Apameai Szent Antal

Szent Antal 

vértanú

A szíriai Apameából származott. Foglalkozására nézve kőműves volt. Látva, hogy a pogányok áldozatot mutatnak be isteneiknek, megsajnálta őket, és kérte, hogy álljanak el ettől az istentelenségtől. Mivel nem hallgattak rá, kiment a pusztába, és ott egy Timoteus nevű remeténél töltött két évet. Az ő imádságával megerősítve, visszatért a városba, egy pogány ünnepen bement a templomba, és összetörte a bálványszobrokat. Ezért megkínozták és kiűzték a városból. Ezután Apamea közelében templomot kezdett építeni a Szentháromság tiszteletére. A város pogány lakosai éjjel eljővén, kardokkal darabokra szabdalták.

Az egyház megtisztítását magunkon kell kezdeni, hogy az egyház növekedjen

Ferenc pápa szentmisét mutat be a Szt. Márta-házban

Építeni, óvni és megtisztítani az egyházat. Ezekre az irányelvekre alapozta homíliáját november 9-én, csütörtökön reggel Ferenc pápa a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmiséjén. Ezen a napon emlékezünk Róma székesegyházának a Lateráni bazilikának a felszentelésére, amely „minden egyház anyja”. Ez a cím nem a büszkeségre, hanem a szolgálatra és a szeretetre vonatkozó indok.

Mindenekelőtt építeni kell az egyházat. Mi azonban az egyház alapja? Jézus – emlékeztetett a pápa. Jézus a sarokköve ennek az épületnek. Jézus Krisztus nélkül nincs egyház. Miért? Mert hiányzik az alap. Ha pedig alapzat nélkül építünk egy egyházat, egy templomot, mi történik? Összedől, minden összeomlik. Ha az élő Jézus Krisztus nincs az egyházban, összeomlik.

És mi mik vagyunk? – tette fel a kérdést a pápa. Élő kövek – hangzott a válasza. Nem vagyunk egyformák, mindannyian különbözőek vagyunk, mert ez az egyház gazdagsága. Mindenki az Istentől kapott adományok szerint épít. Nem gondolhatunk egy uniformizált egyházra, az nem egyház. Tehát meg kell óvni az egyházat Isten Lelkének figyelembe vételével, aki bennünk él.

Ma hány keresztény tudja, hogy ki Jézus Krisztus, ki az Atya, amikor imádkozzák a Miatyánkot? – hangzott a Szentatya kérdése. Amikor a Szentlélekről beszélünk, azt mondják: „Ja, igen, az a galamb” és ezzel el van intézve. A Szentlélek azonban az egyház élete, a te életed és az én életem! Mi a Szentlélek temploma vagyunk és meg kell őriznünk a Szentlelket, ahogy Szent Pál tanácsolja a keresztényeknek, hogy ne keserítsék el a Szentlelket. Tehát ne viselkedjünk úgy, hogy az szemben álljon a harmóniával, amelyet a Szentlélek teremt bennünk és az egyházban. Ő a harmónia, ő teremti meg a harmóniát ebben az épületben.

Végül Ferenc pápa kiemelte: tisztítsuk meg az egyházat, de magunkon kezdve: mi mindannyian bűnösök vagyunk. Ha közületek valaki nem az, az emelje fel a kezét, mert az szép meglepetés lenne – szólt a jelenlevőkhöz. Ezért folyamatosan meg kell tisztítani magunkat és a közösséget is: az egyház egyházmegyei közösségét, a keresztény és az egyetemes közösséget, hogy növekedni tudjon az egyház – zárta csütörtöki homíliáját a pápa.

 

 

Évközi 31. hét csütörtök

Évközi 31. hét csütörtök

Amikor egy templom felszentelésének évfordulóját üljük, ünneplésünk nem a holt köveknek szól, hanem az eleven Isten-ember kapcsolatnak, amelyet a szent helyen szinte tapintani lehet. Ünneplésünk kegyelmi ajándék is egyben, mely egyre jobban elmélyíti bennünk az Egyház anyai misztériumát. A templom kiemelt helyén álló keresztkútból mint anyaölből születik meg a keresztény nép, s valahányszor egy csecsemőnek vagy egy felnőtt hittanulónak kiszolgáltatják itt a keresztség szentségét, közösségünk összetartozása is erősödik, hiszen mindannyian ugyanannak „az isteni kútnak makulátlan tiszta méhéből támadt mennyei nemzedék és új teremtmény” vagyunk.

