2010. november 20. szombat

A két próféta holtteste a nagyváros utcáján fog heverni.



2010.11.20. szombat



Fő vagyis Szolga



Szent Pál apostol Rómaiakhoz írt levelében olvashatjuk,hogy a keresztények egy testet, egy közösséget alkotnak. Minden embert azért teremt Isten, azért lát el különböző testi-lelki adományokkal, hogy annak a közösségnek, amelybe beleszületik, család, nemzet, minél több jót tudjon nyújtani, a melléje rendelteket sokféleképpen tudja boldogítani. Ezt a krisztusi közösséget, szervezetet nevezi az apostol Krisztus titokzatos testének. Ennek feje maga Jézus Krisztus. A többiek az emberi testből vett hasonlat alapján mondhatók különféle szerveknek. Minden szervnek vagy akár ez vércseppnek is megvan a maga nagyon fontos funkciója, rendeltetése. Ha erre jól fel van készülve, hibátlanul végzi feladatát, akkor az egész test jól működik. Ha a test minden porcikája arra van kötelezve, hogy önfeláldozásig hűen szolgálja a az egész test épségét, céljait, akkor ez a szerep fokozottan vonatkozik a fejre. Úgy is mondhatjuk, hogy a fej és annak minden részecskéje nélkülözhetetlen. Így érthető II. János Pál pápa gondolata, hogy a Fő, Jézus, az tulajdonképpen Fő-Szolga. Így kell értelmezni Nagy Szent Gergely pápa (590-604) elhatározását: amikor a konstantinápolyi pátriárka az új császárváros főpapjaként ősi jog híján új és mégújabb címeket keresett magának, ő felvette a Gregorius episcopus servus servorum Dei-t (Gergely püspök Isten szolgáinak szolgája címet). Ma is ez a pápák legszebb címe.

2010. november 19. péntek

Az istenfélő asszony dicséretet érdemel: tettei dicsérjék őt.



2010. november 19. péntek



A papi élet hitelessége.



A pap közvetítő Isten és emberek között. Csak akkor lehet hiteles közvetítő, ha mindkét fél ilyennek fogadja el. Isten oldaláról ezt az Egyház, illetőleg annak egyik részegysége, az egyházmegye hivatalosan felveszi tagjai közé, neveli, vizsgálja, vizsgáztatja, majd a megyéspüspök apostolutód tekintélyével felszenteli vagy felszentelteti. A hívek részéről is meg kell, hogy nyilatkozzék a beleegyezés. A plébániai közösség, amelynek tagjaként élt civilként, plébánosán keresztül adja áldását a bontakozó papi hivatásra. A plébános maga, esetleg káplánja tanúsítja a hívek oldaláról a szükséges egyetértést, amelyet a plébános az évente bekért véleményezéssel igazol. A papszentelésnél külön hivatkozás történt régen a hívek egyetértésére. Amikor pedig plébánián dolgozik már a felszentelt presbiter, akkor már neki magának kell kiépítenie ezt a közvetítést: a szentségek kiszolgáltatásában mindenek előtt, de megnyilatkozásaiban is érzékeltetnie kell állandóan, hogy ő nem magánemberként, hanem Istenének, Urának képviselőjeként áll a vártán, az Ő nevében tanít, érvényesíti parancsait, mint a kegyelemben való részesedés feltételeit. A hívek részéről is szívesen látja el a közvetítés feladatait. Részt vesz az életükben, magáénak vallja örömeiket, gondjaikat és bánataikat is. Ezért is szükséges az egyéni ismeretség, rendszeres beszélgetések biztosítása.

2010. november 18. csütörtök

Megöltek, Uram, de véreddel népet váltottál meg Istennek.



2010.11.18. csütörtök



Kivezetni a sivatagból.



A teremtés első fázisában az anyag magas hőfokon izzott. Mózes látomása szerint őt Isten kegyelme a föld felszínére állította. A sötétség teljes volt. A föld mostani vízkészlete utolsó cseppig gőzként lebegett, betakarva a felszínt. Amikor sokkal később lehűlt a földfelszín, kialakultak a felszíni viszonyok: hegyek, völgyek, folyók, tengerek, és a föld anyaga lassan kezdett porlani. Isten aztán ilyen elporladt helyen ültette a paradicsomkertet. Négy folyó öntözte, közülük kettőt ma is ismerünk: a Tigrist és Eufrátesz. Isten az első emberpárt a virágos, bokros, gyümölcsös kertbe helyezte. A bűn büntetése az volt, hogy az emberpárnak vissza kellett mennie a kertet körülvevő terméketlen sivatagba. Napjainkban az emberi gondatlanság következtében egyre szaporodnak a sivatagok, zsugorodik a termőfelület. Sajnálatosan lelki-sivatagok is vannak. Terméketlen, boldogtalan, jövőtlen lelkivilág. Szentséges atyánk szerint: „a szegénység, az éhség és a szomjúság sivatagja, az elhagyottság, az egyedüllét, a tönkretett szeretet sivatagja. Van Isten sötétségének és az emberi lélek kiüresedésének is sivatagja”. A fizikai léthiány nehéz visszafordítani, a lelkit sem könnyebb. Ez utóbbiak javítása, később megszüntetése a papság feladata. A víztelenséget pótolni a lélek sivatagában Isten kegyelmével lehetséges. A kegyelmek hivatásos közvetítője a pap. Tanítóként feltárja a helyes ismereteket Istenről, emberről, kettőnk viszonyáról, örök életről, tökéletes boldogságról. Megmutatja a lehetőségeket, elindítja a vágyakat, az első lépéseket a kibontakozás útján. Aztán gondozza a lélek virágoskertjét tökéletesítéssel, időnként bűnbocsánattal. Felhívja a figyelmet a szentek koszorújára: ők is emberek voltak, de kapcsolatba léptek Jézussal, az Egyházzal, közösségükbe vonták Isten szétszórt gyermekeit, és így egyre elevenebb lett a kegyelmi élet, amely az igazság és szeretet világát, Isten országát telepítette a lelki sivatag helyére.

