Dr. Udvardy György püspök

Dr. Udvardy György püspök
Pécsi Egyházmegye

2018. május 10., csütörtök

Bourgesi Szent Szolongia



Szent Szolongia
szűz és vértanú.
880.



Egyszerű pásztorleány volt a Rajna menti Villemonte faluban. Szépsége és szelíd természete megtetszett a szomszédos város fiatal kormányzójának. Feleségül kérte, de a leány nem kívánt házasságot kötni. Ekkor a férfi megpróbálta lován elragadni, de ő leugrott a nyeregből és menekülni igyekezett. a férfi ekkor kardjával leszúrta.



Ferenc pápa beszéde Nomadelfia közösségéhez: A testvériség törvénye prófétai valóság



Ferenc pápa beszéde Nomadelfia közösségéhez: A testvériség törvénye prófétai valóság

Ferenc pápa május 10-én csütörtökön délelőtt villámlátogatást tett a toszkánföldi Nomadelfia testvéri közösségében és hozzájuk intézett beszédében arra bátorította őket, hogy bátran és bizalommal éljék tovább azt az életmódot, amit alapítójuk megálmodott és meg is valósított.

Nomadelfia a tesvéri törvényre épült evangéliumi falu

Toszkánföld közepén, Grosseto közelében él a mintegy ezer lelket számláló közösség, melyet Don Zeno Saltini alapított a háború után, elsődlegesen árvagyermekek számára. A Lélek azonban nem árvagondozó intézet alapítását bízta a tizenkét gyermekes nagycsaládból származó Zeno atyára, hanem az őskereszténység mindig is vonzó szeretet- és vagyonközösségének a megvalósítását. Házaspárok és az Úr szolgálatára önmagukat felajánló világiak lesznek a közéjük fogadott árvák nagycsaládja, ahol a család vérségi modellje és az azt felülmúló evangéliumi ajánlás lesz konkrét, közösen megélt valósággá.

Állhatos ragaszkodással az alapításhoz

Azért jöttem hozzátok, hogy bátorítsam a Don Zeno Saltini alapította közösségeteket – kezdte beszédét Ferenc pápa. Nomadelfia egy prófétai jel, mely egy szép és jó, új életforma kultúrájának megteremtését ajánlja az evangélium nyomán. Az alapító apostoli lendülettel készítette elő a talajt az evangéliumi magvetéshez és származásánál fogva pontosan ismerte az aratás eljöttének az idejét. Jól megértette Jézus szavát, hogy az eke szarvára tett kezet nem lehet már visszavenni, és nem hiába mondogatta oly gyakran, mert életének a nehézségei nagyon is szükségessé tették azt.

Nincs többé helye az elszigetelődésnek és a magánynak

Ferenc pápa Don Zeno álmára utalt, Nomadelfia, vagyis a testvériség törvényének a megteremtésére, mely valójában az Apostolok Cseledeteiben körvonalazott életideál megtestesítését szorgalmazta. „A sok hívő mind egy szív, egy lélek volt. Egyikük sem mondta vagyonát sajátjának, mindenük közös volt” (ApCsel 4,32). A pápa arra buzdította Nomadelfia közösségét, hogy folytassák tovább ezt az életstílust, bízva az evangélium és a Szentlélek erejében. Don Zeno jól megértette a saját korában, hogy az árva gyermekek szenvedésének a megoldására az egyetlen választ a szeretet adja.

Rokoni kapcsolatoknál erősebb kapcsolatok

Ezért olyan közösségi életformát talált, ahol már nincs többé helye az elszigetelődésnek és a magánynak, hanem a családok és a közösség különféle tagjai egymást segítik. Így Nomadelfiában az Úr különleges hívására a rokoni kapcsolatoknál erősebb kapcsolatok születtek, egyfajta vérrokonság Jézussal, ahogy ő maga mondta: „Aki teljesíti az Isten akaratát, az az én testvérem, nővérem és anyám” (Mk 3,35). Ez a különleges kapcsolat a megszólításban is testet ölt, hiszen mindenki tegezi a másikat.

