Elmélkedés a Család évében XIX.

Elmélkedés a Család évében
II János Pál pápa apostoli buzdítása alapján
XIX.



Isten Noé irányítója, erősítője volt.



Isten kegyelmével vigyázott Noéra, hogy az Istentől elpártolt tömegek meg ne rontsák a gondolkodását. Az életet szerető Isten nem adott unokákat Noénak hosszú évtizedekig.Isten parancsolt Noénak: „Készíts magadnak bárkát cédrusfából – kamrákat készíts a bárkában - , és kend be szurokkal belülről, kívülről. Így készítsd el: háromszáz könyök legyen a bárka hossza, ötven könyök a szélessége, és harminc könyök a magassága. (Egy könyök mintegy ötven cm) Készíts ablakot a bárkára, s attól egy könyöknyire legyen a teteje; a bárka ajtaját pedig oldalt helyezd el; alsó, középső és felső fedélzetet készíts benne. Mert íme, én az özön vizeit hozom majd a földre, hogy megöljek minden testet, amelyben az élet lehelete van az ég alatt; minden, ami a földön van, elvész. Veled azonban szövetséget kötök: menj be majd a bárkába, te és veled a fiaid, a feleséged és fiaid feleségei. Vigyél be a bárkába minden állatból, minden testből kettőt-kettőt, hímet és nőstényt, hogy életben maradjanak veled. A madárból, faja szerint, a lábas- jószágból faja szerint, s a föld minden csúszómászójából, faja szerint. Mindenből kettő-kettő menjen majd be veled, hogy életben maradjon. Végy magaddal minden eledelből is, ami ennivaló, s hordd be magadhoz, hogy eleségül legyen neked és nekik.Meg is tette ezt Noé. Mindent megtett úgy, ahogy Isten megparancsolta neki”. (14-22) Készült a bárka a szárazföld közepén, gúnykacaj közepette. Megkapta a nagy feladatot és annak végén az iszonyatos vízözön várta.

Évközi első hét szombatja

Járuljunk bizalommal a kegyelem királyi székéhez.



2011.01.15. szombat



Társadalmi kultúra, amely közösséget szül.



Jézus emberi közösségbe születik bele. Vállalja ennek a családi közösségét vallási és társadalmi kötöttségeivel együtt. Édesanyja szüzességi fogadalma ellenére házasságot kell, hogy kössön közvetlen rokonával, Józseffel, mert a családi birtokot meg kell őrizni a nemzetség keretein belül. Nevelőapja a szentcsalád feje lesz. Jézus engedelmesen fogadja nemcsak édesanyja parancsait, hanem Szent Józsefét is. Tőle tanulja meg az építőipar elméletét és gyakorlatát. Gyakorolja a zsidó vallást, jár szombatonként a názáreti zsinagógába közösen hallgatni a Szentírás felolvasását, magyarázatát. Nyilván belekapcsolódott Názáret gyermekközösségébe, majd felnőttként is úgy élt, hogy senki nem gondolt teljes kilétére, hogy O az Isten Fia, aki érettünk emberré lett. Eljött az idő, hogy messiási küldetését kezdje el, amikor harminc éves, tehát népe kultúrája szerint nagykorú lett. Ettől kezdve építi az Isten országának új formáját, amelynek feladata beteljesíteni az ószövetségi kinyilatkoztatást, kiegészíteni az újszövetségi üzenettel: Isten az igazságra és szeretetre teremtette az emberiséget. A Messiás dolga az elrontott viszonyt helyreállítani. Az Istent kiengesztelni szenvedésével, halálával és feltámadásával, megnyitni az emberek számára az utat Isten felé. Az Isten kiengesztelten gyermekévé fogadja a megkeresztelt embert. Az ember ettől kezdve nem a törvény hatalma alatt áll, hanem a kegyelem világában él. Ennek legfőbb vonása: A Szentháromság nemcsak a mintánk a teremtésben, hanem a Szentháromság igazság és szeretetközösségébe tartozunk. Imánk az Atyánkhoz szól, kegyelmét a Fiú érdemli ki a számunkra és a Szentlélek osztja ki, akit az Atya és a Fiú immár közösen adományoz, küld nekünk. Ő, aki az isteni akarat síkján származik az Atyától és a Fiútól egyetlen leheléssel, bennünk marad, bennünk él a bérmálás után,Ő fedi fel nekünk egyénenként Istenatyánk számunkra készített csodálatos tervét, hogy minden pillanatban rányíljék a szemünk, itt és most mit kell tennünk, hogyan kell önzetlen szeretettel szolgálnunk a mellénk rendelt emberek boldogságát, gyűjtenünk az örök élet kincseit, amit Atyánk a mennyországba érkezve nekünk jutalmul oszt ki örökké tartó érvénnyel. Jézus földi életének alapvető parancsa: „Új parancsot adok nektek, hogy szeressétek egymást; ti is úgy szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket. Arról ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretettel vagytok egymás iránt.". (Jn 13,34-35) Megszűnt tehát az a magába zárkózott életforma, amelyik ezt szavalja: Én szeretem az Istent, de ezt a borzasztó emberi nemet nem szeretem. Szent János keményen fogalmaz: „Ezt a parancsot kaptuk tőle: Aki Istent szereti, szeresse testvérét is" (Jn 4,21) Rengeteg a teendőnk-népünk új életre keltésével kapcsolatban.Minden részletkérdést ebben a megvilágításba kell elhelyeznünk: Vissza kell térnünk Istenhez, aki Fia által az Atyához emelt minket. A Szentlélek kegyelmeivel gazdagon boldogítani minden embertestvérünket úgy, hogy ez ne máz legyen rajtunk, hanem egész lényünket átdolgozott állapot: keresztény katolikus kultúra.

