Tarzuszi Szent Dioméd

Szent Dioméd 

vértanú

Szent Dioméd a Kilikiai Tarzusban született. Foglalkozására nézve orvos volt, Mint keresztény ember nemcsak a testet, hanem a keresztény hit terjesztésével, Krisztus hitére vezetvén az embereket, a lelkeket is gyógyította. Dioklécián császár, hallva erről, megparancsolta, hogy vigyék Diomédet Nikomédiába, hogy megbüntethesse. A szenvedések helyére vezető úton Dioméd meghalt, a kísérő katonák levágták fejet és azt a császárnak vitték. Isten ezért vaksággal büntette meg őket. Szemük világát csodálatos módon csak akkor nyerték csodálatosan vissza, amikor a levágott fejet visszavittek és a testhez illesztették. Ez a III. század végén vagy a IV. század elején történt.

Az Egyesült Államok katolikus püspökei aggodalmuknak adtak hangot a charlottesville-i erőszak miatt

Az Egyesült Államok katolikus püspökei aggodalmuknak adtak hangot a charlottesville-i erőszak miatt

Daniel N. DiNardo bíboros, az Egyesült Államok katolikus püspöki konferenciájának elnöke a testület nevében nyilatkozatot adott ki a virginiai Charlottesville-ben augusztus 11-én erőszakba torkollott tüntetés kapcsán.

Az Amerikai Egyesült Államok püspökei csatlakoznak az ország vezetőihez, akik elítélik az erőszakot és gyűlöletet, ami Charlottesville-ben támadt. Imádkoznak az elhunyt áldozatért és a sérültekért, családjaikért és szeretteikért.

A főpásztorok mindenkit nyugalomra szólítottak fel. Hangsúlyozták, hogy a gyűlölet elrémítő cselekedetei támadást jelentenek a nemzet egysége ellen, ami buzgó imára és békés lépésekre ösztönöz mindenkit. A püspökök mindazok mellett állnak, akiket elnyom az ördögi ideológia, és a szenvedőket Claver Szent Péter oltalmába ajánlják, ünnepnapja (szeptember 9.) közeledtével. A 17. századi spanyol jezsuita misszionárius a rabszolgák és a fekete amerikaiak lelkipásztori ellátásának szentje. A főpásztorok kifejezték: készen állnak az együttműködésre minden jóakaratú emberrel az erőszak felszámolásáért és a béke építéséért a közösségekben.

Az amerikai püspöki konferencia munkacsoportja tavaly – miután országszerte fellángolt az etnikai alapú ellentét – imákat adott ki és erőforrásokat tett elérhetővé az egység és a harmónia megteremtése érdekében az országban és az Egyházban. DiNardo bíboros mostani nyilatkozatában ennek a munkának a folytatására buzdította püspöktestvéreit.

Az augusztus 11-én és 12-én utcára vonuló szélsőjobboldali csoportokat az dühítette fel, hogy a város egyetemének vezetői úgy döntöttek, eltávolítják Robert E. Lee tábornok szobrát. Lee a konföderációs csapatok főparancsnoka volt az amerikai polgárháborúban, és támogatta a rabszolgaság fenntartását. A nacionalistákat ellentüntetők kísérték. A felvonulás összecsapásokba és gyilkosságba torkollott. Egy ember meghalt, és több mint huszonöten megsérültek.

Évközi 19. hét szerda

Évközi 19. hét szerda

Mózes százhúsz évet élt a földön, méghozzá mindvégig erőben-egészségben. Halálában, bármilyen szép és méltóságteljes volt is, mégis ott volt egy csepp keserűség, hiszen látta élete célját, a tejjel-mézzel folyó Kánaánt, de nem léphetett be földjére, mert Isten műveiről földiesen gondolkodott.

Nem elég egyszer megpillantani Isten csodás művét, hanem szüntelenül kell szemlélni, és merni is kell ráhagyatkozni a mindennapok egyformaságában. S mindezt nem elszigetelten, csak a magunk gondjával törődve kell tenni, hanem szívünkkel a másik emberhez fordulva, és vele együtt Istenhez. Még ha egyedül, magányosan élünk is, nem szabad bezárkóznunk, hanem közösségre kell lépnünk másokkal az imádságban, ahogy Jézus mondja a mai Evangéliumban. A legjobb előkészület az új ígéret földjére való bevonulásra ez a közösség, amely a közös imádságban, Isten országának együttes szemlélésében, az Úr jelenlétében való szüntelen megmaradásban valósul meg. Ez azután elvezet arra a teljes életre, amely nem zárul le a testi halállal, hanem túlnyúlik rajta, s átvezet abba az országba, amely boldogító közösség az Istennel és az ő szentjeivel, s amelyhez képest a százhúsz esztendő csak egy röpke pillanat, mert az az élet el nem múlik soha.

