Jeruzsálemi Szent Dizmász

Dizmász a jobb lator, az első szentek egyike. Társa káromolta, ő azonban kérte Jézust: emlékezzél meg rólam, amikor országodba jutsz. Erre ő így felelt: bizony, bizony, mondom neked, még ma velem leszel a paradicsomban (Lukács 23, 43). Nevét az evangélium nem említi, a jámbor népképzelet azonban már a keresztény ókorban gazdag legendakört sző köréje. Több nevet is költ neki, végül a Dizmász állandósul.

A legendát és a kultusz közép-európai világát Leopold Kretzenbacher tárta föl.^* Előadásunkban őt követjük, mi majd csak a hazai dokumentumokkal egészítjük ki.

A IV. század táján írt apokrif Evangelium arabicum szerint az Egyiptomba menekülő Szentcsaládot társával együtt ő is akarja megölni. A kis Jézus azonban szelíden ránézett Dizmászra, aki aztán cimboráját is könyörületre bírja. Mária ekkor így szólt hozzá: Az Úr tégedet jobbjára állít és bűneidért megbocsájt. A gyermek Jézus meg Máriához fordult: édesanyám, harminc év múlva velük együtt feszítenek majd Jeruzsálemben keresztre. Ő majd a jobbomra kerül és a paradicsomba jut. A középkori legenda még azt is tudja, hogy Dizmász bélpoklos gyermeke a Kis Jézus fürdővizében meggyógyul. A jobb latorról a Legenda Aurea is szól, de tudomásunk szerint a mi kódexirodalmunkban, illetőleg középkori szakrális művészetünkben nem tűnik elő. Az Érsekújvári-kódex csak a puszta nevüket említi: Gyizmás, Gyézmás.^*

Kretzenbacher a barokk jámborsági irodalomból példát idéz arra, hogy Dizmász voltaképpen nemcsak részvéte és bűnbánata miatt tér meg, hanem mert a kereszten függő Megváltó árnyéka ráesett. Ha Péter árnyéka meggyógyította a test betegségeit (ApCsel 5, 15), mennyivel inkább Jézusé a lélek sebeit. Ráesett azonban Mária anyai árnyéka is.

Ehhez tudnunk kell, hogy a középkor azon okoskodott, hogy Mária hol állott a keresztfa alatt, balról-e vagy jobb felől. Szent Bernát véleménye szerint balról, mert a Szűzanya a világ világossága, tehát Beata Virgo pingi debet ad sinistram Crucis, quia Christus in Cruce Faciem tenebat ad Orientem: Virgo vero ad sinistram, id est, ad Aquilonem. Tehát Máriát azért kell a kereszt baljára festeni, minthogy Krisztus arcát ott keletre fordította, a Szűzanya pedig bal, azaz észak felé. Ennek oka: ab Aquilone pandetur omne malum, vagyis északról, a sötétség honából ered minden baj. Ezt fordítja el a Szent Szűz az emberektől.

Ezzel szemben Damiani Szent Péter úgy véli, és ezt a nézetet teszi magáévá a délnémet barokk jámbor világlátása is, hogy jobb felől, mert kegyelemközvetítő hivatásánál fogva a Szűzanya könyörgött, imádkozott a lator megtéréséért. Mária pártfogásával talált meghallgatásra Dizmász kérése.

A barokk Dizmász-kultusz fő forrása egyébként a hajdani Krajna, vagyis a mai Szlovénia, ahol a XVII. század végén különös módon a főúri jámborságban bukkan föl először: 1688-ban Laibach, azaz Ljubljana városában az ő oltalma alatt jámbor társulat alakul (Hochadelige Dismas Conföderation), hogy a bűnbánó szent különösen haláluk óráján legyen tagjainak oltalmára. Így válik Dizmász a halálra váltak, halálra ítéltek egyik barokk patrónusává.

A kultuszt később a jezsuiták karolták föl. Átterjedt Karinthiába, Stájerországba is. Grácban egy arisztokrata kápolnát épít Dizmász tiszteletére, amely mind szélesebb körökben válik népszerűvé. Elsőszülött fiának is a Dizmász keresztnevet választja. Még a közelmúltban is ritka különlegességként egy szegedi polgárfi ezt a nevet viselte.

A kultusz a XVIII. században nyilvánvalóan szintén a jezsuiták buzgólkodására hazánkban is föltűnik. A kutatás hiányosságai miatt azonban egyelőre kevés adattal, alkotással dicsekedhetünk.^* Ilyen a váci piarista templom Szappancsi Márton nagypréposttól felajánlott Dizmász-oltára (1740 tájáról),^* a váci Rókus-kápolna barokk oltára,^* a selmecbányai Kálvária barokk falképe, a budai, egykor jezsuita Szent Anna-templom Dizmász-képe (1768).^* Igen jellemző a besztercebányai püspökséghez tartozó Simony (Šimonovce) harangjának felirata: O DISMA LATRO POENITENS LECTISSIME SIS TUTOR MIHI, MORIENS DUM LUCTOR IN AGONE. 1784. Vagyis: Dizmász, bűnbánó lator légy oltalmazóm a halálküzdelemben.

Tudomásunk szerint monumentális barokk Kálvária-kompozicióink között a győri és kismartoni külön kápolnát szentelt Dizmásznak.