Évközi első hét péntekje

Igyekezzünk bemenni abba a nyugalomba!



2011.01.14. péntek



Felelős személyeket nevelni.



Valamiért felelősnek azt személyt nevezzük, aki hozzáértése és jelleme alapján vezetőként él egy közösség vagy megbízatás élén, garantálja, hogy ő személy szerint mindent megtesz a vállalkozás sikeréért, vagy sikertelenség esetén erkölcsileg és anyagilag felel az következményekért.Isten a világot jónak teremtette, tehát megfelelt a céljának, az emberiség boldogításának itt a földön és az örökéletben is. Közbejött a Éva megkísértése: A kísértő azt ígérte, hogy felfedi az Isten által elrejtett titkot, aminek a birtokában nemcsak sikeres emberek lesznek, földi és örök boldogság birtokosai, hanem ők lesznek az Isten, ők szabják meg azontúl, mi a jó és mi a rossz. Éva kötélnek állt, tetszett neki a jövendő legfelső hatalom birtoklása, ezért evett a tiltott fáról. Csak saját magáért volt felelős, hiszen az Ur az „embernek parancsolta: A kert minden fájáról ehetsz, de a jó és rossz tudásának fájáról ne egyél, mert azon a napon, amelyen eszel róla, meg kell halnod": (Ter 2,16-17) Az egész emberiségért tehát Ádám volt a felelős. Most ilyen horderejű parancs vagy hatalom nincsen senkinek a vállán, de a családban az édesapa, plébánián a plébános, közösségben a vezető felel mindenért. Ezért fontos, hogy olyan egyéniségeket neveljünk, akik nemcsak önmagukért, hanem közösségekért is tudnak felelősséget vállalni. Az erre való nevelés nagy gond, óriási feladat, de nélkülözni nem lehet. Az igazság és szeretet magas fokán kell állnia, mire kisebb, majd egyre nagyobb felelősséget is vállalhat. Tehetség jellem, önzetlenség is kell hozzá. És sok-sok kegyelem.

Elmélkedés a Család évében XVIII.

Elmélkedés a Család évében
II János Pál pápa apostoli buzdítása alapján
XVIII.



Nyolc fős család és milliók családja.