Urunk Jézus, taníts meg bennünket, hogy életünkről, annak lényegéről és igazi céljáról, a boldog örök életről ne földiesen, hanem a Te tetszésed szerint gondolkodjunk. Segíts, hogy ne azzal törődjünk, hogy éppen hol tartunk az úton: messze vagyunk-e még a céltól, vagy már ott állunk az Ígéret földjének kapujában, hanem Rád figyeljünk, és csodás tetteid emlékezetéből s a boldog megérkezés ígéretéből nap mint nap erőt merítve a nehézségek idején is hűségesen kitartsunk Melletted.

 

Tagasztei Szent Alipiusz

Szent Alípiusz

püspök és hitvalló.

430.

Szent Ágoston néhány évvel fiatalabb társa és barátja volt, ő is Tagestében született. Rómában jogot tanult, majd közhivatalban dolgozott. Milánóban Ambrus beszédeit hallgatva mindketten megtértek, megkeresztelkedtek. Hazájába visszatérve Tagaszte püspöke lett, kolostori közösséget alapított. A vandál hadak pusztítása elől Hippóba menekült, ott lelte halálát több mint hetven évesen, több püspöktársával együtt. †

Erdő Péter Esztergomban: Mária a krisztusi megváltásban részesülő, megújuló emberiség édesanyja

Erdő Péter Esztergomban: Mária a krisztusi megváltásban részesülő, megújuló emberiség édesanyja

Szűz Mária mennybevételének ünnepén, augusztus 15-én Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutatott be szentmisét Esztergomban, a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházban.

Erdő Péter bíboros szentbeszédét teljes terjedelmében közöljük.

Kedves Testvérek!

Nagyboldogasszony ünnepe van. A mai evangéliumban arról olvasunk, hogy Szűz Mária meglátogatja Erzsébetet. Erzsébet köszönti őt, mégpedig olyan emelkedett szavakkal, melyek megvilágítják Mária szerepét az üdvösség történetében. Szűz Mária pedig hálaénekével, a Magnificattal válaszol, mely nem csak a pillanat mélységeit tárja fel, hanem az örökkévalóság távlatába mutat. Hiszen a hálaének utolsó kijelentése az, hogy Isten megemlékezik irgalmasságáról „mindörökké”.

Máriával jelenik meg a nagyszerű isteni tervnek, az üdvösség művének a beteljesedése. Ami addig távoli sejtés, homályos ígéret volt, az egyszerre belépett a történelembe. Ma különösen időszerű, hogy átérezzük, az emberi élet nem céltalan, nem véletlen, nem csupán a pillanatnyi jó közérzetünk a biztos pont benne. Nem távlat nélküli öncél. Ha így volna – és hányan éreznek így kortársaink közül, hányszor megérint minket, hívőket is ennek kísértése –, akkor egy gyógyíthatatlan betegség vagy bármilyen más szenvedés, vagy egyszerűen csak a céltalanság unalma és a világban lévő rossz miatt érzett szomorúság elvehetné a kedvünket a saját életünktől és értelmetlenné tehetné, hogy felelősséget vállalunk a jövőért. Nem lehet, hogy a környezetünk felelőtlen rombolása is végső soron ennek az érzésnek a következménye? Hiszen régen is voltak, akik önző módon pusztították az állatokat és a növényeket, akik rablógazdálkodást folytattak, de ma még nagyobb a felelősségünk, mert jóval többet tudunk a természet összefüggéseiről, a hosszú távú következményekről. Ma mintha a kollektív életuntság telepedne az emberiség nem kis részére.

Pedig a tudatos és szabad ember csak akkor tud olyan szenvedéllyel élni, mint minden más élőlény, ha Isten értelmes tervét az egyes emberrel és az emberiséggel kapcsolatban elfogadja. Ekkor kerül harmóniába a világmindenséggel. Ebben pedig egy nagyszerű istenérv rejlik. A többi élőlényt az ösztönös élni akarás segíti. Ez feltétlen késztetés. Még a néha pusztító csordaösztön is alapjában véve a túlélést szolgálja. Az állatok és növények lehetnek betegek, de nem tudnak életuntak lenni.