Prófétai jel az idősek iránt tanított különleges figyelem

Ferenc pápa külön kiemelte a közösség életének egy másik prófétai jelét, vagyis az idősek iránt tanított különleges figyelmet. Az idősek még gyengén, rossz egészségi állapotban is a családokban maradnak és az egész közösség gondoskodik róluk. A pápa arra kérte őket, hogy haladjanak tovább ezen a testvéri úton. Habozás nélkül, örömmel válaszoljanak az evangélium sugallotta élettel annak a világnak, mely ellenséges a Jézus hirdette ideálokkal szemben. Megköszönte a családi légkör melegét, mellyel fogadták őt és ígérte, hogy szívében és imádságában hordozza őket. Végül a közös nagycsaládi tapasztalat után a pápa kérésére együtt imádkoztak Jézus Atyjához a Miatyánk imádsággal.


Húsvét 6. hét csütörtök



Húsvét 6. hét csütörtök


A „kis idő”, melyről Jézus a mai Evangéliumban beszél, nemcsak sírban nyugvásának idejét jelenti, hanem a mennybemenetele és Pünkösd közötti időt is, hiszen az apostolok Pünkösdkor a mennybe ment Krisztus egészen sajátos, végleges visszatérésének lesznek tanúi. Azelőtt ott állt előttük hús-vér emberként, feltámadása után már új, romolhatatlan testben, Pünkösd után viszont a Szentlélek által bennük lesz jelen.

A megtestesülés után ez a legnagyobb fordulat a világtörténelemben: az Egyház születésének pillanata. Szent Pál is csak lassan érti meg, hogy a körülötte kirobbanó botrányok, szakadások, a hozzá való csatlakozás és az elutasítás nem őmiatta, hanem a benne élő Krisztus miatt történnek. Ha Jézust hirdetjük, és bűnbánatban élünk hosszú éveken át, mi is az ellentmondás jelévé leszünk. Nem csupán hibánk, természetünk miatt lesznek ellenségesek velünk, hanem Krisztus miatt. Kitehetjük a lelkünk, fáradozhatunk a legnagyobb jó szándékkal, elkerülhetetlen, hogy környezetünk szembekerüljön velünk, talán egészen odáig, hogy megaláznak és kivetnek maguk közül. Szent Benedeket első társai meg akarták mérgezni, Szent Ferencet alkalmatlannak nyilvánították rendje vezetésére, Keresztes Szent Jánost szerzetestestvérei börtönbe vetették. Ők mégsem estek kétségbe, s nem tértek le arról az útról, amelyre Krisztus vezette őket a bensejükbe adott Szentlélek által. Isten pedig megáldotta szolgálatukat és szenvedésüket, és még ragyogóbban beteljesítette küldetésüket.

Urunk, Jézus Krisztus, Te azért jöttél, hogy velünk is megoszd istenfiúságodat, halhatatlan életedet, és elküldd nekünk a Szentlelket. Fogadd el cserében tőlünk halandó testünket, földi életünket, értelmünket, érzelmi világunkat, tehetségünket és akaratunkat, hogy általunk is beléphess a világba, és beteljesítsd művedet az emberek között.


2018. május 8., kedd

Szent Mihály megjelenése.



Szent Mihály megjelenése. 


 Az ünnepet középkori misekönyveink adventus, apparitio, inventio, victoria S. Michaelis váltakozó neveken tartják számon.* Régi kalendáriumainkban: Szent Mihály jelenete.
A legenda szerint I. Gelázius (496) pápa idejében Nápoly közelében pásztorok vettek űzőbe egy megvadult bikát. Eger hegyi barlang nyílásában meg is találták. Amikor rálőttek, a nyíl visszarepült. A különös dolgot jelentették a püspöknek, ki háromnapos böjtöt és könyörgést rendelt el. Harmadnap megjelent a püspök álmában Mihály arkangyal, és tudtára adta, hogy a barlang az ő Szent helye.* Erre templommá alakították át, és Monte Gargano néven jeles búcsújáróhely lett belőle.* Középkori legenda szerint angyali seregek végzik benne az isteni szolgálatot.*
A kolozsvári Szent Mihály-templom sajátos fölépítésű miséjét örökítette meg Megyericsei János helybeli archidiakonus (1517). A graduale így hangzik: Surrexit pastor bonus, Alleluja. Mons Gargano noli timere, quia ego sum archangelus, missus a Domino aedificare templom Dei, ubi saxa panduntur et peccata hominum remittuntur.*
Mihálynak ez az ünnepe volt a soproni híres Mihály-templom középkori búcsúnapja. Ilyenkor zöld lombbal díszítették föl.* A pápa Tápé Szent Mihály-temploma számára is erre a napra engedélyezett búcsút (1642). Emlékezete azonban már régen veszendőbe ment: a tápai misabúcsú megünneplésére is szeptember 29-én, illetőleg a rákövetkező vasárnap kerül sor.
A magyarországi Mihály-kultuszt egyébként fő ünnepénél mutatjuk be.


