BOLOGNAI SZENT KATALIN

BOLOGNAI SZENT KATALIN 

szűz, klarissza

 (1413-1463)

Bolognában, a Vigri nemesi családban született. Apja Ferrarában a D’Este hercegi udvarban szolgált, így Katalin 11 éves korában a hercegi udvarba került. Itt alkalma volt elsajátítatni a humanista műveltséget, a jártasságot a latin nyelvben, kibontakozott festoi és zenei képessége is. A nagy ferences igehirdető, Sienai Szent Bernardin ezekben az években járta be Észak-Itália városait, Bolognában 1423-ban járt. Fordulópontot jelentett Katalin lelki életében, hogy Ferrarában megismerkedett egy ferences terciárius közösséggel s 15 évesen közéjük lépett. A közösség legtöbb tagja, így Katalin is néhány év múlva Szent Klára reguláját fogadta el. Katalin 1432-ben öltötte magára a klarisszák ruháját s hamarosan a novíciák mesternoje lett. 5 éven át a Sátán sokféle kísértését viselte el, erről ír 1438-ban keletkezett művében, melynek címe: A lelki harc fegyverei. Halála után a művet több városban gyakran kiadták, más nyelvekre is lefordították. A szerzetesi életben kezdőknek ad ebben bölcs tanácsokat. Hét lelki fegyvert sorol fel: 1. szorgalom a jócselekedetekben, 2. magában nem bízni, 3. erősen bízni Istenben, 4. Krisztus szenvedésére emlékezni, 5. saját halálunkra gondolni, 6. a mennyei dicsőség reménye, 7. a szentírás szavait emlékezetbe vésni. Ezenkívül a tökéletességre jutás eszközei közt kiemeli az imádságot, a gyakori szentáldozást és a Szűzanya tiszteletet. Más prózai és költői műveket is írt – a Szeplőtelen Szűz poétája névvel illették. Látomásokban, egyéb misztikus kegyelmekben is részesült (egyszer látta a szentostyában a kis Jézust s angyalok kórusát hallotta). 1456-ban 16 társnőjével szülővárosában, Bolognában klarissza zárdát alapít, ennek apátnője lesz egészen haláláig. A betegek iránt különös szeretettel volt: „Ti az üdvözítő igazi jegyesei vagytok - mondta nekik -, ő a szenvedést választotta osztályrészéül.” 1463. márc. 9-én költözött isteni Jegyeséhez. A teste épségben maradt s napjainkban is látható a bolognai klarisszák kápolnájában. XI. Kelemen pápa avatta szentté 1712-ben.

„Krisztus hűséges szolgája - tanítja Szent Katalin – álljon készen arra, hogy a kereszt útját járja, mert mindazok, akik Istennek szolgálnak, kénytelenek Isten ellenségeivel harcolni, s tőlük különféle kegyetlen sebeket kapnak. Tehát a legjobb fegyverekre van szükségünk, melyekkel az ellenség ellen bátran harcolhatunk.”

Imádság:

Urunk, Istenünk, te Szent Katalin szüzet elhalmoztad mennyei ajándékaiddal. Add kérünk, hogy erényeit követve itt a földön, vele együtt örökkévaló örömöket élvezhessünk a mennyben. A mi Urunk Jézus Krisztus által.

 

APOSTOLOK CSELEKEDETEI 32.

