Bizánci Szent Eleuthér

Szent Eleuthér 

vértanú

Szentünk Bizáncban, született és Makszimián császár udvarában hálószobájának felügyelője volt. A pogányságból Krisztus hitére térve házában keresztény templomot épített. Szolgáinak egyike elárulta hogy keresztény. A császár arra kényszerítette, hogy mutasson be áldozatot a bálványoknak. Amikor ezt megtagadta, a császár lefejeztette.

Puljić bíboros: Európa őrizze keresztény gyökereit az iszlám radikalizmussal szemben

Vinko Puljić bíboros, Szarajevó érseke a Sir olasz katolikus hírügynökségnek adott nyilatkozatában beszámol arról a nehézségről, mellyel a Bosznia-Hercegovinában élő katolikusoknak kell szembenézniük napról-napra. Egyfelől Nyugat-Európa folyamatosan félreérti az ottani bonyolult etnikai-vallási helyzetet, másfelől pedig, miközben a helyi katolikusokat hátrányos helyi politikai megkülönböztetés éri, addig az országba bevándorló muzulmánok, köztük iszlám radikalisták helyi állami és külföldi támogatást élveznek.

„Európának újra fel kell fedezni saját gyökereit, saját keresztény identitását, mert csak így kerülheti el az iszlám radikalizmus fenyegetését” – jelentette ki Vinko Puljić szarajevói bíboros-érsek, Bosznia-Hercegovina katolikus egyházának prímása, abból az alkalomból, hogy ezekben a napokban a Szükséget Szenvedő Egyház katolikus segélyszervezet gyűjtési kampányt indított „Nincs Európa Krisztus nélkül” címmel, hogy ezáltal segítsék az ukrajnai Vinnicja város Redemptoris Mater szemináriuma növendékeit és a szarajevói II. János Pál pápa nevét viselő ifjúsági centrumot.

Évente tízezer katolikus hagyja el Bosznia-Hercegovinát

Vinko Puljić bíboros tájékoztatása szerint évente mintegy tízezer horvát származású katolikus hagyja el az országot. Az 1992-ben kitört háború előtt a mai Bosznia-Hercegovina területén 820 ezer katolikus élt, mára ez a szám 430 ezerre csökkent, gyakorlatilag megfeleződött a katolikusok száma. Európa megfeledkezik rólunk! – nyilatkozta Puljić bíboros, szinte megismételve azokat a szavakat, melyeket három éve, 2015 júniusában, Ferenc pápa szarajevói látogatása előtt mondott. A katolikusok elvándorlásának az oka - a bíboros szerint - helyzetük jogi és politikai egyenlőtlensége. Sokaknak nincs munkájuk, mások pedig, noha dolgoznak, nem tudnak tovább élni egy olyan országban, melyben nem élvezik a mindenki mást megillető jogokat.

Hátrányosan megkülönbözetett katolikusok

A helyi katolikusokat az 1995-ös daytoni egyezmény mindkét politikai entitásában, a Bosznia-Hercegovinai Föderációban és a Szerb Köztársaságban egyaránt diszkrimináció éri. A muzulmán Föderációban a bosznia-hercegovinai horvátok a katolikus hit miatt, a Szerb Köztársaságban pedig horvát nemzetiségük miatt szenvednek hátrányos megkülönböztetést. A szarajevói bíboros-érsek leszögezi, hogy a nemzetközi közösséget ebben felelősség terheli, mert nem nyújtja a katolikus közösségnek ugyanazt a segítséget, mint amit a többi helyi etnikumnak illetve felekezetnek megad.

A helyi egyház elkötelezettsége a tolerancia előmozdításáért

A helyi katolikus közösség arra törekszik, hogy előmozdítsa a megbékélés, a békés együttélés szellemét, különféle kezdeményezéseken keresztül. Ennek legmarkánsabb jele a szarajevói II. János Pál pápa ifjúsági centrum, melynek tagjai befogadnak maguk közé más felekezetű fiatalokat is. Ám ezt a munkát egyedül nem tudjuk elvégezni, mert mi csak egy kisszámú közösség vagyunk – nyilatkozta Puljić bíboros, majd megköszönte a Szükséget Szenvedő Egyház katolikus segélyszervezet hathatós támogatását.

Az iszlám radikalizmus fenyegetése Bosznia-Hercegovinában

Az arab országok nagy beruházásokba fogtak, mecseteket építenek, új falvak egész sorát emelik azok számára, akik saját országaikból oda érkeznek. A helyi muzulmánokkal jó a kapcsolatunk, de az arab világból érkezett radikalizálódott muzulmánokkal nehéz párbeszédet folytatni. Főként azért, mert politikai szinten szándékosan nem veszik figyelembe  a jelenlétünket. Bosznia-Hercegovina egy közismert kapu az Európába bejutáshoz a radikális iszlám világ számára, mely gyorsan terjed az öreg kontinensen. Sajnos Európa nem ismeri jól az iszlámot és nem tudja mit is jelent közelről egymás mellett élni a radikális iszlámmal. Mindennek a megfékezéséhez szükség van arra, hogy Európa felfedezze saját keresztény gyökereit. Ma csak az anyagi szempont számít, az ember spirituális jellege már nem. Európának meg kell tanulnia megőrizni  a keresztény gyökereit, különben továbbra is félnie kell a radikalizmustól – nyilatkozta Vinko Puljić szarajevói bíboros-érsek.