A történelem során először állt szemben egy emberi család egy óriási vidék tengernyi népével hit és erkölcs, tehát vallás dolgában. „Noé igaz és tökéletes ember volt nemzedékében. Istennel járt. Három fiút nemzett: Szemet, Kámot és Jáfetet. A föld azonban megromlott Isten előtt, és telve volt gonoszsággal. Amikor aztán látta Isten, hogy a föld megromlott - mert romlott útra tért minden test a földön - azt mondta Noénak: Elérkezett a vége minden testnek előttem: megtelt a föld gonoszsággal általuk, s én elpusztítom őket a földről”. (Ter 6,9-13) Érdekes helyzet alakult ki az akkori társadalomban. Volt egy rátermett férfi, aki ismerte a Teremtőt. Tisztán értette az Úr által felajánlott és általa elfogadott hit és erkölcsi alapelveket. Belátta, hogy van, kell lennie egy végtelen hatalmas Személynek, aki létre hozta a világot. Lehet, hogy csak az egyszerű emberi logika működött benne: minden élő egy másik élőtől születik. Ezt a sorozatot valamikor el kellett kezdeni. Aki el tudta a sort indítani, annak ki kellett találnia, kit-mit akar elindítani. Az ember létre tud hozni gyermekeket, de csak úgy, hogy ezt a létet csak továbbadja. Kell tehát valakinek lenni, aki ki tudta találni és el tudta indítani az embereket, életet tudott adni nekik, amelyet a már meglévő ember, egy férfi és egy feleség tovább tud hagyományozni. Aki elindította az emberek sorát, igen okos és igen erős. A férfiak nagyon sok erőt kaptak abban az időben, sok száz évig éltek, és apák tudtak lenni mindvégig. Aztán hozzávette a tapasztalatot, amelyet szüleitől örökölt: élt a hagyomány és azt továbbadták. Noé is ismerhette felmenőit, hiszen kiváló memóriával rendelkeztek, és az életkorok tényeit továbbadták. Úgy tartották számon, hogy Noé dédapja volt az a Hénok, aki „Istennel járt” Összesen háromszázhatvanöt esztendeig élt. Az Istennel járt, és eltűnt, mert Isten elvitte”. (Ter 5,22-24) Ádámnak hatodik unokája volt Hénok Szeten keresztül.

Elmélkedés a Család évében XVII.

Elmélkedés a Család évében
II János Pál pápa apostoli buzdítása alapján
XVII.



Noé és családja.



„Amikor azután az emberek sokasodni kezdtek a földön, és leányokat nemzettek, látták az Isten fiai, hogy az emberek leányai szépek, és feleségül vették közülük mindazokat, akiket kiszemeltek”. (Ter 6,1-2) Isten fiai itt nem az angyalokat jelenti, hanem akik addig az egy igaz Istent szolgálták. Az emberek fiai pedig azokat jelzik, akik cselekedeteikkel, főként a bálványimádásukkal magukra vonták Isten haragját. Az nem volt baj önmagában, hogy utóbbiak lányai szépek voltak. Az a természetes, ha az emberek, közülük is a lányok szépek, hiszen Isten szépnek tervezte és teremtette őket. Azért tiltotta Isten a két csoport összeházasodását, mert rendszerint az asszonyok állásfoglalása a döntőbb a családok vallásos elköteleződésében.
„Amikor azonban az Úr látta, hogy nagy az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve minden gondolata folyton gonoszra irányul, megbánta az Úr, hogy embert alkotott a földön, és mélyen bánkódva szívében így szólt: Eltörlöm a föld színéről az embert, akit teremtettem, az embert és a jószágot, a csúszó-mászót és az égi madarat, mert bánom, hogy alkottam őket. Noé azonban kegyelmet talált az Úr előtt”. (Ter 6,5-8)

Évközi első hét csütörtökje

Ma, ha az Úr szavát halljátok, ne keményítsétek meg szívetek.



2011.01.13. csütörtök



A város fényét a Bárány adja.