APOSTOLOK CSELEKEDETEI

 
8,7: „Mert a tisztátalan lelkek hangos kiáltással kimentek sokakból, akikben laktak, és sok inaszakadt és sánta meggyógyult”. A tisztátalan lelkek az ördögök. Jézus egyik főfeladata volt földi életében az ördögi megszállástól való szabadítás. Az ember, akit megszállt a gonoszlélek, ki volt téve az ő zaklatásainak, a nála okosabb és erősebb akaratú lény fizikai és lelki gyötrelmeket okozhatott áldozatának. Érthető, hogy hangos kiáltással tiltakoztak, amikor a Jézus nevében elhangzott parancsnak engedelmeskedniük kellett. Ez igen alkalmas bizonyítéka volt annak, hogy a hithirdető Jézus megbízottja. A testi betegségek gyógyítása már képzett orvosok tevékenysége volt akkor is, de sem Fülöp, sem a többi tanítvány nem részesült ilyen szakképzésben, eszközeik sem voltak a gyógyító tevékenységhez, ott és azonnal teljes gyógyulás következett a szavukra, és ők is, mint Jézus, mindenféle betegséget meg tudtak gyógyítani. A térítésnek ezek akkor kiváló és szükséges eszközei voltak.
8,8: „Nagy öröm támadt abban a városban”. Jézus még földi életében maga is járt a szamaritánusok között. Jákob kútja mellett hosszasan elbeszélgetett egy szamaritánus asszonnyal, annak ellenére, hogy a két nép nem érintkezett egymással. Miután Jézus felfedte az asszony életének titkait, és ő felismerte Jézusban a prófétát, kifejezte reményét, hogy a vitás kérdéseket az eljövendő Messiás tisztázni fogja. Jézus akkor bemutatkozott neki: „Én vagyok az, aki veled beszélek”. (Jn 4,26) Aztán az asszony tanúságára jöttek hozzá sokan, majd Jézus tanítását hallva megvallották: „Mostmár nem a te beszéded miatt hiszünk, hanem mi magunk hallottuk, és tudjuk, hogy ő valóban a világ Üdvözítője”. (42) Egy kis város lett boldog akkor is.
8,9-11: „Volt azonban a városban egy Simon nevű férfi, aki azelőtt varázslással foglalkozott, és elámította Szamaria népét, azt állítva, hogy ő rendkívüli valaki. Nagyok és kicsik, mindenki egyaránt hallgatott rá, s azt mondták: Az Isten ereje ő, akit nagynak hívnak. És követték őt,mert jó ideje ámította őket varázslataival”. Itt Lukács, eme könyv szerzője, nagyon okosan beleszövi az írásába ennek a varázslónak a történetét. A hiszékeny emberek könnyen becsaphatók nagyravágyók ügyeskedésével, akik olcsó trükkökkel elkápráztatják a földhözragadt nézőközönséget. Úgy tüntetik fel magukat, mintha ők Isten erejéből merítenék mutatványaikat. Szembe kell tehát állítani az igazságot a hamis, a látszatvilággal.
8,12: „Amikor azonban hittek Fülöpnek, aki hirdette az örömhírt Isten országáról, a férfiak és az asszonyok megkeresztelkedtek Jézus Krisztus nevében”. Milyen jó volt, hogy Fülöp az Úr erejében kézzel fogható csodákat művelhetett! Így nem hiszékenység, hanem komoly hit alakult ki hallgatói lelkében, hiszen olyat tett nem is egy ízben, ami emberi erővel még a legnagyobb ügyességgel sem hozható létre. Ezért bátran hittek Fülöpnek, vagyis igaznak fogadták el, amit Jézus Krisztusról tanított, hogy tudniillik Ő a Messiás, aki megváltott minket, megnyitotta nekünk a mennyországot, halálunk után követhetjük Őt oda. 8,13: „Sőt, maga Simon is hitt, és megkeresztelkedése után Fülöphöz szegődött. Mikor látta, hogy jelek és igen nagy csodák is történnek, álmélkodva csodálkozott”. Simon tehát tapasztalta, hogy itt igazi és nem látszat-valósággal van dolga, szívből megtért és meg is keresztelkedett. Ennek valószínűleg örültek azok is, akiket régebben elámított, és most az igazság közös birtoklásában lehettek boldogok. Simon pedig ámuldozhatott, hogy az ő üggyel-bajjal begyakorolt mutatványai helyett Fülöp sokféle igazi csodájának lehet tanúja.

Milyen jó lenne, ha keresztény valós világunk erős átélése lenne vágya azoknak, akiket a virtuális világ hamis élményei kábítanak uton-útfélen

Pünkösdre várva 17.

Pünkösdre várva 17.

