Krimi Szent János

Szent János 

a gótok püspöke

János a Krím félszigetéről származott. Istenfélő szülei sok imádság után nyerték el Istentől őt, Nagy utazást tett Jeruzsálembe és 3 év alatt minden szent helyet felkeresett. Onnan visszatérve az igazhitű gót keresztények kérték őt, hogy legyen püspökük, Grúziába ment felszenteltetni magát. Visszatértében fogságba esett és 4 évig Amasztridában élt. Előre megtudván halála idejét, a VIII. században hunyt el. 

Ferenc pápa az új szentszéki nagykövetekkel találkozott

Ferenc pápa az új szentszéki nagykövetekkel találkozott

Május 18-án, csütörtökön Ferenc pápa az új szentszéki nagykövetekkel találkozott a Vatikánban.

A diplomácia és a párbeszéd jelentőségére hívta fel a figyelmet Ferenc pápa május 18-án, csütörtökön a kazahsztáni, mauritániai, nepáli, nigeri, Trinidad és Tobagó-i új szentszéki nagykövetekhez intézett beszédében, akik bemutatták kormányuk megbízólevelét.

A Vatikánba akkreditált diplomatákhoz szólva Ferenc pápa emlékeztetett a jelenlegi összetett, zavaros nemzetközi helyzetre, amelyben a béke útjára kell lépni, hogy csökkentsék a feszültségeket. A problémákat még élesebbé tevő tényezők között találjuk a gazdaságot és a pénzügyi világot, amelyek ahelyett, hogy az embert szolgálnák, alapvetően önmagukat szolgálják, és a közhatalom ellenőrzése alóli kibújást keresik. A közhatalom felelős a közjóért, de nem rendelkezik a szükséges vezetőerővel, hogy mérsékelje a kevesek hatalmas étvágyát – mutatott rá a pápa.

A szentatya aggodalmának adott hangot: egyre gyakrabban azt tapasztaljuk, hogy az erőhöz folyamodnak, nem mint végső lehetőséghez, hanem mint rendelkezésre álló eszközhöz, amelyet a következmények felmérése nélkül használnak fel. A számos válsághelyzet megoldása a pápa szerint egy igazságosabb és egyenlőbb világ megteremtésében nyugszik. A világ békéjét fenyegető kockázatokra a válasz egy olyan gazdasági és pénzügyi rendszer kialakítása, amely felelős az egyén és a közösség sorsa iránt, amelyben működik. Vissza kell térni ahhoz, hogy a pénz helyett az ember legyen a gazdaság célja – kérte a szentatya.

A konfliktusokat elmélyítő további tényező a fundamentalizmus – mutatott rá a pápa. Ez pedig a vallással való visszaélés a hataloméhség igazolására, Isten szent nevének eszközként való felhasználása annak érdekében, hogy bármely úton megvalósítsák a hegemóniára irányuló saját terveiket. A párbeszédnek és a diplomáciának köszönhetően nélkülözhetetlen az, hogy elszigeteljék azokat a személyeket, akik a vallási hovatartozást és identitást a mások iránti gyűlöletté akarják átalakítani.

Összehangolt elkötelezettséggel kell fellépni azok ellen, akik Isten képét eltorzítják, hogy megmutassuk: Isten nevét életek megmentésével, és nem a kioltásukkal tiszteljük, valamint azzal, hogy elhozzuk a kiengesztelődést és a békét, nem pedig a megosztást és a háborút; továbbá azáltal, hogy az irgalmasságot és az együttérzést gyakoroljuk, nem pedig a közönyt és a brutalitást. Ha elszántan erre az útra lépünk, akkor a béke és az igazságosság ügyét szolgáljuk – hangsúlyozta a szentatya.

Végül Ferenc pápa az audiencián jelen lévő diplomatákon keresztül üdvözletét küldte az általuk képviselt országok katolikus lelkipásztorainak és híveinek. Arra buzdította őket, hogy továbbra is tegyenek tanúságot hitükről és nagylelkűen járuljanak hozzá a közjó építéséhez.

Húsvét 5. hét péntek

Húsvét 5. hét péntek

Istennel való kapcsolatunkban valamiképpen átélhetünk minden emberi szeretetkapcsolatot. Nem szublimált, légiesített utánzatként, hanem őseredeti valóságként, hiszen Isten minden szeretet forrása, s egyben célja is, ahová minden emberi szeretet tart, mint kis patak az óceán felé. Jézus Krisztus gyermekké lett értünk, hogy karjainkba vehessük, majd testvérként élt közöttünk, nyilvános működése idején Vőlegénynek, az új Izrael Jegyesének nevezte magát, és tanítványait az utolsó vacsora meghitt, ünnepélyes perceiben „fiacskáimnak” szólította, mint egy jóságos atya. Utoljára pedig, mielőtt szenvedni indulna, barátainak nevezi őket és minket is, kései tanítványait, mert a barátság az a szeretetszövetség, amely minden másnál függetlenebb a testtől és a vértől, s minden másnál ragyogóbban a Lélek műve.