Az Ószövetségben sokan szerették volna látni Isten gyönyörű arcát. Mózes, aki népével együtt döbbenten állt a Sínai- hegy lábánál, és nézte az állandó villámlásban tündöklő hatalmas hegyet, később meghívást kapott a hegytetőre Istennel beszélgetni. Kétszer negyven nap és negyven éjszaka volt Isten vendége. Isten arcát azonban nem láthatta, mert azt a földön élő ember nem élné túl. De a saját arca túlvilági fényben ragyogott az Úrral való társalgástól. Aztán látta Isten dicsőségének ragyogását a szövetség sátra Szentek Szentjében. A szent sátor belső, kisebb helyisége ablaktalan volt, vastag függöny választotta el a szentélytől. Nem volt benne semmi más, csak a frigyláda. Annak teteje aranylemez volt, rajta a két kis kerubszobor összehajló szárnyakkal. Ennek félköréből ragyogott Isten dicsősége, a fény, amely éjjel-nappal beragyogta a Szentek Szentjét. Mózes, majd a mindenkori főpap beléphetett oda évente egyszer látni a földi fényforrás nélküli ragyogást. A karácsony sűrű éjszakai sötétjét napnál világosabban ragyogta be az angyal, majd az angyal-sereg fénye. Az égen ugyanekkor titkos csillagfény ragyogott fel jelezni a Messiáskirály születését. Ez másfél év múlva Jeruzsálem és Betlehem között újra ismétlődött. Maga Jézus is napnál fényesebb ragyogást sugárzott a színeváltozáskor a hegyen. Az égből földre szállt Jeruzsálem is ilyen fényben ragyog. De az égben sem kell nap vagy holdvilág, mert az Isten és a Bárány, ragyogja be örök fényességgel.(Jel 21,23)

Elmélkedés a Család évében XVI.

Elmélkedés a Család évében
II János Pál pápa apostoli buzdítása alapján
XVI.



„Miért horgasztod le a fejed?”



Amikor Isten nem tekintett Káin áldozatára, „nagy haragra gerjedt erre Káin, és lehorgasztotta a fejét. Ám az Úr azt mondta neki: Miért gerjedtél haragra, és miért horgasztod le a fejed? Nemde, ha jót cselekszel, jutalmat nyersz, de ha rosszul, legott az ajtóban leselkedik a bűn! Kíván téged, de te uralkodj rajta!” (5b-7) Egy kis sértődöttség, kevéske bosszúság, féltékenység a családi körben. Az eleven fül érzi a hang dallamán, amit nem szeret. Ilyekor kellene a családban is egy nyugodt szó. A másik lelkében pedig valami kegyelmi áradásra lenne szükség – mondjuk egy hatékony fohászra aztán elülne a vész. „Mindazonáltal Káin azt mondta Ábelnek, a testvérének: Menjünk ki! Amikor kint voltak a mezőn, Káin rátámadt Ábelre, a testvérére, és megölte. Azt mondta ekkor az Úr Káinnak: Hol van Ábel, a testvéred? Ő így felelt: Nem tudom! Talán bizony őrzője vagyok én a testvéremnek? Azt mondta erre neki: Mit műveltél? Testvéred vérének szava hozzám kiált a földről. Ezért légy átkozott e földön, amely megnyitotta száját, s befogadta öcséd vérét kezedből. Ha műveled, ne adja meg neked gyümölcsét! Kóbor bujdosó légy a földön! Azt mondta erre Káin az Úrnak: Nagyobb az én gonoszságom, hogysem viselhetném! Jelt is tett az Úr Káinra, hogy meg ne ölje senki sem, aki rátalál.” (8-13.15c)

Évközi első hét szerdája

Jézusnak mindenben hasonlóvá kellett lennie testvéreihez.



2011.01.12. szerda



A földi javakban való részesedés.



