Kamalduli Szent Romuald

Szent Romuald 

(Rumold, Rumbold)

apát. 

Bencés szerzetes, majd a kamalduliak rendjének, vagyis a remeteéletet élő bencések alapítója lett. 120 évesen halt meg 1027-ben.

Ferenc pápa a ROACO-nak: legyetek híd Kelet és Nyugat között az értelmetlen erőszak idején

Ferenc pápa fogadja a ROACO képviselőit

Elismerés és buzdítás. Ferenc pápa így fogadta a Keleti Egyházakat Segítő Mű (ROACO) segélyszervezet plenáris ülésének résztvevőit a Vatikánban. Június 22-én ért véget a ROACO 90. közgyűlése, amely 1968-ban jött létre, hogy karitatív tevékenységgel és szolidaritási projektekkel segítse a Keleti Egyházak Kongregáció munkáját. Pasztorális, nevelési és ellátási tevékenységgel igyekszik reagálni a sürgős szükségletekre.

A keleti egyházakat gyakran szörnyű üldözési hullámok sújtották

A keleti egyházakat gyakran szörnyű üldözési hullámok sújtották Kelet-Európában és a Közel-Keleten is. A jelentős emigráció meggyengítette jelenlétüket azokon a területeken, ahol évszázadokig virágzásban voltak. Hála Istennek, egyesekben ezen országok közül visszatért a szabadság a totalitárius rezsimek fájdalmas időszakát követően. Más egyházak azonban – különösen Szíriában, Irakban és Egyiptomban – látják szenvedő gyermekeiket az elhúzódó háborúk és a fundamentalista terrorizmus által keltett értelmetlen erőszak következtében – hangsúlyozta Ferenc pápa. Ezek miatt megélték Krisztus Keresztjének tapasztalatát, ami egyben az üdvösség forrása. El kell tehát gondolkodni a szeminaristák és a papok állandó képzésének fontosságáról, hogy tudatában legyenek a radikális döntésnek és a tanúságtétel, az elkötelezettség hősiességének a gyakran próbatételnek kitett közösségeik oldalán.

Mindig tápláljuk az evangéliumi közelséget

Folytatni kell tehát olyan projektek és kezdeményezések támogatását, amelyek hitelesen építik az egyházat. Alapvetően fontos, hogy mindig tápláljuk az evangéliumi közelség stílusát. Érezzük magunkat élő köveknek, akik Jézushoz kapcsolódnak, aki a sarokkő – kérte a pápa. Ne feledjük el, hogy Keleten manapság is a keresztények – mindegy, hogy katolikusok, ortodoxok vagy protestánsok – vérüket ontják tanúságtételük bélyegeként. Az elvándorlásra kényszerült keleti hívekre utalva a pápa arra buzdított, hogy fogadják be őket és továbbra is élhessenek saját egyházi hagyományaik szerint. Ezáltal a ROACO tevékenysége hidat képez Kelet és Nyugat között, a származási és a befogadási országok között – zárta beszédét Ferenc pápa a Keleti Egyházakat Segítő Mű közgyűlésének tagjaihoz.

 

Keresztelő Szent János születése

Keresztelő Szent János születése

Isten mindannyiunkat személyesen szeret és mindannyiunkat anyánk méhétől hív. Kereszténységünk próbája, hogy miként viszonozzuk az ő szeretetét, és e szereteten belül válaszolunk-e hívására. A teremtő Isten hívása megelőzi azt a pillanatot, amikor mi ezt a hívást felfogjuk, mert ő létezésünk első pillanatától kezdve magának teremtett bennünket, és egy bizonyos küldetést is kijelölt számunkra. Mindez ugyanakkor nem rombolja le szabadságunkat, hiszen Isten végtelen szeretete az emberi szabadság igazi területe. Láthatjuk, hogy csak a szentek szabadok, akik válaszoltak az isteni szeretetre és vállalták a rájuk bízott küldetést.

Nagyon fontos megértenünk, hogy itt két mozzanatról van szó: a személyes szeretetről, hogy „Az Úr hívott el engem az anyaméhtől fogva, anyám méhétől fogva emlegette nevem”, illetve egy feladatról, megbízatásról: „Kevés az, hogy szolgám légy, a nemzetek világosságává teszlek...” Csak akkor tudjuk meg, hogy mi a hivatásunk és mi a küldetésünk, ha előbb személyes szeretetére válaszolunk egész lényünkkel. Annak, aki csak úgy általában vallásos, akinek Krisztus nem személyes Megváltója, Istene, barátja, mindene, hiába vár arra, hogy valami isteni jel megmutassa neki, hogy mi a hivatása: családalapítás vagy papság, szerzetesség. Ha ő a maga langyos életével nem egész szívvel az Istené, egyik hivatást sem fogadta el, és egyik küldetésre sem alkalmas. Mert két akarat csak a legnagyobb szeretetben tud egyesülni. Ha Isten életünk igazi és egyetlen főszereplője lesz, szeretete egészen biztosan kijelöli utunkat, és világosan meg fogjuk tudni, mi is a küldetésünk.