Évközi 17. hét szombat

Évközi 17. hét szombat

Ha úgy képviseljük Krisztus evangéliumát, hogy elhallgatjuk belőle mindazt, ami esetleg irritálhatja a modern embert, akkor éppen azokat áruljuk el, azokat károsítjuk meg, akik öntudatlanul is várják az Örömhírt. A házasság felbonthatatlansága, az élet szentsége a fogantatás első pillanatától az élet utolsó pillanatáig, a férfi és a nő Istentől rendelt különbözőségének és egymást kiegészítő voltának tiszteletben tartása, a kizárólag férfiakból álló papság vagy az örök kárhozat reális lehetősége nem túl kelendő portékák a mai Európa különböző vallásokból összegyúrt lelki elixíreinek és ezoterikus tanainak piacán. Ám ha nem ragaszkodnánk következetes, konok hűséggel a krisztusi hitletéteményhez, akkor sem térnének meg tömegek az Egyházhoz, ellenkezőleg, látva gyöngeségét és állhatatlanságát még inkább támadnák. Ugyanakkor Krisztus tanításának, a hitletéteménynek és az evangéliumi erkölcsnek felhígításával azokat is elbizonytalanítanánk és félrevezetnénk, akik eddig hűséges hívei voltak.

Az Egyháznak az új évezredben ezért nincs más választása, mint hogy egyre jobban Egyházzá alakuljon radikális megtérések sorozatán keresztül. A mélyből kiindulva a felszínig, a külső megjelenési formákig át kell hogy hassa Jézus Krisztus misztériuma, s ellentmondva a sátán különféle furfangos csábításainak megalkuvás nélkül ragaszkodnia a tisztasághoz, a szegénységhez, az Atya szüntelen imádásához és Jézus Krisztus szent keresztjéhez.

Urunk Jézus, ne engedd, hogy kortársaink elutasítása visszariasszon attól, hogy mindig a teljes igazságot képviseljük és a csorbítatlan evangéliumot hirdessük, még ha olyan ellentmondást kell elviselnünk is, mint Jeremiás, vagy akár életünk odaadásával kell is tanúskodnunk az igazságról, mint Keresztelő Jánosnak a mai Evangéliumban. Add, kérünk, hogy kegyelmed erejéből egyre jobban azzá legyünk, amik csírájában már keresztségünk óta vagyunk, s amivé Te akarod tenni egyenként és közösségként is szent Egyházadat.

Szent István, ereklyéinek megtalálása

Szent István, ereklyéinek megtalálása

Szent István első vértanút, megkövetése után egy darabig temetetlenül hagyták. A Krisztus hite felé hajló Gamáliel rabbi, istenfélő embereket küldött, akik összeszedték a szent test maradványait. Az ő Kafargamala nevű birtokán temették el. A szent ereklyét később Gamáliel mutatta meg álomban Lukián papnak. Az első vértanú ereklyéi mellet megtalálták még Nikodémusnak, Gamálielnek és fiának Abibnak ereklyéit is. Mindnyájuk ereklyéit 428, augusztus 2-án vitték át Jeruzsálemből Konstantinápolyba.

Interjú Német László püspökkel a római ministráns zarándoklatról

Interjú Német László püspökkel a római ministráns zarándoklatról

"A legnagyszerűbb pillanat a ministránsok csendes imádsága volt" Augusztus 2-án, csütörtök délelőtt a Vatikáni Rádió stúdiójában Német László nagybecskereki püspök, a Nemzetközi Ministráns Szövetség elnöke beszámolt a 12. Római Nemzetközi Ministráns zarándoklat tapasztalatairól: 23 ország ministránsai közül 61 ezren vettek részt rajta és a rendkívüli meleg ellenére csodálatos élmény volt számukra a Szent Péter téren a közös imádság Ferenc pápával.

A délvidéki magyar püspök beszámolója szerint a Szövetség előkészítő csoportja két éven át dolgozott a zarándoklat megszervezésén. A Ferenc pápával való találkozás központi szerepet kapott a programban kedd este. A Szentatya karizmatikus erővel rendelkezik, mintha ilyenkor dupla életet kapna és egyszerűen felvirul, még 38 fokos melegben is. A ministránsok hihetetlen lelkesedéssel fogadták és egészen el voltak bűvölve tőle.

A legmélyebb pillanat számomra a közös imádság volt, amikor a befejező könyörgés után Ferenc pápa arra kérte a jelenlévőket, hogy egy percig maradjanak csendben és így imádkozzanak. A teret betöltő 90 ezer fiatal pedig úgy elhallgatott, hogy síri csönd borult a térre, és ebben a csöndben érezni lehetett a meghatódottságot.

A zarándoklat résztvevői 23 országból érkeztek, a szervezet bejegyzett tagországaiból. A tagság elnyeréséhez püspöki ajánlás kell, az egyes püspöki konferenciákat erről időben értesítették. A szövetség vezetése élén mindig egy püspök áll, akinek munkáját egy öttagú választott bizottság segíti. A római zarándoklat két részből áll: van egy közös központi magja és ehhez kapcsolódik az egyes országok saját, önálló programja.

Idén 61 ezer bejegyzett ministráns érkezett, de a téren még ennél is többen voltak. A legnagyobb csoport Németországból érkezett, 45 ezer ministráns, de Ausztriából is 3500 fiatal jött Rómába. A harmadik legnagyobb létszámú csoport a magyar nyelvű ministránsok voltak, akik Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, Délvidékről és természetesen az Anyaországból érkeztek, összesen 1800 fiú és lány. Éppen a magyar csoport nagy létszáma miatt a Szent Péter téren a közös imádság során magyar fohászok is elhangzottak.