Jézus az utolsó vacsora termében be akar mutatkozni tanítványainak és nekünk, a későbbi nemzedéknek. Amikor lezárta az 1280 éves bárányvacsora sorozatot, amelyet Isten parancsára az Egyiptomból való szabadulás emlékére rendelt az Úr Mózes közvetítésével az ószövetségi választott nép megnyugtatására, az Újszövetség megkötéséhez érkezett. A sült bárány húsának és a kovásztalan kenyér egy részének elfogyasztása után egy szelet kenyeret vett a kezébe. Az apostolok figyeltek: Vajon mit tesz vele? „Most a kenyeret vette kezébe, hálát adott, megtörte és odanyújtotta nekik ezekkel a szavakkal: Ez az én testem, amelyet értetek adok. Ezt tegyétek az én emlékezetemre” (Lk 22,19b) Mást nem magyarázott akkor. Az apostolok sem érdeklődtek, hogy az előbbi  régi vacsora-törvény  szerint elfogyasztott sült bárányhoz mindenkinek szabad volt kovásztalan kenyeret ennie tetszése, étvágya szerint. Ám a szabadulás délutánján nem egyszerű  bárány-ölés történt, hanem az ősi hagyomány szerint családfő a család papjaként vágta le Istennek tetsző áldozatul  az egy éves hím bárányt. A bárányvérrel ünnepélyesen ki kellett vonulni a ház utcai bejárati ajtajához, és meg kellett vele kenni  az ajtót. Mózes adott magyarázatot: Napszálltakor  a halál angyala végig repül  egész Egyiptomon. Az az isteni  parancs  irányítja, hogy ahol az ajtón látja az áldozati bárány vérét, repüljön tovább. Ahol ilyen áldozati jelet nem lel az ajtón, oda menjen be, és vegye el  a ház lakói  közül minden elsőszülött férfi családtag életét a nagyapától kezdve a napos csecsemőig. Tehát az egyiptomiak minden házában lesznek halottak, mégpedig a családok szemefényei. Az utolsó vacsorán ez a törvény  megszűnik. Jézus egy darab kovásztalan búzakenyeret,a kenyérnek a lényegét, ami a  kenyeret kenyérré teszi, átváltoztatta  a saját testévé, amelyet a vacsorán résztvevők magukhoz vesznek. Nem magyaráz, hiszen az apostolok  hónapokkal korábban hosszú ismertetést kaptak a kafarnaumi  zsinagógában az első csodálatos  kenyérszaporítás utáni napon:„De ne romlandó eledelért fáradozzatok, hanem  olyanért, amely megmarad az örök életre. Ezt az Emberfia adja nektek, aki mellett maga az Atya tett tanúságot”. (Jn 6,27) „Én vagyok a mennyből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik,  örökké él.  A kenyér, amelyet adok, az én testem a világ életéért”(51) „Ugyanígy a vacsora végén  fogta a kelyhet is, és azt mondta:Ez a kehely az új szövetség az én véremben, amelyet értetek kiontanak’” (Lk 22,20) „Aki eszi  az én testemet, és issza az én véremet, az bennem marad, én meg őbenne” (Jn 6,56)

Szombat húsvét 5. hetében

Szombat húsvét 5. hetében

 ; Jn 15, 18-21
„Ha a világ gyűlöl benneteket, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt nálatok”