Az Egyház mint jó édesanya táplálja is gyermekeit, méghozzá az Ígéret földjének mennyei javaival, melyeket a szent liturgiában bőséggel nyújt nekünk. Nagyon fontos, hogy idejekorán erre a táplálékra szoktassuk a gyermekeket, kifejlesztve bennük az egészséges ízlést, nem pedig a kezdet kezdetén giccsekkel és utánzatokkal elrontva érzéküket a mennyei valóságok iránt. Az első szavakra és mozdulatokra is megtanít liturgiája által az Anyaszentegyház, azt az egyetemes anyanyelvet sajátíttatva el velünk, amely egyszerre alázatos és fönséges, egyszerű és művészi, visszafogott és az egekig szárnyaló. Aki a Szentírás és a szent liturgia nyelvén tanul imádkozni, annak nem csupán szókincse lesz gazdag és kifejező, hanem imádságának horizontja is egyre jobban kitágul annak méreteire, aki sugallta azokat. S valahányszor elmegyünk a templomba és részt veszünk a liturgián, újból és újból eléri létezésünk gyökereit az a hömpölygő folyam, melyről Ezekiel próféta látomása szól, hogy bőségesen megteremjük az örök élet gyümölcseit.

Urunk, Jézus Krisztus, amikor ma a Város és a Földkerekség minden templomának anyját és fejét ünnepeljük, szívből hálát adunk Neked azért az örökre megmaradó életért, melyet Jegyesed, az Egyház által adtál nekünk a szent keresztségben, és alázattal kérünk, hogy igéd hallgatása és szentségeid vétele ezt az életet szüntelenül táplálja és gyarapítsa bennünk.

 

BOLDOG DUNS SCOTUS* JÁNOS

BOLDOG DUNS SCOTUS* JÁNOS

 egyháztanító

 (kb. 1265-1308) 

 
Skóciában született. Kb. 15 éves korában lép be a Ferenc-rendbe, 1291- ben szentelik pappá. Tanulmányait Oxfordban, majd Párizsban végzi, ahol 1296 óta tanít. 1303-ban el kell hagynia Párizst, mert nem írta alá Szép Fülöp zsinathoz szóló fellebbezését VIII. Bonifác pápa ellen. 1304-ben visszatér Párizsba. 1308-ban Kölnbe helyezik, ahol pár hónapos tanárkodás után meghal. Sírját évszázadokon keresztül nagy tiszteletben tartják. II. János Pál 1993-ban avatja boldoggá.
Legjellemzőbb tanításai:
Filozófiájában a létnek, erkölcstanában az akaratnak, teológiájában a szeretetnek adja az elsőbbséget. Az örök boldogság mibenlétét Szent Tamással ellentétben nem Isten értelmi szemlélésében, hanem az Istennel szeretetben való egyesülésben látja. Egyes tanításai, mint pl. Krisztus primátusságáról (akkor is megtestesült volna, ha Ádám nem vétkezik), profétikus jellegűek. Hasonlóképpen a Szeplőtelen Fogantatásról szóló tanítás. A hittudósok közül szinte egyedül hirdette ezt a tant a XIII. század végén. Érdeme, hogy elhárította az akadályt a dogma elfogadása elől s olyan érveket hozott bizonyítására, melyek örök érvényűek. 1305-ben a párizsi egyetemen nyilvános vita során megcáfolt 200 ellenvetést a tan ellen olyan elmeéllel, hogy akkor nevezték el „doctor subtilis”- nek, éleselméjű hittudósnak - másik elnevezése: doctor marianus: Mária hittudósa. A fényesen sikerült bizonyítás után a párizsi egyetem azonnal elfogadta a Szeplőtelen Fogantatás tanát, s ünnepét már 50 év múlva megünnepelte. A hagyomány szerint a vita előtt Scotus a Szűz Mária szobor felé fordulva mondta: „Tégy méltóvá engem a te dícséretedre, Szentséges Szűz, adj erőt ellenségeiddel szemben!” A Ferenc-rendben, Kölnben, Nólában századok óta boldogként tisztelik. Ezt a tiszteletet hagyta jóvá 1993-ban II. János Pál.
„Mindazon szerzetesrendek körül, melyek a XIV. század elején harcra keltek a mi szűz Anyánk Szeplőtelen Fogantatásáért, kitűnik Szent Ferenc rendje, mert a Scotus által kibontott zászló alatt mindenkinél jobban védelmére keltek e tannak; amiért a következő századokban annyi üldözést kellett szenvedniök, annyi vitát megküzdeniök, hogy eltekintve egyéb érdemeiktől, az így szerzett győzelmük folytán is tiszteletre méltóvá tették magukat a katolikus világ előtt.” (Strozzi egyháztörténész véleménye.)

Imádság:
Istenünk, te Boldog Duns Scotus Jánost, a Szeplőtelen Fogantatás hittudóst kiváló értelemmel és életszentséggel tüntetted ki. Közbenjárására add meg nekünk is, hogy ugyanazt a tanítást hűségesen megtartsuk, és életünkkel megvalljuk. A mi Urunk Jézus Krisztus által.

