerint a „szukcesszió a biocönózisban (társulásban) végbemenő egyirányú változások sorozata, nem megfordítható folyamat, melynek során a társulást alkotó populációk részben vagy teljes egészében kicserélődnek”. Ehhez vezethet az a jelenség, amiről többször írtam már az elmúlt időszakban: az Északi-sark felett uralkodó állandó légköri áramlás, a cirkumpoláris áramlás jellegének tendenciaszerű változása. Gyengült az áramlás erőssége, zártsága. Az ok egyértelmű az éghajlattal és annak változásával foglalkozó szakemberek előtt, mégpedig a globális felmelegedés. Már régóta ismert, hogy a globális felmelegedés következményeként a sarkok felé erőteljesebb a melegedés, mint az Egyenlítő felé. Mértéke lehet akár kétszeres, háromszoros is a sarkokon. Emiatt az Északi-sarkon nyáron már egyre inkább csökken a jégvastagság, valamint az Északi-sarkhoz közeli szárazföldi területeken (pl. Grönlandon) vékonyodik, több helyen eltűnik a jégtakaró. Az előbbiek miatt megváltozik a földfelszín–levegő–óceán kapcsolat dinamikus termikus egyensúlya, amely hatással van a légköri áramlásokra, olyan ún. állandó áramlásokra is, mint a cirkumpoláris áramlás. Az áramlás gyengüléséből adódóan egyre többször „szabadul ki” a sarkköri hideg levegő a sark közeli területekről, és ez a hideg hullám árasztja el Európa nagy részét, kivéve az északi területeket. Ilyenkor a légáramlások dinamikájából adódóan a benyomuló hideg áramlások „hátán” meleg levegő áramlik az északon fekvő területekre. Így fordulhatott elő, hogy az elmúlt hetekben többször volt melegebb Skandináviában, mint Közép-Európában. Amíg Észak-Európában rendkívüli melegrekordok születtek, addig nálunk, Magyarországon elmaradt a kánikula. Ez nem azért gond, mert „hiányzik” a nagy forróság, hanem azért, mert egyre változékonyabbá, egyre kevésbé válik tervezhetővé időjárásunk. Ahogy északon felborul a természet rendje, úgy ez a többi szárazföldi területen is továbbgyűrűzik.

A természetes élővilág, a flóra és a fauna, szép lassan „hozzászokik” a változáshoz, azaz adaptálódik, átalakul, egyes területeken más-más fajok és társulásaik lesznek az uralkodók. Átalakulnak: semmi nem lesz tökéletesen olyan, mint most, nem tér vissza az az egyensúlyi állapot, mint korábban. Az ember világa, benne az általa termesztett növények is, legyenek azok gyümölcsfák, gabona, szőlő, vagy akár erdőtelepítések, nehezebben vészelik át ezen időszakot, hiszen a rendkívüli módon lecsökkentett biológiai sokféleség miatt az ebből adódó ökológiai „immunrendszer” is meggyengült.

Ahogy változnak az élőhelyi feltételek, amelynek egyik legfontosabb természetes összetevője az éghajlat, egyes fajok eltűnnek, mások viszont megjelennek, és társulásaikkal együtt elfoglalják a rendelkezésre álló élőhelyet. Az ún. úttörő, azaz a kezdő tágtűrésű fajokból álló társulások jelennek meg először. Ez a jelenség a szukcesszió, amely egyirányú, azaz nem visszafordítható folyamat. A természetben előforduló folyamatok nem visszafordítható, más néven irreverzibilis folyamatok. Reverzibilis jelenségeket csak mesterségesen, gondosan beállított kísérletekben tapasztalhatunk.

A „reziliencia”, azaz az ökológiai reziliencia egy olyan új kulcsfogalom, amely az elmúlt 15 év nemzetközi környezetpolitikájában egyre inkább uralkodóvá válik. A környezetpolitikai közgondolkodás egy másik tudományból, a pszichológiából kölcsönözte, ott azt a képességet jelöli, hogy „az ember vissza tudja nyerni eredeti, jó állapotát testi-lelki szenvedés, illetve nehéz élethelyzetek átélése után”. A reziliencia általánosabb értelemben rugalmas ellenállási képesség, azaz „egy rendszer képessége arra, hogy külső hatásokat elnyeljen, de képes legyen fenntartani alapvető struktúráját és funkcióit”.