Az igazi szülői, gyermeki, testvéri, házastársi és baráti szeretet mind a végtelenre tágul, és a Szentháromság boldog életéből részesít már itt a földön. Személyes kapcsolataink mind-mind egyfajta szentségi jelként utalnak a Krisztussal való kapcsolatunkra, amely ugyanakkor egy ponton túl szétfeszíti az emberi viszonylatok határait. Ezért az ő kiválasztó szeretetére adott válaszunknak is túl kell haladnia az emberi barátság határain, és egy bizonyos mélységben – függetlenül attól, hogy papok, szerzetesek vagy világban élő keresztények vagyunk-e – életünket egészen át kell adnunk neki.

Urunk Jézus, köszönjük Neked, hogy arra méltatsz bennünket, hogy a barátaid lehetünk. Két ember között vagy közös kezdeményezés alapján bontakozhat ki barátság, vagy pedig úgy, hogy az egyik fél felnő a másikhoz. Te azonban úgy ajánlod fel a barátságodat, hogy mindenestől Te vagy a kezdeményező, Te emelsz fel magadhoz, és nem csupán azt osztod meg velünk, amit Atyádtól hallottál, hanem legbenső életedet is. Segíts, kérünk, kegyelmeddel, hogy méltóan éljünk ehhez a barátsághoz, befogadva a Szeretetet, aki Téged öröktől fogva összeköt az Atyával.

 

Ankyrai Szent Teodót

Szent Teodót 

és vértanútársai

Teodót Dioklécián császár uralkodása idején élt Ankyrában. Vendégfogadót tartott fenn, és abban menedéket adott a keresztényeknek. A börtönben levőket maga látogatta meg és vigasztalta, kiszolgálta őket, holttestüket pedig eltemette. Házában tartották a keresztények titokban az istentiszteleteket. A parancsnok hosszú ideig nem hallott Teodót áldásos tevékenységéről. Abban az időben 7 keresztény nőt fogtak el, mivel megtagadták, hogy megmossák a bálványszobrokat. A legidősebb: Tekusza, Teodótnak nagynénje volt. Kínzások után mindnyájakat, nyakukra követ kötve, a tóba fullasztották. Éjszaka, egy csodálatos lámpás segítségével, Teodót kihúzta a tóból a szent nők tetemeit és eltemette őket. A következő napon a hóhérok kiásták a vértanúnők testét és elégették azokat. Teodótot pedig tettéért megkínozták. A vértanú lelki erővel megerősödve a kínok között nem szűnt meg elmarasztalni a pogányság tévelygéseit. Lefejezés által nyerte el a vértanúságot 303-ban. Testét el akarták égetni, de a nagy vihar megakadályozta a hóhérokat, így a testét a keresztények temettek el.

Megdöbbentő adat: a foglalkozások kétharmada eltűnhet

Megdöbbentő adat: a foglalkozások kétharmada eltűnhet

A munkavállalók személyes méltóságáról, a munkaerőpiac átalakulásáról, a robotizáció térhódításáról, a megszűnő és születő szakmákról és az oktatásnak a munkaerő-piaci igényekhez való idomulásáról is előadások hangzottak el a Magyar Tudományos Akadémia A munka jövője, a tudomány és tanulás a XXI. század világában című ülésén.

Az ülés első felszólalója Erdő Péter bíboros, Esztergom-Budapesti érsek, az MTA rendes tagja a gazdasági és a politikai döntéshozók erkölcsi felelősségéről beszélt. Arról, hogy a közgazdasági folyamatok nem önjáró, az embertől független jelenségek, hanem igenis az ember által befolyásolható erők.

Erdő Péter bemutatta, hogy míg a 60-as években az emberiség a fejlődés határtalanságának illúziójába ringatta magát, addig napjainkra épp az ellenkezője történik, az átlagember a természettudományok vívmányainak beláthatatlanságát, a globális környezeti problémák megváltoztathatatlanságát, a folyamatok átláthatatlan bonyolultságát vallja, így leveti magáról a felelősséget, mondván ő csak egy csavar a gépezetben.

Erdő Péter II. János Pál pápa szavait idézve a munkavállaló személyes méltóságára hívta fel a figyelmet, azt kiemelve, hogy

az emberi munka nemcsak a gazdaságra irányul, hanem személyes értékekkel is jár.