„Elkészült tehát az ég és a föld, s azok minden ékessége. Fogta tehát az Úr Isten az embert, és az Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze meg. Azt parancsolta az Úr Isten az embernek: A kert minden fájáról ehetsz, de a jó és gonosz tudásnak fájáról ne egyél, mert azon a napon, amelyen eszel róla, meg kell halnod! Azt mondta tovább az Úr Isten: Nem jó, hogy az ember egyedül van: alkossunk hozzá illő segítőt is. Azután az Úr Isten asszonnyá formálta a bordát, amelyet az emberből kivett, és odavezette az emberhez. Az ember ekkor azt mondta: Ez végre csont az én csontomból, és hús az én húsomból. Legyen a neve feleség (isa), mert a férfiből (ís) vétetett. Ezért elhagyja a férfi apját és anyját, a feleségéhez ragaszkodik, és egy testté lesznek”. (Ter 2,1. 15-18. 22-24) Íme, milyen csodálatosan szép teológiai alapvetés a mai elmélkedéshez! (theología = Isten beszéde és beszéd Istenről) Nos, itt Isten mondja ki, hogy Ő, a Teremtő, az Úr, hogyan rendelkezik a világ javairól. Odaadja a férfinak, de ez nem kizárólagos! Legyen felesége, akivel mindenen osztozzék: előbb adja oda két bordáját az asszonyi testhez, azután az Istentől kapott vagyont is tegye közössé. Majd ne csak vagyonukat, de a testüket is osszák meg együtt a gyermekükkel, majd ők örökösei lesznek a szülők vagyonának is. Jézus Krisztus testvérei lesznek az emberek, amikor a keresztségben az Atya gyermekeivé fogadja őket, és osztoznak az Atya teljes örökségén Jézus Krisztussal együtt (vö. Róm 8,17)

Elmélkedés a Család évében XV.

Elmélkedés a Család évében
II János Pál pápa apostoli buzdítása alapján
XV.



Az emberek életét Isten örök törvényei igazgatják.



A családfő bűne és büntetése Istennél.



Káin azért, mert Isten nem tekintett örömmel az ő áldozatára, csak Ábelére, nagyon megsértődött. Ez is bűn, mert az Urat esetleg részrehajlással gyanúsítja. Valószínűleg az volt a hátrányos megkülönböztetés oka, hogy Káin áldozata mellett nem volt ott a megfelelő istenszeretet. Amikor ezért Káin neheztelt Istenre és öccsére is, az Úr figyelmeztette: nem haragudni kellene és irigykedni, hanem önmagán változtatni, Káin tovább nehezítette saját sorsát: Istenre sem hallgatott: „Nemde, ha jól cselekszel, jutalmat nyersz, de ha rosszul, legott az ajtóban leselkedik a bűn? Kíván téged, de te uralkodj rajta! Mindazonáltal Káin azt mondta Ábelnek, a testvérének: Menjünk ki!” (Ter 4,7-8) „Kint aztán gonoszsággá érett a düh, és Káin megölte öccsét. A testvérgyilkosság súlyos büntetést érdemel: Isten megátkozza Káint. Káin megrémül: Isten átkával fején biztos halál vár rá: „Kóbor bujdosó lesz belőlem a földön, így bárki megölhet, aki rám talál Azt mondta erre az Úr neki: Koránt sem lesz úgy, sőt bárki, aki megöli Káint, hétszeresen bűnhődik. Jelt is tett az Úr Káinra, hogy meg ne ölje senki sem, aki rátalál” (14-15) A szerencsétlen szégyenével messze földre bujdosott. Vitte ártatlan családját. Különben éhen haltak volna. Isten a családot védte.Volt más mondanivalója is Isten döntésének: „Káin aztán megismerte feleségét, s az fogant és megszülte Hénokot”. (17) „Amikor Hénok hatvanöt esztendős volt, nemzette Matuzsálemet…Ő összesen kilencszázhatvankilenc évig élt” (27), tehát írásos alapon ő volt a legnagyobb kort megélt ember. Közben apja, Hénok, még híresebb lett. „Hénok az Istennel járt…Összesen háromszázhatvanöt esztendeig élt. Az Istennel járt, és eltűnt, mert Isten elvitte”. (23-24) Ő és a tüzes szekéren égbe ragadott Illés próféta (2Kir2,1-11) az a két tanú, akik a mennyben Isten trónja előtt állnak mint két olajfa és két gyertyatartó, aztán majd tanúskodni visszajönnek a földre a történelem vége felé (Jel 11,3-4) Matuzsálem unokája volt Noé, akit a vízözön történetéből Isten kedveltjeként ismerünk. Az ő első fia, Szem egyik őse lett a Megváltónak is.(Ter 6-10)(Lk 3,36)Lám, Isten gondviselése másként intézi a családok sorsát. Talán lépten-nyomon arra figyelmeztet, hogy Fia, Jézus emberi családfája is jelezte, hogy Ő minden ember bűnét magára vállalta. Ne ítéljünk el senkit.