2010. november 17. szerda

Szent az Úr, aki volt és aki van és aki eljövendő!



2010.11.17. szerda



Bölcsesség és bolondság.



Miután a kereszténységet Isten Nagy Konstantin közbejöttével megszabadította a kétszázötven éves véres üldözések átka alól, és a római birodalom területén polgárjogot nyert a milánói császári rendeletben (313), megindult a fejlődés mind a keleti, mind a nyugati kereszténységben. Sok fiatal tehetség kezdte tanulmányozni az evangéliumot, az egyházi tudományosság magasabb iskolákon is művelhető volt. Ebben az időben kezdte tanulmányait a rendkívüli tehetséges két jó barát, Vazul és Nazianzi Gergely. A kezdeti bizonytalan érdeklődések után hirtelen a hittudomány felé fordult Vazul figyelme. Akkor írta le a benső szellemi fordulatot: „Mintha álomból ébredtem volna fel, megpillantottam az evangélium igazságának csodálatos fényességét, és felismertem, hogy a világ fejedelmeinek, kik immár semmivé lettek , bölcsessége hasznavehetetlen”. A világ fejedelmei nyilván a görög filozófiai gondolkodás nagyjai voltak: Plátón és Arisztótelész. Őket később a keresztény teológia fogalmainak kidolgozásakor újra felfedezték, és alkalmazták is, de nem a tartalmuk,hanem a tudományos módszerük miatt. Reméltem, hogy 1989. után sok nagy magyar tehetség kezdi tanulmányozni a katolikus hittudományt. Akadtak, de kevesen. Segítsük ifjainkat elmélyülni a hittudományok gyönyörűséges mélységeiben! Az új értelmiségnek nem szabad függenie mástól,csak az igazságtól. Ez pedig a kinyilatkoztatás feldolgozása.

2010. november 16. kedd

Aki meghallja szavamat, és kinyitja az ajtót, azzal étkezem.




2010.11.16. kedd



Az egyetlen nyáj: az emberiség.



Igaz, hogy sem a helyi plébánosnak, sem a helyi egyházmegyés püspöknek, sem a pápának nincsen saját nyája. Az egész Egyház minden híve Jézus báránya és juha. Az a Genezáreti tó mellett lezajlott beszélgetés Jézus és Péter között, aminek néma tanúi voltak a csodálatos halfogásban részt vevő tanítványok, mondhatjuk bátran, mint a jövendő világegyház képviselői, pontosan erről szól: „Simon, János fia, szeretsz-e engem, jobban, mint ezek? Ő azt felelte: Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek. Erre azt mondta neki: Legeltesd bárányaimat!”(Jn 21,15) Ez a még kétszer megismételt szeretetnyilvánítás és megbízatás az összes emberre vonatkozott.Jézus ugyanis korábban, a jó pásztorról mondott példabeszédében nemcsak a hitükkel hozzá csatlakozottakról beszél, hanem ezt is hangsúlyozza: „Más juhaim is vannak, amelyek nem ebből az akolból valók. Azokat is vezetnem kell. Hallgatni fognak szavamra, és egy akol lesz és egy pásztor” (Jn 10,16)Aki üdvözülni fog, az előbb-utóbb Jézus juhai közé fog tartozni. Jézus ismeri őket és már a magáénak vallja. Ezeket is Péterre bízta, ezeket is legeltetnie kell: Ajánlani a Szentírást, úgy írni az aktuális kérdéseket taglaló körleveleket, hogy a jövendő egyháztagok kezdjék felfedezni bennük Jézus szavát, az örök igazságot, az egyetlen Megváltót, az egyetlen örök Atyát, az egyetlen nyájat, az egyetlen családot.Ezek az egyelőre más akolban élő Jézus-hívők is lehetnek, de akadhatnak szektások, pogányok, sőt ateisták is. Világhíres példák: Newman, aki az anglikán egyházban megbecsült vezető-egyéniség volt, kereste a teljes igazságot és csak a katolikus Egyházban találta meg. Gemelli, aki Milánóban ateista orvos volt, hallgatta a könyvtárigazgató, Achille Ratti (később XI. Pius pápa) vitáit, meglepetésszerűen bejelentette barátainak: katolizál, sőt belép a ferencesek közé. Kettő a milliárdok közül. Várjuk őket tárt karokkal. Imádkozunk értük.