Fazekas Károly a közgazdaságtudomány kandidátusa a munkaerőpiac átalakulását mutatta be napjainkban, a negyedik ipari forradalom idején. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 2000-es évektől fordulópont állt be: egyrészt a magasan képzett munkaerő értékelődött fel, de a legalacsonyabb végzettségűek is keresettek lettek a munkaerőpiacon és a bérpozícióik is javultak.

Keresik a komoly természettudományi tudással rendelkező munkavállalókat,

valamint a fejlett szociális készségű és jól kommunikáló dolgozókat például az egészségügyben és a szociális szférában.

Szalavetz Andrea, a Magyar Tudományos Akadémia doktora szintén beszélt a munkaerőpiac polarizálódásáról, de felhívta a figyelmet arra, hogy

a digitalizálódás és a robotizáció egyre inkább veszélyezteti az alacsony végzettségű, betanított munkások állásait.

Számháború zajlik a közgazdászok körében arról, hogy hány szakma szűnik meg a következő 10-15 évben - vélekedett. Oxfordi kutatások szerint, akik 702 foglalkozást vizsgáltak, az Egyesült Államokban a foglalkozások 47 százaléka, Németországban a foglalkozások 42 százaléka fog eltűnni. Magyarországon is lefuttatták ezt a közgazdaságtani modellt, amely régióktól függően

a szakmák 54-73 százalékának eltűnését mutatta.

Az OECD más számításokat alkalmaz, de ők is a foglalkozások 9 százalékos eltűnését vetítik előre 10 éven belül. Ugyanakkor számos új szakma is megjelenik majd a közeljövőben, az alkalmazkodás és a struktúrákon kívüli munkakészség lesz a legfontosabb.

Arról, hogy ehhez a rendkívül gyors átalakuláshoz hogyan fog igazodni az oktatási rendszer, Varga Júlia, a közgazdaság tudományok kandidátusa tartott előadást. Felhívta a figyelmet arra, hogy

a legveszélyeztetettebb munkaerő az, aki középfokú végzettségű, bár szellemi munkát végez, de rutinszerű szellemi munkát.

Kérdés, hogy egy társadalom iskolázottsága mennyiben függ össze a gazdasági fejlődéssel, teljesítménnyel. Az elvégzett osztályok száma csalóka adatot mutatott, amikor kelet-ázsiai és dél-afrikai országok oktatását és gazdaságát vetették össze, mert más-más oktatási rendszerben szerezték meg a diákok a végzettséget – jelezte.

A PISA-tesztek problémaorientált, a matematikai, természettudományi tudást mérő tesztjei jóval pontosabb képet mutatnak. Ahol a diákoknak jó a szövegértése és jól teljesítenek a reáltárgyakban, valamint megtanulnak tanulni, annak az országnak jobb a gazdasági teljesítménye – hangsúlyozta.

Magyarországon nemcsak az a probléma, hogy rosszul teljesít a PISA-teszteken a diákság, hanem az, hogy különösen nagyra nyílt az olló az egyes diákok tudásszintje között. A szakiskolai képzés átalakítását nem tartja szerencsésnek Varga Júlia, mert a közismereti tárgyak elmaradásával szakiskolában ez 20 százalékkal, szakgimnáziumokban 15 százalékkal a tanulók későbbi alkalmazkodó képességét rontja. Az általános képzés csökkentésével kevésbé lesznek képesek a széles körű, önálló gondolkodásra, a szövegértésük, reálismereteik is elmaradnak a kortársaktól, kiszolgáltatottabbak lesznek a munkaerőpiacon – fejtette ki.

Simai Mihály a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja az egyetemi rendszer globális átalakulásáról, a munkaerőpiac kiszolgálásáról beszélt. Mint mondta,

a felsőoktatásban mindennél jobban szükség van a hosszú távú gondolkodásra.

Arról beszélt, hogy 2050-re 22 ezerről 30 ezerre nő majd az egyetemek száma. Egyre több egyetemi hálózat bontakozik ki vallási alapon vagy államszövetségeken, mint az Európai Unión belül. Simai Mihály úgy látja, megnő majd az állami beavatkozás aránya is az akadémiai szabadságba.

A jobb élet reményében a felsőoktatásba igyekvők száma is ugrásszerűen növekedni fog, csak úgy, mint az intézmények nemzetköziesedése, hiszen már napjainkban is 600 ezer indiai és kínai diák tanul külföldön. Az életfogytig való tanulás és a tudásalapú társadalom, valamint a folyamatosan változó munkaerő-piaci környezet miatt az egyetemek nemcsak a fiatalokéi lesznek a jövőben – emelte ki Simai Mihály, aki szerint nő majd az egy-egy speciális szakterületet oktató egyetem és a virtuális egyetemek száma is.