A gyűlölet a szeretet ellentéte. Isten végtelen szeretet, mindenkinek és mindennek javát akarja, tehát csak szeret. Ugyanezt teszi a Fiú és a Szentlélek. Isten minden lényt azért teremtett, hogy a Szentháromság benső életén kívül is legyenek lények a semmi helyett, és ezeket Isten szeretetreméltónak, szeretnivalóknak teremtette. Isten teremtményeit arra kötelezte, hogy ők is szeressék egymást, de mindenek felett a legszeretetreméltóbbat, magát Istent. Istent szeretni annyit jelent, hogy megtartom parancsait, akarom, hogy a jóért jót kapjon tőlünk. Minden mást azért kell szeretnünk, mert Isten parancsolja nekünk: tudja, milyen értéket teremtett bennük, ezt nekünk el kell ismernünk. Isten úgy szerette az embereket, hogy öröktől fogva a mi törzsünkbe akarta beilleszteni saját egyszülött Fiát. Amikor ezt tervként az angyaloknak elmondta, nem mind fogadták örömmel, mondván, az ember kisebb érékű teremtmény, mint az angyal. Miért nem az ő természetüket veszi fel a Fiú? És fellázadtak. Mivel Isten nem volt hajlandó örök tervén változtatni, gyűlölni kezdték a lázadók az Istenatyát, még jobban a Fiút, és azt az asszonyt, aki majd a világra szüli. Megrögződtek rossz elhatározásukban, Isten, pedig örökre eltaszította őket maga mellől. Ördögök lettek. Amikor Isten megteremtette az embert, Ádámot és Évát, és gyermekeivé fogadta őket, az ördögök gyűlölték őket is. Ezért kísértette meg őket a sátán, engedetlenségükkel Istent súlyosan megbántották. Az istengyűlölők közé álltak. Jézus a megtestesülése révén tagja lett az emberiségnek. Elvállalta, hogy megváltja az embereket, megfizet az isteni igazságosságnak, így, akik Jézushoz csatlakoznak bocsánatot, nyerhetnek Megkezdődött az emberek meghívása: Jézus maga mellé gyűjtötte őket. Akik ezt a hívást örömmel elfogadták, hittek Jézusban, hogy Ő az Isten Fia (Mt 16, 16), azokat Jézussal együtt szerette az Atya is, de gyűlölni kezdte őket a sátán. Ezért mondja nekik Jézus a szeretetről szóló fejtegetése után: „Ha a világ gyűlöl benneteket, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt nálatok. Ha a világból valók volnátok, a világ szeretné azt, ami az övé. Mivel nem vagytok a világból valók, hanem kiválasztottalak benneteket a világból, azért gyűlöl benneteket a világ. Emlékezzetek a szóra, amit mondtam nektek: Nem nagyobb a szolga uránál.  Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak; ha az én szavamat megtartották, a tieteket is megtartják majd. Ám mindezeket az én nevemért fogják tenni veletek, mert nem ismerik azt, aki küldött engem”.(18-21) Nekünk, magyaroknak különösen jólesnek Jézus szavai. Így biztosan tudjuk szenvedéseink okát: a sátán gyűlöli az Istent, különösen a Fiút; gyűlöli az Édesanyját, aki a földre szülte; és gyűlöli azt a népet, amelyet Nagyasszonyként a magáénak tart: minket, magyarokat. Ne féljünk tőle, lábát se engedjük betenni közénk.

SZENT MIHÁLY MEGJELENÉSE

Mihály megjelenése. Az ünnepet középkori misekönyveink adventus, apparitio, inventio, victoria S. Michaelis váltakozó neveken tartják számon.^* Régi kalendáriumainkban: Szent Mihály jelenete.

A legenda szerint I. Gelázius (496) pápa idejében Nápoly közelében pásztorok vettek űzőbe egy megvadult bikát. Eger hegyi barlang nyílásában meg is találták. Amikor rálőttek, a nyíl visszarepült. A különös dolgot jelentették a püspöknek, ki háromnapos böjtöt és könyörgést rendelt el. Harmadnap megjelent a püspök álmában Mihály arkangyal, és tudtára adta, hogy a barlang az ő Szent helye.^* Erre templommá alakították át, és Monte Gargano néven jeles búcsújáróhely lett belőle.^* Középkori legenda szerint angyali seregek végzik benne az isteni szolgálatot.^*

A kolozsvári Szent Mihály-templom sajátos fölépítésű miséjét örökítette meg Megyericsei János helybeli archidiakonus (1517). A graduale így hangzik: Surrexit pastor bonus, Alleluja. Mons Gargano noli timere, quia ego sum archangelus, missus a Domino aedificare templom Dei, ubi saxa panduntur et peccata hominum remittuntur.^*

Mihálynak ez az ünnepe volt a soproni híres Mihály-templom középkori búcsúnapja. Ilyenkor zöld lombbal díszítették föl.^* A pápa Tápé Szent Mihály-temploma számára is erre a napra engedélyezett búcsút (1642). Emlékezete azonban már régen veszendőbe ment: a tápai misabúcsú megünneplésére is szeptember 29-én, illetőleg a rákövetkező vasárnap kerül sor.

A magyarországi Mihály-kultuszt egyébként fő ünnepénél mutatjuk be.