A reziliencia talán az utolsó szalmaszál. Egy olyan reményteljes megközelítés a környezetpolitikában, amely a természet és társadalom olyan reziliens kölcsönhatásait erősítené, amely csökkentheti az ökológiai összeomlás veszélyét és fenntarthatóvá tehetné az emberiség létét. Csakhogy ne felejtsük el: a természeti folyamatok irreverzibilis folyamatok! Globális éghajlatváltozás részesei vagyunk, ne arra számítsunk, hogy „minden marad a régiben”! Életformát kell változtatnunk ahhoz, hogy legalább a minket eltartó alapvető funkciók és struktúrák képesek legyenek megmaradni.

Évközi 16. hét péntek

Évközi 16. hét péntek

Nem feltétlenül hűtlenségünk következménye lehet, hogy az isteni szeretetet hordozó jel egyszer csak eltűnik szemünk elől. Amikor Isten valami nagyobbat akar adni, vagyis beteljesíteni korábbi ígéreteit, akkor előbb megengedi, hogy eltűnjön a szemünk elől az, ami eddig a legszentebb, a legnagyobb volt a számunkra, amely leginkább jelképezte az ő jelenlétét és szeretetét. Ilyenkor elhagyottnak érezzük magunkat, és félni kezdünk, s talán megkísért a gondolat, hogy nem kellene-e egy új „frigyládát” faragni, mely felidézi az ő jelenlétét. Álljunk ellen ennek a kísértésnek, és ne akarjunk édes-bús nosztalgiával visszarévedni a múltba, megragadva egy már túlhaladott állapotban.

Inkább nyissuk meg szívünket az előtt az ajándék előtt, melyet Isten készül adni nekünk, megengedve neki, hogy úgy mélyítse el, teljesítse be az előző jelképpel jelzett szeretetszövetségét, ahogyan ő akarja. Majd ha beteljesítette, akkor ismét emlékezhetünk a korábbi jelre, mert akkor már az is a beteljesedés fényében fog ragyogni. S még ha várakozásuk emberileg hiábavalónak tűnnék is, valójában gazdag tapasztalat ez az üdvösségtörténet azon szakaszáról, amelyről Jeremiás próféta ad hírt a mai Olvasmányban. Akik ugyanis kitartanak az átmeneti jeltelenségben, azok előbb-utóbb ismét találkoznak egy magasabb rendű világban, ami már a túlvilágnak, a boldog örök életnek elővételezése lesz.

Urunk Jézus, hálát adunk az Atyának Érted, aki az ő örök elhatározásából az új és örök szövetség jele és beteljesítője vagy számunkra. A mi templomaink tabernákulumai ezért mérhetetetlenül többek, mint a frigyszekrény és a Szentek szentje volt, mert a Te szentségi jelenlétedet őrzik. Add meg, kérünk, kegyelmesen, hogy valahányszor szentáldozáshoz járulunk, egyre jobban szívünkbe fogadjunk Téged, s a Te jelenléted hordozói lehessünk a világban.

Boldog Szent Annáról nevezett GALVAO* ANTAL

Boldog Szent Annáról nevezett GALVAO* ANTAL 

(1739-1822)