Ugyanaz a teremtett törekvés a létre, az életre, ami az emberen kívüli világban megvan, az ember Isten tervére mondott tudatos igenjében emelkedik magasabb szintre, ott éri el csúcsát. Mert az embert a puszta ösztönök nem irányítják teljesen. A Teremtő képmásai vagyunk, mert értelemmel és szabadsággal ajándékozott meg minket. Ha felismerjük, hogy életünk és a világ története nem puszta véletlen, hanem egy nagyszerű, értelmes és jóságos projekt része, ha eszerint igazítjuk a magunk és közösségünk életét, optimizmus, állóképesség, tenni akarás tölt el minket. Így kerülünk igazán összhangba a világmindenséggel, benne az élővilággal, amely „él és élni akar”.

Mária igent mondott az isteni tervre, bár még nem értette. Nem csupán a teremtés tervét fogadta bizalommal, hanem a Krisztusban elérkező megváltás titkát is, amelyben neki is fontos szerepet szánt a Mindenható. A kegyelem rendjében igaz, hogy ha az első emberpár mintegy az egész emberiség nevében cselekedett, ha Éva, akit a Biblia „minden élők anyjának” nevez (Ter 3,20) utódai életének forrása, mintegy összefoglalója lett, Mária a krisztusi megváltásban részesülő, megújuló emberiség édesanyja. Az ő igenjében mondta ki az ember a feltétel nélküli elfogadás válaszát Isten hatalmas, boldogító tervére, mely a teremtés művét, a megváltás és az örök boldogság magasságába emeli. Az ő igenje ragyogtatja fel az új harmóniát, a teremtett és megváltott ember és a világmindenség között, mert újra megtalálja az összhangot Isten tervével.

Az üdvösség tervének beteljesülése, amikor majd Isten „Krisztusban mint főben foglal össze mindent, ami a mennyben és a földön van” (Ef 1,10), Mária igazi szerepének nagyszerűségét is megmutatja „minden nemzedék” előtt. Hiszen a mennybe felvett Boldogasszony igenjére Isten válaszol a teremtett világnak. Mária – amint a mennybevétel dogmáját kihirdető pápa levél mondja – valóban királynői méltóságban tündököl. Ő a Világ Győzelmes Királynéja. Kérjük pártfogását a magunk, Egyházunk és népünk számára, hogy keressük és elfogadjuk Isten tervét. Hogy a felismert jót követni is tudjuk szüntelenül imádkozva, Isten segítségét és a Boldogságos Szűz közbenjárását kérve. Így váljék értelmessé, alkotóvá, jövőt és reményt hordozóvá az életünk! Ámen.

***

Az ünnepi szentmisét követően Erdő Péter bíboros megáldotta a debreceni virágkarneválra készített Szent Koronát ábrázoló virágkocsit, illetve Debrecen és Esztergom város közös virágkocsiját. Romanek Etelka Esztergom polgármestere meghívására az ünnepségen részt vett Széles Diána Debrecen alpolgármestere és Bódor Edit, a debreceni virágkarnevál főszervezője is.

A Szent Korona a magyarok legfontosabb nemzeti ereklyéje, a magyar államiság jelképe. Az augusztus 20-i debreceni karneváli menetben kiemelt helyet kap a koronát megmintázó kompozíció, amin a koronázási jelvények – az országalma és a jogar – is látható.

A 2009-es, 40. Debreceni Virágkarnevál óta hagyomány, hogy a Szent Koronát ábrázoló virágkocsi más magyarországi és határon túli városokba is ellátogat mielőtt Debrecenbe érkezik. Idén a Hortobágyi Lovasnapokon és Esztergomban járt eddig a kompozíció, a virágkarnevált követően pedig a Budapestre, a Nemzeti Vágta programra is elviszik.

Széles Diána alpolgármester beszédében elmondta, felemelő volt, hogy debreceniként részt venhetet és együtt énekelhette a Himnuszt az esztergomi katolikusokkal. Kiemelte: nagyon fontos kulturális kapcsolat alakult ki Esztergom és Debrecen között, amelynek megkoronázása, hogy idén közös virágkocsit is indít a két város a virágkarneválon.