Megváltó Urunk, Jézus Krisztus, köszönjük Neked a hívást, mellyel anyánk méhétől fogva szólítasz bennünket. Szítsd fel bennünk kegyelmedet, hogy egész lényünkkel válaszoljunk hívásodra, senkit és semmit elébe nem helyezve a Te személyes szeretetednek. Ha pedig hivatásunkban krízist tapasztalunk, adj nekünk erőt, hogy azt szeretetünk próbatételeként értelmezzük, s tudjunk ismét Téged választani, nem elhagyva helyünket, hanem megújítva Irántad való szeretetünket.

 

Ely-i Szent Ediltrúd

Szent Ediltrúd 

(Aetheldritha, Audry)

szűz. 

679.

 

Keletangliai királyi vér csörgedezett ereiben, fejedelmi házasságokat is kellett kötnie. Első férjével megállapodott, hogy jámbor, szűzi életét folytathassa, és nem éltek házas életet. Férje halála után a rokonság belekényszerítette egy másik királyi házasságba. Új férje kevésbé volt megértő és a házasság felbontását javasolta. Szabadságát kihasználva előbb a coldinghami kolostorba, majd Ely-szigetére ment. Itt két kolostort hozott létre, ahol példamutató szent életet élt. †

Ferenc pápa: Jobb sántikálva haladni előre, mint múzeumi keresztényekké válni

Ferenc pápa: Jobb sántikálva haladni előre, mint múzeumi keresztényekké válni

Ferenc pápa június 23-án, pénteken délben a vatikáni VI. Pál teremben találkozott a Serra International képviselőivel. A szervezet hivatása, hogy a papok barátja legyen, elkísérve őket pályájukon.

A pápa elmondta, hogy nagyon szomorú, amikor egyházi emberek nem akarják átadni a helyüket másoknak. A keresztény mindig folytasson vitát magával, ha valóban meg akarja élni az Úrral való találkozást – tette hozzá.

Legyetek a szeminaristák és a papok valódi barátai úgy, hogy megmutatjátok szereteteteket a hivatások előmozdításában, az imában, a lelkipásztori együttműködésben – kérte a pápa. A Serra International szervezethez intézett beszédében kiemelte, mit jelent a papok barátjának lenni. El kell tudni kísérni és támogatni őket, osztozni az elhívás meglepetésében, a végleges döntés bátorságában, a szolgálat örömeiben és fáradalmaiban. A barátok közel állnak a papokhoz, megértéssel és gyengéden tekintenek pozitív tulajdonságaikra és emberi gyengeségeikre is.

„Mindig előre” – a pápa a Serra International konferenciájának témájából indult ki, hogy a keresztény hivatásban való előrehaladásról szóljon. A keresztény hivatás meghívás arra, hogy kilépjünk önmagunkból és kezdjük el megélni a találkozás ünnepét az Úrral, valamint hogy járjuk végig az utakat, amelyekre elküld minket. Ahhoz, hogy haladjunk az úton, vitába kell szállni. Egyetlen hajó sem szelné át a vizeket, ha félne elhagyni a biztos kikötőt. Ugyanígy egyetlen keresztény sem élheti át Isten szeretetének átalakító erejét, ha nem száll vitába önmagával, hanem megragad saját terveinél és a megszerzett szilárd eredményeinél. Könnyen abba a kísértésbe eshetünk, hogy meg akarjuk őrizni magunkat ahelyett, hogy alkalmazkodnánk az evangélium szolgálatához. Nem halad a cél felé az, aki fél elveszíteni önmagát az evangélium szerint.

A keresztény azonban képes felfedezni Isten meglepő kezdeményezéseit, amikor van bátorsága ahhoz, hogy merjen megtenni dolgokat, amikor nem hagyja, hogy a félelem eluralkodjon a kreativitás felett, amikor nem merevedik le az újdonságok láttán, és képes felvállalni a kihívásokat, amelyek elé a Lélek állítja akkor is, amikor azt kéri tőle, hogy váltson utat, és lépjen ki a kész sémákból. A pápa Szent Junipero Serra példáját idézte, akinek sántítva is eltökélt szándéka volt, hogy útra kel San Diego felé, hogy felállítsa ott a keresztet.

Hozzátette: fél azoktól a keresztényektől, akik nem haladnak az úton, és bezárkóznak saját kis világukba. Jobb, ha sántikálva haladunk előre, még ha időnként el is esünk, de mindig bízva Isten irgalmában, mint ha múzeumi keresztényekké válunk, akik félnek a változásoktól. Ha karizmát vagy hivatást kapnak, ők ahelyett, hogy az evangélium örök újdonságának szolgálatába állnának, védik önmagukat és saját szerepüket. Mindannyiunkat meghívott az Úr arra, hogy egy nagyobb terv szolgálatába álljunk és ezt alázattal tegyük. Szomorú látni, amikor mi, egyházi emberek nem tudjuk átadni helyünket, nem tudunk nyugodt lélekkel megválni feladatainktól és mások kezére hagyni a munkát, amelyet az Úr ránk bízott. Haladjatok előre bátran, kreatívan és kitartással! Ne féljetek megújítani struktúráitokat és ne hagyjátok, hogy az eddig megtett út elveszítse az újdonság lendületét – zárta Ferenc pápa beszédét a Serra International szervezet tagjaihoz.