CEZAREAI SZENT ZAKEUS

Szent Zakeus és Álfeus 

vértanúk

A palesztinai Cezareában Dioklécián császár uralkodásának l0. évfordulóján a bebörtönzöttek szabadságot nyertek. A kerület parancsnoka azonban a keresztényeket nehéz kínok alá vetette. Keresztény hite miatt elfogták a gadarai egyház diakónusát Zakeust. Kihallgatás és kínzás után börtönbe vetették. Ezalatt megfogtak egy másik keresztényt is Alfeust. Ő Zakeusnak rokona volt, és a cezareai egyházban felolvasó. A keresztények ellen támasztott üldözés olyan nagy volt, hogy sokan megtagadták hitüket, és készek voltak a bálványoknak áldozni. Ezért, Alfeus a hitehagyó tömeg közé lépve el akarta őket vinni a bálványimádástól. Ezért elfogták és bilincsbe verve a börtönbe zárták. Úgy kínozták mint Zakeust, végül mindkettőjüket kalodába zárták. Mivel tovább is hirdették Krisztust, mindkettőjüket lefejezték 303-ban.

Ferenc pápa fogadta III. Mar Gewargis asszír pátriárkát

Ferenc pápa fogadta III. Mar Gewargis asszír pátriárkát

Ferenc pápa a Vatikánban találkozott III. Mar Gerwargis pátriárka-katholikosszal, a keleti asszír egyház (teljes nevén: Szent Apostoli Katolikus Asszír Keleti Egyház) vezetőjével november 17-én. A Szentatya imádkozott a katolikusok és az asszírok közötti teljes szeretetközösségért.

A pápa kérte a béke ajándékát a Közel-Kelet számára, a sok fájdalom orvoslását és az erőszak felszámolását. „Vessenek véget a szörnyű erőszaknak Szíriában és Irakban, ahol olyan konfliktus tanúi vagyunk, amelyet semmilyen indok nem igazolhat, semmilyen indok nem tehet megengedhetővé. Ezekben az országokban a keresztény testvéreink és mások is mindennapi szenvedésnek vannak kitéve” – fogalmazott Ferenc pápa, majd a keresztények közötti szeretetközösség felé vezető út folytatására buzdított.

Az asszír pátriárkával való találkozó magánmegbeszéléssel kezdődött, ezután bemutatták a vatikáni és az asszír küldöttség tagjait. Az ajándékok cseréje és a közös fotó után az Apostoli Palota Redemptoris Mater kápolnájában egy rövid közös imára is sor került.

A pápa a szíriai és iraki helyzet kapcsán így fogalmazott: „Mindennap látjuk, hogy a keresztények keresztutat járnak, szelíden követve Jézust, aki keresztjével kiengesztelt minket. Olyan példák ők, akik minden körülmény között arra buzdítanak, hogy maradjunk az Úrral, öleljük át keresztjét, bízzunk benne. Krisztus jelenléte arra hív bennünket még a balszerencse idején is, hogy ne fáradjunk bele megélni a szeretetre, a kiengesztelődésre és a megbocsátásra hívó üzenetét.”

A Szentatya szólt a szoros testvéri kapcsolatokról is, amelyek a katolikus egyház és a keleti asszír egyház között fennállnak, és amelyeket tovább erősít a pátriárka nagyra értékelt látogatása.

Számos jelentős lépésre már sor került – emlékeztetett Ferenc pápa, és utalt a történelmi pillanatra, amikor 1994-ben közös krisztológiai nyilatkozatot írt alá IV. Mar Dinkha és Szent II. János Pál.

Ez lehetővé tette, hogy közösen megvalljuk a megtestesülés misztériumába vetett hitünket és megnyitotta az utat a teljes szeretetközösség felé vezető zarándoklatunk előtt – fogalmazott a pápa, és megerősítette a katolikus egyház elkötelezettségét annak érdekében, hogy a párbeszéd tovább haladjon.

Ferenc pápa annak a reményének is hangot adott, hogy a két egyház közötti teológiai párbeszéd közös bizottsága segíthet egyengetni az utat a teljes egyházi szeretetközösség felé. „Addig is lehetőségünk van gyors léptekkel előre haladni, növekedve a kölcsönös megismerésben és tanúságot téve közösen az evangéliumról. Közelségünk legyen az egység kovásza. Működjünk együtt a szeretetben, hogy ez jelölje ki az utat.”

A pápa közös imára hívott egymásért. „Minden idők szentjei és vértanúi, a nagy evangelizátorok buzdítanak és kísérnek el, hogy a szeretetközösség és a tanúságtétel termékeny útjait nyissuk meg.”

Az asszír pátriárka beszédében szintén utalt az 1994-es találkozóra II. János Pál pápával, amikor már érezni lehetett a háború előszelét Irakban. Majd emlékeztetett, ma egy másik konfliktus miatt nők, gyermekek, idősek hagyták el otthonaikat biztonságosabb életet keresve. A pátriárka a kitelepített iraki és szíriai keresztények és a hitükért életükkel fizető emberek nevében kitartó imákat kért, hogy véget érjen a fájdalom és az üldöztetés.