Ferenc pápa a modern rabszolgaságról: Senki sem moshatja a kezeit



Ferenc pápa a modern rabszolgaságról: Senki sem moshatja a kezeit


Május 5. és 8. között nemzetközi fórumot tartanak Buenos Airesben, Argentínában a modern rabszolgaság témájáról „Régi problémák az új világban” címmel. Ferenc pápa videóüzenetet küldött a Buenos Aires-i ortodox érsekség által rendezett tanácskozásra.


A kaliforniai Berkeley-ben működő Athenagoras Pátriárka Ortodox Intézet (The Patriarch Athenagoras Orthodox Institute) társszervezésében rendezett fórum célja, hogy összefogja a főként dél-amerikai szakembereket, politikusokat, teológusokat, és folytassák a 2017 februárjában tartott első fórum témáit, kiegészítve azokat a közegészség, a technológia, a sebezhető közösségek kérdésköreivel. A tavalyi tanácskozást Isztambulban tartották Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka védnökségével és Justin Welby canterburyi anglikán érsek társvédnökségével, melyet egy ortodox–anglikán közös nyilatkozattal zártak.
Ferenc pápa a mostani fórumhoz intézett videóüzenetében először emlékeztetett a modern rabszolgaság mai formáira: mint az emberkereskedelem, az eladósodottak kizsákmányolása, a gyermekek kihasználása, a szexuális kizsákmányolás, valamint a kényszermunkák számos formája. Drámaian emelkedik a modern rabszolgaság valamely módja által kihasznált emberek száma, szerényebb becslések szerint is meghaladja a 40 millió főt a világon. A jelenség elsősorban a legvédtelenebb, szegény réteget érinti, köztük is főként a gyermekeket és a nőket.
A modern rabszolgaság problémájából a Szentatya két fontos témát, feladatot emelt ki: az első a jelenség megismertetése a közvéleménnyel, mert senki sem „moshatja kezeit” egy olyan bűntett kapcsán, mely az egész emberiséget érinti. A rabszolgaság haszonévezői a nemzetközi bűnszövetkezetek, de a fogyasztói láncolat révén e szolgáltatások kliensei is felelősek a bűnös rendszer fenntartásában. Ugyanakkor a kívülállók sem maradhatnak közömbösek, mert a probléma közös, mindenkit érint. A másik sürgető feladat, hogy sietve cselekedni kell a rabszolgákká tett személyek megmentése érdekében: meg kell védeni jogaikat, a bűnszervezetek fenntartóit és működtetőit pedig törvényesen számon kell kérni. Ehhez azonban nem elegendő a keménykezű törvénykezés, ha nem számolják fel a jelenség kiváltó okait. Azokban az országokban, ahol különösen súlyos a szegénység, ahol erőszak uralkodik, ahol nem garantálják a személy biztonságát, a személyes és a közvagyon védelmét, ott továbbra is büntetlenül elkövetik ezeket a szörnyű bűntetteket.
A pápa hangsúlyozza: az anyagi támogatás és jogi támasz nélküli peremre szorult személyek lesznek az áldozatai ennek az erőszaknak. A választ az átfogó emberi fejlődés lehet, kezdve a minőségi neveléssel. A megoldás tehát: nevelés és munka – összegezte javaslatát Ferenc pápa videóüzenetében.