 

Angelo Bagnasco bíboros: A kezdetek Európája az evangéliumban gyökerezik

Angelo Bagnasco bíboros: A kezdetek Európája az evangéliumban gyökerezik

A Római Szerződés aláírásának 60. évfordulója alkalmából március 23-án, csütörtök este a római Santa Maria sopra Minerva-templomban vesperást tartottak, amelyet Angelo Bagnasco bíboros, az olasz püspöki konferencia elnöke vezetett.

A vesperás homíliájában Angelo Bagnasco bíboros megállapította: „Az egyház meggyőződése, hogy mind inkább szükség van Európára, melynek országai figyelemmel és várakozással tekintenek az Unióra.”

A londoni terrortámadás áldozataiért imádságra szólított fel, de kérte azt is, hogy „emlékezzenek meg a többi országról is, amelyeket az utóbbi években véres merényletek pecsételtek meg”. „Imádkozzunk a Béke Fejedelméhez, hogy segítsen mindenkit, népeket, nemzeti és európai intézményeket, hogy megtalálják a Szentlélek világosságát és erejét. A felelősök feladata, hogy a meglévő nehézségeket alázattal, bölcsességgel és bizalommal oldják meg.

A katolikus egyház jelen van Európa építésének ebben a nagy művében, azzal az egyedüli szándékkal, hogy megújítsa a kezdetek Európájának a bölcs hozzájárulását, melyet az evangéliumban talált meg, ahogy egy fa életnedvekre talál a termőtalajban. Az evangéliumi életnedv pedig mindig eleven, éltető, és az is marad” – mondta a vesperás homíliájában Angelo Bagnasco, az olasz püspöki konferencia elnöke.

 

Nagyböjti kalendárium 25.

Nagyböjti kalendárium – 2017. március 25.

Idei nagyböjti készületünkben XVI. Benedek pápa Deus caritas est [Isten a szeretet] kezdetű enciklikáját idézzük napról napra. Készüljünk együtt Jézus feltámadásának ünnepére!

A tömegtájékoztató eszközök bolygónkat kicsivé tették, mert a legkülönbözőbb embereket és kultúrákat nagyon gyorsan közel hozták egymáshoz. Jóllehet ez az „együttélés” olykor meg nem értéshez és feszültségekhez vezet, a tény, hogy most az emberek nyomorúságát sokkal közvetlenebbül tapasztaljuk, felszólítás, hogy vegyünk részt helyzeteikben és nehézségeikben. Naponta tudatosítjuk, hányféle anyagi és szellemi nyomorúság alapján mily sok szenvedés van a világban a tudományos és technikai haladás ellenére. Ennek következtében a mi korunkban új készségre van szükség az ínséget szenvedő felebarátok megsegítésére.

(Deus caritas est, 30.)

Urunk, Istenünk, add, hogy a nagyböjti szent időben örvendezve készüljünk húsvét titkának megünneplésére, és annak gyümölcseiből boldogan részesüljünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen

Gyümölcsoltó Boldogasszony

Gyümölcsoltó Boldogasszony

Az isteni világ hirtelen berobbanása még a legártatlanabb teremtményben, Szűz Máriában is félelmet keltett. A félelem: érzelem. Érzelmeink pedig – a negatívak is – ugyanúgy hozzátartoznak életünkhöz, mint értelmünk, akaratunk vagy maga a testünk. Abból lehet felismerni, hogy Isten angyalával vagy a gonosz kísértővel van-e dolgunk, hogy az Istennel való találkozás visszaadja lelkünk nyugalmát, mert a szeretet feloldja a félelmet.

Mária – mint igazi okos szűz – az angyali jelenés közben is használja az értelmét, gondolkodik kezd, és nem fél kérdést feltenni: „Miképpen lesz ez, hiszen férfit nem ismerek?” Semmiféle jelenés, égi üzenet előtt nem szabad úgy kapitulálni, hogy elveszítjük a józan eszünket. Manapság elég egyes hívőknek azt mondani, hogy itt és itt megjelent a Szűzanya, ezt és ezt üzeni, s máris félretéve gondolkodó értelmüket „hittel engedelmeskednek”. Csakhogy ez nem hit, hanem emberhez méltatlan naiv hiszékenység. Igenis szabad gondolkodóba esni, szabad kérdéseket feltenni, szabad párbeszédbe bocsátkozni a jelenésről hírt hozóval, hiszen magával az angyallal és Istennel is szabad beszélni. Mária akármilyen jelenésnek, akármilyen üzenetnek nem adja át az életét, csak annak, amelyik a mindenható Istentől származik.

Urunk Jézus, Édesanyád csak akkor mondott igent, miután meggyőződött róla, hogy Isten küldöttje járt nála. Ezután viszont nem tétovázott beleegyezését adni, hanem készségesen átadta értelmét és akaratát, testét és lelkét Isten terveinek szolgálatára. Kérünk, add kegyelmedet, hogy ma, amikor a Hiszekegyet mondva térdet hajtunk a megtestesülést megvalló szavakra, testünknek ez a mozdulata fejezze ki elménk értelmes meghódolását, akaratunk beleegyezését, érzelmeink megnyugvását a mennyei Atya ránk vonatkozó terveiben.

 

Szelukiai Szent Artemon

Szent Artemon 

püspök

Artemon a piszidiai Szeleukiából származott. Istenfélő élete az apostolok korában játszódott le. Szent Pál apostol tanítványa lett, az apostol tette a város püspökévé. Jól kormányozva híveit, mindenkinek igyekezett mindene lenni. A hitet hirdetve és sok csodát téve késő öregségben fejezte be életét.