A vallás korunk mentőöve – Ferenc pápa fogadta a kairói al-Azhar szunnita központ főimámját

A vallás korunk mentőöve – Ferenc pápa fogadta a kairói al-Azhar szunnita központ főimámját

November 7-én Ferenc pápa a vatikáni VI. Pál teremben fogadta Ahmad et-Tajjeb professzort, a kairói al-Azhar mecset és egyetem főimámját, a szunnita iszlám legmagasabb rangú vallási elöljáróját. Az audienciát követően együtt ebédeltek a Szent Márta-házban.

Harmadik alkalommal találkozott egymással a két vallási vezető: először 2016. május 23-án a Vatikánban, majd idén április 28-án Kairóban találkoztak, amikor Ferenc pápa is részt vett a nemzetközi békekonferencián. Ez alkalommal mindketten elkötelezték magukat, hogy konkrétan munkálkodnak a békéért, a fundamentalistákkal és a szélsőségesekkel szemben.

„Olyan ember [a pápa], aki szimbólum; mélységesen jó, szeretet járja át a szívét, és őszinte jóság, az a vágy, hogy a kultúrák közötti találkozás az emberiség javára szolgáljon” – mondta et-Tajjeb a Ferenc pápával való találkozás után azon a nemzetközi konferencián, amelyet a Szent Egyed közösség szervezett Rómában Kelet és Nyugat: civilizációk párbeszéde címmel.

A főimám elmondta, hogy azokról a fontos kérdésekről beszélgettek, amelyek felkavarják az embereket, fájdalmat és szenvedést okoznak a világban. Szeretnék megtalálni az utat, hogyan tehetnek együtt azért, hogy enyhítsék a világban a szegények és minden ember szenvedését. Optimistának nevezte magát az együttműködést illetően.

A november 7-i konferenciát (amely a 2015-ös firenzei és a 2016-os párizsi találkozó után immár a harmadik) a Palazzo della Cancelleriában tartották Rómában, a Szent Egyed közösség elnöke, Marco Impagliazzo moderálásával. Felszólalt a közösség alapítója, Andrea Riccardi történész; Jean-Louis Tauran bíboros, a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke; Pierangelo Segueri, a II. János Pál Pápai Teológiai Intézet elnöke; Olivier Roy francia Kelet-kutató és több iszlám vallási elöljáró.

Et-Tajjeb hangsúlyozta: ilyen találkozókat rendezni nem luxus, hanem szükséges dolog. Bejelentette, hogy az Al-Azhar Egyetem minden erőforrást biztosít a folyamatos együttműködéshez annak érdekében, hogy megoldást találjanak a terrorveszélyre, és minden erőfeszítést megtegyenek a világ békéjéért. Hozzátette, hogy a Kelet és a Nyugat közötti párbeszédre feltétlenül szükség van ahhoz, hogy megmentsük az emberiséget, és ne zuhanjunk bele egy sötét korszakba. Figyelmeztetett, hogy a kölcsönös erőszak megkülönbözteti évszázadunkat az előző korszaktól, századunk visszalépést jelent az elmúlt évszázadhoz képest.

„Nem azért vagyok itt, hogy a terrorizmusról, annak okairól beszéljek, arról, ki áll mögötte, ki finanszírozza, és ki engedi, hogy országhatároktól függetlenül szabadon mozoghasson ez a szörnyű fegyverarzenál… A muszlimok áldozatai a terrorizmusnak, nagyobb árat fizetnek érte mindenki másnál. A gazdaságukat is csapás érte” – fogalmazott Ahmad et-Tajjeb. Véleménye szerint a vallás nem akadályozza a párbeszédet, hanem az alapját jelenti; olyan, mint egy mentőöv, még ha a laikus ideológiák gúnyt is űznek belőle. „A vallás nevében folytatott háborúknak egy közös tulajdonságuk van: a vallás átpolitizálása, politikai célból, eszközként való használata.”

Előadása végén az al-Azhar mecset és egyetem főimámja felhívást intézett mindenkihez annak érdekében, hogy „tisztelje a másféle vallásokat és híveiket olyan tisztelettel, amely nem lehet alacsonyabb, mint saját vallásának tisztelete. A szélsőségesek hamis nézetet hirdetnek ebben a témában, arra törekszenek, hogy meggyilkolják a hitetleneket”.

Az Al-Azhar Egyetem az iszlám világ egyik legfontosabb felsőoktatási intézménye Kairóban. 1923 és 1927 között az egyetem diákja volt Hasszán al-Banna, a Muszlim Testvériség nevű muszlim szervezet alapítója. Az intézmény első magyar diákja, s egyben első nem muszlim hallgatója Goldziher Ignác volt. Itt tanult 1935-ös mekkai zarándoklata előtt Germanus Gyula (felvett arab nevén Abdul Karim) is. Az intézményben átélt élményeit és a zarándoklatot Allah Akbar című könyvében írta meg. Az 1980-as években itt tanult Mihálffy Balázs, a Korán egyik magyar fordítója, aki egyben a Magyar Iszlám Közösség alapítója is.