Növelni kell a testvéri együttműködést eszmecserét és alapos tanulmányokat folytatva, amelyek rávilágítanak a közel-keleti keresztények jelenlegi problémájára. Ennek érdekében III. Mar Gewargis javasolta egy nemzetközi találkozó megszervezését az apostoli egyházak pátriárkáinak és prímásainak részvételével. A tanácskozás célja az lenne, hogy tanulmányozzák és megértsék, hogy miért ismétlődnek meg hasonló tragédiák újra és újra a közel-keleti régióban. „Ezeknek az országoknak a lakói a vallási vezetőkbe vetik reményüket, hogy megmentsék őket a jelenlegi szörnyű körülményektől, abban a meggyőződésben, hogy bármit kérünk is, azt megkapjuk” – hangsúlyozta III. Mar Gewargis pátriárka-katholikosz.

 

Az Irgalmasság Szent Éve 352.

A Szent Péter és Szent Pál bazilikák felszentelésének évfordulója
A hullámok között vergődő bárka az Egyház képe. Don Bosco egyik látomásában a Péter által vezetett hajó számára két biztos világítótorony adott eligazodást: az Oltáriszentség és Szűz Mária Szent István óta hazánk történelme is Péter hajójának nyomában halad, bár sokan próbálták már zátonyra vinni. Az események hullámverései között népünk jövőbe vetett reménye is sokszor megingott, de olyan soha nem történt, hogy ne tudtunk volna Jézus felénk nyújtott karjába belekapaszkodni. Figyeljünk a két világítótoronyra. 

Évközi 33. hét péntek

Évközi 33. hét péntek

A Szentírás első és utolsó könyvének horizontja az egész emberiség méreteire tágul. Ádám és Éva nem zsidó és nem keresztény, hanem ember, minden élők atyja és anyja. A Jelenések könyvében feltáruló történelmi tabló pedig – még ha vannak is konkrét, a kereszténység korabeli történelmi helyzetéből magyarázható vonatkozásai – szintén nem egy népről vagy egy vallási közösségről szól csupán, hanem az egész emberiség egyetemes történelmének értelmét nyilatkoztatja ki.

Ez az egyetemesség, Ádám ivadékainak ez az összetartozása a Szentírásban igen eredeti és önmagában is nagy jelentőségű üzenet. Az emberiség egységét a Biblia előbb fogalmazta meg, mint a biológia tudománya, s a különböző népek egyenrangúságát előbb hirdette, mint a politikusok. (Le is vagyunk maradva ettől a valóságtól a gyakorlatban mind a mai napig.) A kinyilatkoztatás szerint minden ember Isten képmására teremtetett, és minden ember az örök boldogságra rendeltetett, vagyis nincs értékesebb és értéktelenebb faj, nép vagy nemzet. Egyetlen család vagyunk, melynek minden tagja felelős a másikért. Ez az az édes kinyilatkoztatás, amely azonban keserűvé vált, mert a visszautasított isteni szeretet és irgalom a kárhozat valós lehetőségét nyitja meg a megátalkodott teremtmény előtt. A Teremtés könyve beszél az áteredő bűnről és annak egyetemes hatásáról, s ezt a Jelenések könyve megerősíti, sőt azt is bemutatja, hogy a legtitkosabb bűnünk is az egész emberiséget mérgezi. Egyéni vétkeink, jól palástolt gyűlöleteink rejtett, de összefüggő tenyészete az, amely a történelem folyamán hol itt, hol ott termeli ki magából a háborúkat és népirtásokat. Jaj annak, aki a világ népeihez küldve csak az édességről ad számot, és nem említi a keserűséget! A Jelenések könyvének alapvető örömhíre éppen a kárhozatból való szabadulás lehetősége, míg e földön élünk és megtérünk Jézushoz.

Fölséges Urunk, Jézus Krisztus, add, kérünk, kegyelmedet, hogy befogadjuk és érvényre juttassuk életünkben a legnagyobb örömhírt, hogy szentséges megtestesülésed által tagja lettél a nagy emberi családnak, s megváltó haláloddal nem csupán az ősbűn átkától szabadítottál meg, hanem a Szentlélekkel örökre az Atyához kapcsoltál bennünket.

 

CSODATEVŐ SZENT GERGELY

Csodatevő Szent Gergely 

főpap

Neocezárea városából származott. Szülei pogányok voltak, de hamar elvesztette őket. Tanulmányaiban a görög bölcseletet tanulta, és ez rávezette az igazi bölcsességre, az igaz Isten ismeretére. Tanítómestere Origenész volt. Tanulmányai befejezése utána elvonult a pusztába, hogy ott a magányban, teljesen az imádságnak és a Szentírás tanulmányozásának éljen. Fedim, Amazia püspöke ki akarta hívni innen, hogy pappá szentelje. Gergely méltatlannak tartva magát, elrejtőzött. Mégis megkapta a felszentelést, Neocezárea püspöke lett. A városban csak 17 keresztény élt, a többi lakos pogány volt. Gergely nagy buzgósággal fogott hozzá a pogányok megtérítéséhez. Tanító tevékenységét sok csodával kísérte és erősítette meg, ezért a „csodatevő” elnevezést kapta. Decius keresztényüldözése idején elrejtőzött, és ezt tanácsolta félénkebb híveinek is. Az üldözés után visszatért hozzájuk, és megújította az üldözés alatt összeomlott rendet. Késő öregségben halt meg 266-70 között. Amikor meghalt, a városban csak 17 pogány maradt.