Évközi első hét keddje

Isten üdvösségünk szerzőjét szenvedések által tette tökéletessé.



2011.01.11. kedd



A szüzesség gyümölcsei.



A szüzesség igen nagy érték, ha az nem egyszerűen a természet születési állapota. Jézus magyarázta apostolainak: „Vannak ugyanis eunuchok, akik anyjuk méhéből így születtek; azután vannak eunuchok, akiket az emberek tettek ilyenné, és vannak olyan eunuchok is, akik önmagukat férfiatlanították a mennyek országáért”. (Mt 19,12) Ezzel Jézus nyíltan kimondja, hogy a mennyek országáért kell vállalni azt a szüzességet, amelyik Isten szemében különösen értéket jelent. A mai szingli életmód egyáltalán nem érdemszerző állapot, mert kimondottan önző céllal vállalják. Az önzés Isten előtt bűn, nem érték. Jézus példabeszédében, amelyet a tíz szűzről mondott, megállapítja, hogy a nem okos szüzek nem készülnek fel időben a mécsesükhöz szükséges pótolajjal. Így a vőlegény érkeztekor kell boltba sietniük vásárolni, viszont a vőlegény nem vár rájuk. Bevonul a menyegzős házba azokkal, akik felkészülten várták érkezését. (vö. Mt 25) Ez egyébként minden embernek nagy figyelmeztetés: egész életünk szorgoskodása kell ahhoz, hogy az örökkévalóságban bőséges jutalmat kapjunk. Ha az ősbűn miatt elburjánzott a bűn a földön, Isten elfogad vezeklő állapotot, de az eredeti alapeszmét nem változtatja meg. Az emberi élet boldogságának alapja a mások iránt vállalt és teljesített boldogító szeretet. Ezért fontos a szüzek életében is figyelni erre. Önként vállalt szüzességük mellé állandóan tenniük kell a minden ember számára kötelező állandó szeretetgyakorlatokat.

Elmélkedés a Család évében XIV.

Elmélkedés a Család évében
II János Pál pápa apostoli buzdítása alapján
XIV.



Az emberek életét Isten örök törvényei igazgatják.



Az ember életét Isten a szívükbe írt parancsokkal irányította. Ezt a tényt Szent Pál apostol említi: „ A mi levelünk ti vagytok, beírva a szívünkbe, ismeri és olvassa azt minden ember. Mert nyilvánvaló veletek kapcsolatban, hogy Krisztus levele vagytok, amely a mi szolgálatunk által készült, nem tintával, hanem az élő Isten Lelkével írva, nem kőtáblákra, hanem a szív húsból való tábláira”. (2Kor 3,2-3) Isten parancsa tehát az emberélet kezdetétől ismert, nemcsak a zsidóknak adott két kőtábla keletkezése óta ismeri az emberiség. (Kiv 24,12) Alaptörvény: „Én, az Úr vagyok a te Istened”.(Kiv 20,2) „Ne ölj!” (13) Ezt nagyon fontos hangoztatnunk egyrészt, hogy megértsük Káin történetét, a szaporodó család és az egész emberiség nagy családjának történetét.„Éva ismét szült, az öcsét, Ábelt. Ábel juhpásztor volt, Káin pedig földműves. Történt pedig számos nap múltán, hogy Káin ajándékot mutatott be az Úrnak a föld gyümölcséből. Ábel is áldozott nyája elsőszülötteiből és azok kövérjéből. Az Úr rátekintett Ábelre és ajándékaira, de Káinra és ajándékaira nem tekintett”. (Ter 4,2-5a) Ez a nagyon régi feljegyzés is fontos tényeket enged megismernünk az ősi családi szokásokból, a vallásos élet eredeti törvényeiről. A két ifjú ember, Káin és Ábel, egészen biztosan szüleitől, pontosabban édesapjuktól, Ádámtól tanulták meg, hogy soha elfeledni nem szabad, hogy vagyonunkat Isten teremtette, ő adta nekünk, hogy élni tudjunk, és bővében legyünk mindennek. Azt is megtanulták, hogy ezt viszonozni kell: közvetlenül Istennek áldozatokkal, és közvetve neki a többi emberen keresztül, akiknek adunk jó szívvel kóstolót, ajándékot. Nem ok nélkül említi a Biblia, hogy Káin földműves volt, búzát és más gabonákat termelt, míg öccse, Ábel pásztorkodott. Azt adták Istennek is és egymásnak is, amiben bővelkedtek, és kapták a másiktól azt, amiben nekik volt többletük. Ezzel gyakorolták a szeretetet, a másik isteni parancsot. Azért a két nagy fiú volt az áldozat bemutató, mert a mózesi szövetség előtt az áldozatnál a családapa volt a pap is, vagyis az a személy, aki családját Isten felé képviselte az áldozatbemutatással. Megemlíthetjük, hogy a vasárnapi szentmisét elhanyagoló családfők nagyon hiányoznak Istennek, de azt is örömmel állapíthatjuk meg, hogy Istennek tetsző szép szokás volt a süteményből kóstolót küldeni egyedül élő öregeknek. Isten a jó szívű ajándékozást szívesen fogadja.