2010. november 15. hétfő

Az a kifogásom ellened, hogy elhagytad az első szeretetedet.



2010.11.15. hétfő



A szeretet arcai.



Az arcom lehet érzelmi életem tükre. Ebben az esetben is eleget tudok tenni a Római levélben (12,10.5-17) felsorolt kívánalmaknak, hiszen nem képmutatásra kaptunk felszólítást, hanem arra, hogy éljen a lelkünkben a szeretet, és annak minden csodálatos megnyilvánulása ragyogjon fel arcunkon. Az ember arra vár, hogy papja tiszta szeretete ragyogjon rá, töltse el a krisztusi mélységek nyugalmával. A hányatott lélek tengerszemet szeretne látni a szemünkben, amely mély, tiszta és benne tükröződik a kék ég nyugalma, a napkorong önmagát sugároztató áradata. Ez csak akkor lehetséges, ha a bennem élő Isten ragyog be engem, és árad át a másra, a testvérre. Azért kell elmélkedni, a szentmise krisztusi önfeláldozását átélni, a benne rejlő energiákat olyan hatalmas áradatban indítani testvérünk, testvéreink felé, hogy a kegyelem árja semmisítse meg az egyéni és kollektív bűnöket: „Amikor elhatalmasodott a bűn, túláradt a kegyelem, hogy amint a bűn halált hozva uralkodott, úgy uralkodjék a kegyelem is a megigazulás által az örök életre a mi Urunk, Jézus Krisztus által.” (Róm 5,20-21)Ha mindenkit el akarunk árasztani kegyelemmel, magunknak is bővelkednünk kell benne. Ebben a silány világban, amelyben ordítanak a színes plakátok, bömbölnek a hangszórók, vonaglanak örömöt mímelve a csapatok, a mi Krisztusból fakadó örömünk, igaz szeretetünk győzni fog. Egy szomorú temetésen beszélt rendtársam. Nem tudom, beszédéből kit mi ragadott meg. Egy kisfiú talán nem is értette, mi történik itt igazán, de a szemét le nem vette Csongor atyáról. Valaki megkérdezte: Mit néztél annyira? Tiszta szemű válasz: Ennek a bácsinak olyan jó nézni az arcát. Legyen olyan jó nézni örömben, bánatban a mi arcunkat is! Mindjárt más lesz a vallásos élet.

2010. november 14. vasárnap

Eljön az a nap, amely olyan lesz, mint az izzó kemence.



2010.11.14. vasárnap



A pap korunk kihívásai között.



A papi szolgálat teológiai önazonosság. A pap közvetítő Isten és emberek között. Istentől hozza a kegyelmeket, amelyeket Jézus Krisztus szenvedésével és kereszthalálával kiérdemelt. Nagyon érzékletes módon mutatják ezt a feladatot a szentségek kiszolgáltatásának előírásai: A bérmálást, az Oltáriszentséget létrehozni, a bűnbocsánat szentségét, a szentkenet szentségét és az egyházi rend szentségét kiszolgáltatni csak az ő kizárólagos joguk és kötelességük. A keresztség szentségét bizonyos körülmények között az általános papság, és végszükség esetében bárki kiszolgáltathatja. A házasság szentségét a házasulók szolgáltatják ki egymásnak. A plébános vagy megbízottja minősített tanúként van ott és vezeti a szertartást.Második kihívó a mai kulturális környezet. Az a jó és szerencsés eset, ha a pap a saját népe körében teljesítheti papi szolgálatát. Ismeri népe nyelvét, kultúráját, a kereszténység tanítását a legalkalmasabb módon tudja közvetíteni. A magyarok ősi kultúrájukat is sok tekintetben megőrizhették. Ilyen volt a Magyarok Nagyasszonyának tisztelete. Az ősi, nem-keresztény hit tökéletes egyistenhitet vallott. Volt azonban némi lényeges tévedésük: hogy az Istennek van egy ember-lánya, aki a nép napi gondjait viseli szívén. Ez tévedés. Istennek ilyen testi származású lánya nem lehet. Van azonban természete szerinti Fia, aki emberré lett, hogy a népet megválthassa. Ez a megtestesülés egy hús-vér asszony által mehetett csak végbe. Ez Mária, Jézus Édesanyja, aki személyesen ajánlotta fel segítségét, oltalmát a magyaroknak. Géza nagyfejedelem elfogadta. Fia országát végrendeletileg neki adta. Egész állami létünk ezer éven át élvezte hatalmát, jóságát.