Brazília észak-keleti részén, Guarantingueta* városban született. Szülei tehetős, tekintélyes emberek voltak, gyermeküket megfelelő iskolai és vallásos nevelésben részesítették. 20 éves korában az alkantarínus ferencesek közé lépett, 1762-ben szentelték pappá. Utána néhány évig Sao Paolo*-ban tanulmányait folytatta a Szent Ferenc kolostorban, majd nagy buzgalommal kezdte meg apostoli munkáját mint igehirdető, gyóntató és házgondnok. Ez utóbbi beosztása alkalmat adott neki arra, hogy sok emberrel érintkezzék, s szeretetét kiárassza a szegények, betegek felé. Nagy ügybuzgósággal békítette a viszálykodó házastársakat s szolgálta a házasságok egységét és békéjét. A Mária-tisztelet kiváló terjesztője volt, ő maga, követve Grignon Szent Lajos ajánlását, Mária gyermekének és örökös szolgájának ajánlotta fel magát. Felkarolta a Szent Terézia recesszusházat, ahol szerzetesek módjára éltek buzgó nők (a polgári rendeletek tiltották, hogy szerzetesi fogadalmat tegyenek). Ezt a közösséget, melynek gyóntatója, vezetője volt, elnevezte a „Fény Recesszusának”; a közösség később csatlakozott a koncepcionista nővérekhez. (Alapítójuk Szt. Beatrix, lásd. szept. 1.) A novéreknél bevezette az örökös szentségimádást, új Regulát is írt számukra. Közreműködött új rendház és templom építésén. Elöljárói, püspökök, rendtársai s a civil hatóságok is nagyra becsülték, fontos hivatalokat bíztak rá: volt tartományi definítor, általános vizitátor, káptalani elnök, a ferences III. rend komisszáriusa. Irányította Sorocaba*-ban a Szent Klára recesszus alapítását. Élete utolsó éveit a Fény recesszusházban töltötte, továbbra is vezetve a közösséget. Türelmesen elviselt szenvedések után 1822. dec. 23-án hunyt el szentség hírében. „Isten igaz férfija, Szent Ferenc és Alkantarai Szent Péter igaz tanítványa, aki mindig a hit fényében járt és sok csodálatos erénnyel tündökölt” - így jellemzi ot a római dekrétum. II. János Pál avatta boldoggá Rómában 1998-ban, sok brazíliai honfitársa és rendtársa jelenlétében.

„Nehéz időkben, mint amilyen a mostani, különösen szükség van a szeretet és a béke embereinek tanúságtételére, mint amilyen Boldog Antonio is volt.” A boldoggá avatási beszámolóból.

Imádság:

Istenünk, te Boldog Antal hitvallódat a szerzetesi élet felvirágoztatására mennyei kegyelmekkel és kiváló erényekkel ruháztad fel, segíts minket is, hogy példájára mindig a hit fényében járjunk s a jócselekedetek gyümölcseit teremjük az örök életre. Krisztus, a mi Urunk által.

A Limes folyóirat szerint Ferenc pápa erősen geopolitikai pápa

Bemutatták Rómában a Limes olasz geopolitikai folyóirat legfrissebb számát, amelyet teljes egészében Ferenc pápa egyháza jelenlegi körülményeinek szenteltek.

„Erősen geopolitikai és projekt-ellenes pápa”. Így jellemezte Ferenc pápát Lucio Caracciolo, a Limes folyóirat igazgatója az új szám bemutatóján július 25-én, szerdán este. A konferencián felszólalt Roberto Fico, az olasz képviselőház elnöke és P. Antonio Spadaro, az 1850-ben alapított Civiltà Cattolica olasz jezsuita folyóirat igazgatója. A Limes egész száma Ferenc pápa ötéves pápaságával foglalkozik. „Nagyon fontos, hogy a kultúra világa elgondolkodjon Bergoglio pápáról, mégha nagyon eltérő véleményeket is fogalmaz esetleg meg” – mondta Spadaro atya.

Ferenc pápa történelmi helyzete

„Ferenc és az egyház helyzete” címet viseli a Limes legfrissebb száma, amely áttekinti a Szentszék geopolitikáját, Ferenc pápa egyházának geopolitikai távlatait és jelenlegi körülményeit állítva a középpontba. „Elsősorban nem Ferenc pápa személyét akartuk elemezni, aki megszabadította az egyház körüli vitát a tabuktól és a beidegződésektől, hanem történelmi helyzetét” – mutatott rá a Limes igazgatója.

A pápai utak

„Az egyház geopolitikai vetülete nagyon világos: a pápa a világban levő nyílt sebeket akarja megérinteni és ezt útjain keresztül teszi. Jelen akar lenni a legnehezebb helyszíneken, ahol a sebek a legnagyobbak, mint pl. Mexikóban vagy Afrikában” – hangsúlyozta P. Spadaro.

Témák

A folyóirat számos témát érint. Ezek között emlékeztet a pápa kormányzásának első döntésére, hogy a Szent Márta-házba költözött, valamint a Római Kúria vezetésében alkalmazott stratégiákra, majd személyére, aki a világ legnépszerűbb közéleti szereplője. A megkérdezettek 54%-a nagyon kedveli Ferenc pápát. „A pápa személye nagy erkölcsi értéket képvisel, aki az emberek szívéhez tud szólni. Jelenléte ezért fontos” – állapította meg Antonio Spadaro jezsuita atya a konferencián.