Évközi első hét hétfője

A végső időkben a Fiú által szólt hozzánk az Isten.



2011.01.09. hétfő



Hiteles Krisztusok.



A modern ember úgy hitte sokáig, hogy ő fontos a vezetői számára. Súlyosan csalódnia kellett. Rá kellett döbbennie, hogy csak arra a vezetőre számíthat, akiben Krisztus él. Aki Jézus Krisztust hordja szívében, elveiben, egész életében. Sokan akarnak népet képviselni, de kevesen vállalják, hogy csak azért élnek, hogy a rájukbízottakat szolgálják. Büszkén hordják a miniszteri méltóságot és a vele járó jövedelmeket, de soha eszükbe nem jut, hogy a miniszter latin szó keményen és félreérthetetlenül szolgát jelent. Ha meg is csúfolják küldetésüket, ha ők meg is engedik maguknak, hogy választási ígéreteiket ne tartsák meg, akkor sem menekülhetnek meg a számonkéréstől. Legkésőbb a haláluk után Isten nagyon keményen számon kéri rajtuk, szolgák voltak-e valóban? A papságot nem a hívek választják, hanem Egyháza közbejöttével Jézus Krisztus. Legfőbb elszámoltatónk nekünk Isten. Aki kiadja a munkát, ellenőrzi, vajon legjobb tudásunk és lehetőségünk szerint hajtottuk-e végre megbízatásunkat, a szerint minősít bennünket. Számára csak az a megbízható, hiteles szolga, akit a fegyelem és a szeretet tesz hitelessé. Nemcsak a világ visszáságai miatt kell a papoknak, mindent megtenniük, hogy hiteles emberekként hitelesen képviseljék Urunkat, Jézus Krisztust, hanem a meghívónkért kell állni a szavukat. Jézus azért jött a földre, hogy mindeneket megújítson. Micsoda felemelő érzés hallgatni Jézus szavait: „Ti vagytok a föld sója. De ha a só ízetlenné válik, mivel sózzák meg? Semmire sem jó többé, mint hogy kidobják és eltapossák az emberek. Ti vagytok a világ világossága. Nem lehet elrejteni a hegyre épült várost. Lámpát sem azért gyújtanak, hogy aztán a véka alá tegyék, hanem a lámpatartóra, hogy világítson mindenkinek, aki a házban van. Úgy világítson a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jótetteiteket, és dicsőítsék Atyátokat, aki a mennyben van”. (Mt 5,14-16)

Urunk megkeresztelkedése

Ez az én szolgám, akiben kedvem telik.



2011.01.09. vasárnap



Arra, hogy szeresselek Téged, nincs egyebem, csak a mai nap.



A rómaiak pogányok voltak egészen Nagy Konstantin császár trónra lépéséig, illetve a 313-ban kiadott Milánói türelmi rendeletig, amivel polgárjogot adott az új császár a kereszténységnek. Egyik költőjük arra biztatta a még pogány rómaiakat, hogy mint a virágot szokás leszakítani tövéről és magadévá tenni, „Carpe diem!”, „szakítsd le a napot”. Ők a FATUM-ban hittek, a vak sorsban. Mi, keresztények az élő, mindenható Istenben hiszünk, aki végtelen Szeretet, aki szeretetből teremtette a világot, nekünk adta, hogy élvezzük, teljesedjünk ki testben is, lélekben is a szeretet önzetlen gyakorlásával. Az erre adott időt öröktől fogva kijelölte nekünk. Minden napot Istentől kapjuk, természetfeletti ajándék, vagyis tettre adott kegyelem. Ezek a tettre adott kegyelmek nem állandók, hanem átmeneti adományok. Csak arra az egy tettre, egy alkalomra valók, amire Isten szánta. Ha ezt a kegyelmet felhasználom, segítségével megteszem a jót, gyakorlom az igazságot és a szeretetet, kincsem lesz a mennyben. Ha nem használom fel a kapott kegyelmet, az elmúlik, elhagy engem, de Isten majd felelősségre von az ítéleten: valakivel jót kellett volna tenned. Megadtam hozzá az alkalmat, az erőt, szüksége is lett volna segítségedre az illetőnek, te azonban megtagadtad tőle. Ezért nem jutalom, hanem büntetés jár. Jézus a Mi Atyánk szövegében így fogalmaz: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma”. Nem biztat, hogy nyolcvan évre kérjük, mert „Napjaink mind elmúlnak haragodban,éveinket, mint egy sóhajtást, bevégezzük. Taníts meg számba venni napjainkat úgy, hogy bölcsességgel telítsük szívünket. Derüljön ránk a mi Urunk, Istenünk fényessége, kezünk munkáját erősítsd meg, és áldd meg kezünk munkáját!” (Zsolt 90,9.12.17) Amikor Hiszkija júdeai királynak Isten megüzente Izajás prófétával, hogy végrendelkezzék, mert meg kell halnia, keserves sírással könyörgött haladékért. Isten ezt válaszolta: „Meghallgattam imádságodat, láttam könnyeidet; íme, megtoldom napjaidat tizenöt évvel”. (Iz 38,5) Nagyon ritka kegyelem. Jobb, ha a nekünk kijelölt időt naponta becsülettel kihasználjuk.

Elmélkedés a Család évében XIII.

Elmélkedés a Család évében
II János Pál pápa apostoli buzdítása alapján
XIII.



Nem a megváltó.



„Az asszony is, amikor szül, szomorkodik, mert eljött az ő órája, amikor azonban megszülte a gyermeket, már nem emlékszik a szorongatásra az öröm miatt, hogy ember született a világra”. (Jn 16,21) Ezt Jézus mondta, sok ezer évvel később, Éva igazán csodálatos unokája, aki beteljesítette az Atyaisten ígéretét, mert Megváltóként benne valóban a nagy sátántipró Ember született meg. Éva ezt anyaként akkor még nem tudhatta. Azért örült olyan nagyon, mert azt hitte, jóvá tehette Isten elleni lázadását, az ősbűnt. A Káin nevet így értelmezte: Megkaptam azt az embert, aki jóváteszi bűnömet, helyre állhat a béke Isten és az ember között. De ha nem is ebben az értelemben mondhatta ki, mint az első édesanya a földön az anyaság örök örömét, maga a gyermek szülése, az édesanyák örök öröme óriási boldogságot jelentett neki. Nem von le az anyák öröméből semmit abban a szülés felett érzett örömben, ha később a fia nem lett az emberiség dísze, virága. Arról az édesanyák nem igazán tehetnek. Bár él a figyelmeztetés minden anyaságnál: az e világra szülés az anyaság első fázisa. Úgy kel nevelni és imádkozni érte, hogy gyermeke megszülethessen az örök életre is.